A technológia rohan, mi meg csak kapkodjuk a fejünket a jobbnál jobb specifikációk láttán. Úgy tűnik, minden évben felbukkan egy újabb hardveres vívmány, ami forradalmasítja a mobilfotózást. A megapixel-háború után most a szenzorméret került a fókuszba, és a gyártók olyan megjelölésekkel dobálóznak, mint az „1 hüvelykes” vagy az „1/1.3 hüvelykes” szenzor. A számok hangzatosak, meggyőzőek, és azt sugallják, a fotózás minősége egyenesen arányos a méretükkel. De vajon van-e valóságalapja ennek az állításnak?

Kritikus elemzőként azt kell mondanom, a válasz egy határozott „nem”. Ez a jelölési rendszer valójában egy ügyes, marketingcélú trükk, amely egy rég letűnt korszakból, a televíziózás hőskorából maradt ránk.

📸 A kamera szenzorok méretezése valóban egy kissé megtévesztő hagyományra vezethető vissza, amely a vidikoncső korszakából ered. Ez az elnevezés nem a szenzor tényleges fizikai méretét jelöli, hanem azt, hogy mekkora lenne az átmérője egy régi katódsugárcsőnek, amely ugyanazt a képátlót produkálná. Ezért van az, hogy például egy „1 hüvelykes” szenzor valójában csak kb. 16 mm átlójú, nem pedig 25,4 mm.

A nagypapa, a tévé, és a vakuumban élő hazugság

Ahhoz, hogy megértsük a szenzorok méretezésének zavaros világát, egészen az 1950-es évekig kell visszamennünk, a fekete-fehér televíziózás hőskorába. A korai videokamerákban vidikoncsövek szolgáltak fényérzékelő elemként. Ezeket a vákuumcsöveket a külső átmérőjük alapján méretezték. Az ironikus (és félrevezető) csavar a dologban az, hogy a csőben lévő tényleges képalkotó terület – ahol a varázslat valóban történt – mindig sokkal kisebb volt, mint a cső külső mérete.

Amikor a digitális kamerák megjelentek, a gyártók valamilyen rejtélyes (de valójában nagyon is nyilvánvaló) okból úgy döntöttek, hogy ezt az elavult és félrevezető konvenciót viszik tovább a XXI. századba is. Így lett egy 1 hüvelykes vidikoncső átlójának megfelelő méretű, kb. 16 mm-es szenzorból „1 hüvelykes” kameraszenzor. A gyártó ezzel nem hazudik, csupán egy olyan nyelven kommunikál, amelyet a laikusok a saját kárukra értelmeznek.

A „1 hüvelykes” és a „1/1.x hüvelykes” megjelölések nem a szenzor valós, mérhető átlóját jelentik, hanem egy örökölt, vidikoncső-alapú konvenciót. Az alábbi vizuálok és táblázatok megmutatják a kommunikált méretek és a tényleges, milliméterben kifejezett átlók különbségét – Androidon és iOS-en egyaránt.

A gyártói marketing hazudik a katódsugárcső alapú Inch-type méretezéssel. Az Inch-type méretezés bevezetése nem csak önigazolás keresés. Ez valójában a felhasználó tudatos félrevezetése.

Igen! Félrevezetés, hazugság!

A katódsugárcső gyártótól függően több méretű volt a vidikoncsőben. A telefongyártók, a marketingesek tudatosan a legkisebb csőméretet megközelítve megalkották az Inch-type méretezést és a narratívában ezt felhasználva adják el a 0,64″-os szenzort 1″-osként.

A trükk tehát nemcsak öröklött méretmutató, egy elavult iparági szabványra hivatkozva, hanem szándékos csúsztatás is, amely új iparági „standarddá” vált.

Gyors vizuális útmutató

Inch‑type jelölés vs. valós átló (mm-ben)

1"        | ████████████████  ~16.0 mm
1/1.14"   | ██████████████▌   ~14.1 mm
1/1.3"    | ████████████▌     ~12.0 mm
1/1.31"   | ████████████      ~11.9 mm
1/1.56"   | █████████▌        ~9.1 mm
1/1.7"    | ████████▌         ~9.5 mm
1/2.5"    | █████▌            ~7.18 mm
1/2.55"   | █████▍            ~7.04 mm

Megjegyzés: az inch‑type nem a valós 25,4 mm-es “hüvelyk” képátlóra utal. A fenti mm‑értékek tipikus tényleges átlók.

2025-ös csúcsmodellek: kommunikált vs. valós átló

Megjegyzés: a kommunikált jelölés és az aktív képterület eltérhet a gyártói hangolástól, optikától és képfeldolgozástól függően.

Ez az elnevezés nem a szenzor tényleges fizikai méretét jelöli, hanem azt, hogy mekkora lenne az átmérője egy régi katódsugárcsőnek, amely ugyanazt a képátlót produkálná. Ezért van az, hogy például egy „1 hüvelykes” szenzor valójában csak kb. 16 mm átlójú, nem pedig 25,4 mm.

A következő táblázat szemlélteti ezt a jelölési rendszert és a valós fizikai méretek közötti eltéréseket:

Az „Inch-Type” szenzorjelölések és valós fizikai méreteik összehasonlítása

Megjegyzés: Az „Inch-Type” jelölések a valós fizikai átlót is magukban foglaló becsült értékek, és a tényleges méretek gyártónként és modellenként kis mértékben eltérhetnek.

Rövid magyarázat: miért “csúszik” a méret?

• Vidikon örökség: Az inch‑type a csöves korszak fizikai csőátmérőjére utal, nem a képalkotó felületre.
• Nem egyedi trükk: A jelölést ma is a legtöbb szenzorgyártó és OEM használja (Sony, Samsung, Omnivision; Xiaomi, Samsung, Google, vivo, OPPO, HONOR).
• Apple kivétel a kommunikációban: Ritkán tünteti fel a jelölést, de a beépített szenzor tényleges mérete ugyanebben a skálában értelmezhető.
• Gyakorlati tanulság: A valós átlót mm‑ben érdemes nézni, és a teljes képláncot (optika, ISP, HDR, zajkezelés, AI‑pipeline) együtt értékelni.

Az Android-gyártók nagy „számháborúja”

Az Android-világ nagy játékosai lelkesen részt vesznek ebben a „virtuális farokméregetésben”. A Xiaomi 12S Ultra hírnevet szerzett magának az „1-inch type” jelöléssel, holott a szenzor valódi átlója valójában csak 16.36 mm volt. Ez a gyakorlat messze nem egyedi. A Samsung Galaxy S24 Ultra 1/1.3"-as, míg a Google Pixel 9 1/1.31"-as szenzort hirdet.

Ezek a törtszámok a vidikoncső konvenció részei: minél kisebb a nevező, annál nagyobb a szenzor, és annál jobb a marketing. A gyártók ezzel a módszerrel egy egyszerű és látványos narratívát kreálnak a hardveres felsőbbrendűségről, ahol a puszta számok döntenek – függetlenül a valós fizikai méretektől.

Az Apple: a csendes játékos, aki mégis ugyanazt játssza

Az Apple szokásához híven egy másik utat választott a marketingben. Ők hivatalosan soha nem hivatkoznak ezekre a furcsa tört- vagy hüvelykes méretekre a sajtóközleményeikben vagy a bemutatóikon. Ehelyett a hangsúlyt a szoftveres optimalizációra, a szoftveres „fusion” kamerarendszerre, vagy éppen az „élményre” helyezik.

Azonban a felszín alatt a hardverük is ugyanazt a nyelvet beszéli. Például a harmadik féltől származó elemzések szerint az iPhone 16 Pro is egy 1/1.14" szenzort használ. A stratégia tehát nem az, hogy mást csinálnak, hanem az, hogy máshogyan kommunikálnak. Az Apple a „miért” kérdésre ad választ, míg a riválisok a „mekkora” kérdésre, ami egy sokkal könnyebben támadható front.

A kiválasztott zászlóshajó mobilok főkamerájának specifikációi (Marketing vs. Valóság)

Következtetés: a szemléletváltás fontossága

A „hüvelykes szenzorméret” egy olyan iparági standard, amely tudatosan félrevezeti a fogyasztót. A jó hír, hogy a tájékozott vásárló számára létezik kiút. Ahelyett, hogy a marketinges adatoknak hiszünk, érdemes független, professzionális teszteket (például a DxOMark-ot) megnézni, amelyek a valós képminőséget és teljesítményt mérik, nem pedig egy elavult, de jól hangzó számra támaszkodnak.

Végső soron ez a történet nem a technológiáról, hanem a marketingről szól. A gyártók valószínűleg a jövőben sem fognak felhagyni ezzel a gyakorlattal, amíg az hatékonyan befolyásolja a vásárlási döntéseket. Így a fogyasztó feladata, hogy túllépjen a számháborún, és a valódi teljesítményt keresse a reklámok álságos tükrében.

Ajánlott források:

• DXOMARK — okostelefon és kamera tesztek:
  • Okostelefon rangsor
  • Kameraérzékelők rangsorolása
• Notebookcheck — kamerás rangsorok és tesztek
• GSMArena — összehasonlítók és stúdiótesztek:
  • Fotó-összehasonlító
  • Készülék-összehasonlító
• Gyártói adatlapok / szenzoradatbázisok (szakmai mélymerüléshez):
  • Sony Semiconductor (IMX / LYT)
  • Samsung Semiconductor (ISOCELL)
  • OmniVision