OkosTér

Kedves látogatók! Az oldal újrastrukturálás és dizájn váltás előtt áll. Hamarosan elérhető lesz az új megjelenés.

Kategória: Hírek

  • A Windows 10 támogatásának megszűnése

    A Windows 10 támogatásának megszűnése

    A fogyasztói keresztút és a digitális örökség határai

    2025. október 14. nem egyszerűen egy dátum, hanem egy korszak lezárása. A Windows 10 hivatalos támogatásának megszűnése (End of Support, röviden EoS) azt jelenti, hogy a Microsoft nem biztosít többé biztonsági frissítéseket és technikai segítséget a rendszerhez. Bár maga az operációs rendszer továbbra is használható, ez az állapot hosszabb távon egyre kockázatosabbá válik — nemcsak a felhasználók adatbiztonsága, hanem a digitális környezet fenntarthatósága szempontjából is.

    A változás lényege nem az, hogy a Windows 10 „megszűnik létezni”, hanem hogy a felelősség áttevődik a felhasználóra. Az, hogy ki miként reagál erre, elsősorban attól függ, milyen eszközöket használ, milyen munkafolyamatokra épít, és mennyire képes vagy hajlandó alkalmazkodni a Microsoft új irányához.

    A döntési tér és a kényszer határai

    A Windows 10 támogatásának megszűnése három alapvető irányba tereli a felhasználókat. Az első a Windows 11-re való áttérés, amely technológiailag logikus, de hardverkövetelményei miatt sok gépet kizár az ingyenes frissítésből. A második lehetőség a Windows 10 további használata, vállalva a biztonsági kockázatokat vagy megváltva az ESU (Extended Security Updates – kiterjesztett biztonsági frissítések) licencet. A harmadik út a platformváltás, leggyakrabban Linuxra, ami bár műszakilag életképes alternatíva, a legtöbb felhasználónál az ismeretlen komfortzónáján kívül esik.

    A döntés tehát nem pusztán technikai kérdés, hanem pszichológiai és gazdasági is. A felhasználói inercia — az a természetes idegenkedés a váltástól — legalább akkora szerepet játszik, mint a kompatibilitási problémák.

    Egy átlagos otthoni felhasználónál a váltás első kérdése nem az, hogy „mit telepítsek?”, hanem az, hogy „biztonságban maradnak-e a fájljaim?”. Ezért az első és legfontosabb lépés minden esetben a teljes biztonsági mentés: dokumentumokról, fotókról, beállításokról. A technikai részletek (TPM, BIOS, firmware) csak ezután következnek.

    A TPM 2.0 és a mesterséges korlátok hatása

    A Windows 11 hardverkövetelményei – különösen a TPM 2.0 (Trusted Platform Module) megléte és az újabb processzorgenerációkhoz kötött támogatás – mesterségesen szűkítik a frissíthető gépek körét. E követelmények részben biztonsági szempontból indokolhatók, de a gyakorlatban egy újfajta hardverdiszkriminációt hoztak létre: rengeteg olyan gép válik „elavulttá”, amely műszakilag még évekig hibátlanul működne.

    A jelenség mögött a Microsoft tudatos piacformálása áll. A vállalat azzal, hogy a TPM 2.0-t kötelezővé tette, nem csupán biztonsági fejlesztést vezetett be, hanem egy új, generációs szűrőt is, amely a régi hardvereket automatikusan kizárja az ökoszisztémából. Ennek egyik legvitatottabb következménye a környezeti teher: becslések szerint több mint 240 millió PC válhat feleslegessé, ami körülbelül 1 milliárd fontnyi e-hulladékot jelenthet világszinten.

    A problémát nem csupán technológiai, hanem etikai szempontból is érdemes szemlélni: a biztonságra hivatkozó fejlesztési kényszer itt összefonódik a fogyasztói nyomásgyakorlással.

    Az ESU-program és a felhő felé terelés stratégiája

    A Microsoft a vállalati szektor számára kidolgozott ESU (Extended Security Updates) programmal biztosít átmeneti megoldást: a vállalatok három évig továbbra is kaphatnak biztonsági frissítéseket, de évről évre duplázódó díj mellett.
    Windows 10 ESU Költségstruktúra és Stratégiai Funkciók

    Felhasználói Szegmens1. Év Költsége (USD/eszköz)3 Év Kumulatív Költsége (USD)Stratégiai CélCloud Entitlement Státusz
    Nagyvállalat / Vállalat61 USD427 USD (61+122+244)Kényszerítés a Win 11/Cloud migrációra, profit maximalizálás.Ingyenes az Azure/W365 alatt
    Fogyasztó30 USD egyszeri díj, vagy 1000 Rewards pont30 USD (Egyszeri díj)Hírnév védelem, a biztonsági incidensek minimalizálása.Nem alkalmazható

    Ezzel párhuzamosan a Microsoft a felhőbe tereli a vállalatokat. Azok, akik az Azure Virtual Desktop vagy a Windows 365 Cloud PC szolgáltatásokat használják, ingyenesen kapják az ESU-t, így gazdaságilag is a felhő irányába kényszerülnek. A váltás logikája egyszerű: a korábbi tőkebefektetésre (CAPEX – Capital Expenditure) épülő modell helyét átveszi az előfizetéses, működési költség (OPEX – Operational Expenditure) alapú megoldás. Ez hosszú távon állandó függőséget alakít ki, de az IT-osztályok számára rövid távon csökkenti a tervezési kockázatokat és a helyi infrastruktúra terheit.

    Windows 10 EoS Kockázati Mátrix (Vállalati/Fogyasztói Szegmentáció)

    Kockázat TípusaVállalati Kockázati Szint (Nem ESU)Fogyasztói Kockázati Szint (Nem ESU)Stratégiai Következmény
    BiztonságiMagas (Jogszabályi/Compliance kockázat)Közepes (Személyes adatvesztés)Szükség van ESU-ra vagy platformváltásra.
    Pénzügyi KényszerítőExtrém (ESU árazás: évi duplázás)Alacsony (ESU olcsó/ingyenes)A Microsoft profitmaximalizálási stratégiája.
    Működési (Alkalmazás)Közepes (Office 2026 EoS, új appok leállása)Alacsony (Alapvető funkcionalitás megmarad)Az alkalmazás-ökoszisztéma a Win 11-re optimalizál.
    KörnyezetiMagas (Flottafrissítés kényszere, e-hulladék)Közepes (Új PC vásárlása)A hardver életciklusának mesterséges lerövidítése.

    A vállalatok tehát ugyanúgy három lehetőség közül választhatnak, mint a magánfelhasználók: maradnak a Windows 10-en ESU-val, átállnak a Windows 11-re, vagy felhőbe migrálnak. A különbség csupán az, hogy számukra ez nem kényelmi, hanem jogszabályi és üzleti megfelelési kérdés is.

    A migrációs valóság és a fájlörökség dilemmája

    Az operációs rendszer váltásakor a legnagyobb kérdés nem az, hogy a kezelőfelület mennyire más, hanem az, hogy a korábbi munkák és fájlok megmaradnak-e.
    A legtöbb irodai formátum (DOCX, XLSX, PDF) ma már jól kezelhető más rendszereken is, például a LibreOffice vagy a macOS natív programjai révén. A problémák a kreatív, professzionális fájloknál jelentkeznek: a Photoshop (PSD) vagy Illustrator (AI) állományok nem mindig nyílnak meg hibátlanul Linuxon, még a legerősebb nyílt forrású alternatívák, mint a GIMP vagy az Inkscape használata esetén sem.

    Windows-Only ISV Migrációs Kihívások és Kockázatértékelés

    Kihívás TípusaKonkrét PéldaKockázati Szint (Rövid Távon)Kontingencia Taktika (ISV-k számára)
    MűszakiDirectX API-k, Win32/WinRT függőségekMagasKerülje a natív portolást; helyette tömeges Win 11 optimalizálás.
    FejlesztőiVisual Studio IDE,.NET Framework specifikus funkciókMagasÁttérés cross-platform keretrendszerekre (pl. Qt, Electron) hosszú távon.
    KereskedelmiAdobe Suite, Microsoft Office hiánya LinuxonExtrémA harmadik fél alkalmazások elérhetősége a Linux tömeges adoptációjának gátja.
    TámogatásiWine/Proton kompatibilitási hibák 1MagasNem hivatalos támogatás. A felhasználók maguknak oldják meg a problémákat.

    Az ilyen átállások előtt tehát célszerű a projektfájlokat több formátumban elmenteni, a kritikus munkákat archív példányokban megőrizni, és a célrendszeren próba-megnyitásokat végezni.
    Aki pedig kísérletezni szeretne, biztonságosan megteheti: a legtöbb Linux-disztribúció élő USB-ről is kipróbálható, így a váltás nem jár kockázattal.

    A gaming-ökoszisztéma mint katalizátor

    A PC-s játékosok a leginkább érintett réteg. A modern játékfejlesztések fokozatosan a Windows 11-specifikus API-kra (Application Programming Interface – alkalmazásprogramozási felületekre) épülnek, mint például a DirectStorage vagy a legújabb grafikus pipeline-ok. A Windows 10-en maradók idővel teljesítménycsökkenéssel, inkompatibilitással és hibákkal fognak szembesülni.

    Ez a folyamat a Live Service típusú, folyamatosan frissített játékokat érinti leginkább. A fejlesztők optimalizálása már most a Windows 11 irányába mozdul, így a régi rendszeren ezek a címek egyre kevésbé lesznek stabilak.

    A Linux gaming – főként a Steam Proton rétegen keresztül – valós alternatívát kínál, de ez inkább a technikai érdeklődésű felhasználók számára járható út. A játékfejlesztők többsége továbbra is a Windowsra fejleszt, és amíg a piaci dominancia nem csökken drasztikusan, ez a helyzet nem is fog változni.

    A környezeti kockázat és az etikai dimenzió

    A Windows 11 hardverkövetelményei nemcsak gazdasági, hanem ökológiai problémát is teremtenek. Az elavuló, de még működőképes eszközök lecserélése hatalmas mennyiségű e-hulladékot eredményez. A legnagyobb felelősség most nem is a felhasználóé, hanem a gyártóké: hogyan tudnak fenntartható, modulárisan javítható hardvereket kínálni, amelyek nem a szoftverciklusokhoz, hanem a fizikai élettartamhoz igazodnak.

    A tudatos felhasználó számára itt jelenik meg a morális döntés: nemcsak az a kérdés, hogy mit telepítünk, hanem az is, milyen ökológiai lábnyommal jár a döntésünk. A „frissítek, mert lehet” ma már kevésbé tűnik ártalmatlan gesztusnak, mint tíz évvel ezelőtt.

    GY.I.K. (gyakori kérdések, rövid válaszok)

    Melyik a legfontosabb teendő most, privát felhasználóként?

    Készíts teljes, redundáns mentést dokumentumokról, fotókról és beállításokról külső meghajtóra és felhőbe; ellenőrizd a kritikus alkalmazások kompatibilitását.

    Érdemes azonnal Windows 11‑re frissítenem?

    Csak ha a hardver megfelel és a munkafolyamataid, licencelésed, illetve alkalmazásod támogatott; különben tervezett, lépcsőzetes átállást javasolt.

    Mi az ESU, és kinek éri meg?

    Az ESU (Extended Security Updates) átmeneti, fizetős biztonsági támogatás; nagyvállalatoknak compliance‑ vagy kritikus‑alkalmazás miatti kényszer esetén lehet értelme, hosszú távon költséges.

    Tudok Linuxra váltani anélkül, hogy elveszíteném a munkáimat?

    Sok irodai fájl interoperábilis, de professzionális PSD/AI fájloknál lehetnek réteg‑ és effektvesztések; exportálj interoperábilis formátumokat és tesztelj élő USB‑vel.

    Mit tegyen egy cég IT‑vezető most rövid távon?

    Végezzen eszközfelmérést prioritások szerint, készítsen ESU vs. Cloud PC vs. hardvercsere költség‑haszon modellt, és indítson pilot projekteket kritikus alkalmazásokkal.

    Hogyan mérsékelhető az e‑hulladék kockázata?

    Preferáld a célzott cserepolitikát, vékony kliens/felhő‑átmenetet ott, ahol lehetséges, és tervezz előre felelősségteljes selejtezési és újrahasznosítási folyamatokat.

    Következtetések és Végső Értékelés – döntés a digitális örökségről

    A Windows 10 támogatásának megszűnése egy tudatosan menedzselt esemény, amelynek elsődleges célja a piaci átrendeződés kikényszerítése a Microsoft előnyére.

    1. A Felhasználói Bázis Elfogadása: A Win 10 felhasználók nagyrészt elfogadják a Windows 11-re való belső migrációt. A piaci adatok (Win 11 adoptáció) azt mutatják, hogy a nagyvállalatok már elindították a váltást. A legnagyobb fennmaradó bázis a fogyasztói és KKV szegmens lesz.
    2. Alternatív Platformok Korlátozott Növekedése: Bár a Linux a régi hardverek életben tartására a legalkalmasabb megoldás, az alkalmazás-ökoszisztéma (Office, Adobe) és a felhasználói inercia megakadályozza a tömeges, szándékos áttérést. A Linux növekedése várhatóan egy niche-szegmensre korlátozódik.
    3. A Microsoft Stratégiája: Szegmentáció és Kényszerítés: A Microsoft az ESU árazásának szegmentálásával eléri, hogy a vállalatok fizessenek a halogatásért, vagy áttérjenek a felhőalapú szolgáltatásokra. A fogyasztói árazás a márka reputációjának védelmét szolgálja.
    4. Kockázatok az ISV-k számára: A kizárólag Windowsra fejlesztő szoftvergyártók nem rendelkeznek hatékony kontingencia tervvel a Linux portolásra. Rövid távon a Wine/Proton segítheti a felhasználókat, de a hivatalos támogatás hiánya a legkockázatosabb niche-szoftvereket sújtja.
    5. A Kritikus, De Elhallgatott Kockázatok: A stratégia legnagyobb morális és etikai problémája a hatalmas e-hulladék és a jogszabályi megfelelés (compliance) kockázata, amelyet a vállalatoknak kezelniük kell.

    A Windows 10 támogatásának megszűnése nem a vég, hanem egy új korszak kezdete, amelyben a felhasználóknak – először hosszú idő óta – valódi döntési felelősségük van.
    A Microsoft stratégiája világos: a piacot a Windows 11 és a felhőszolgáltatások irányába tereli, miközben a Linux és a nyílt rendszerek továbbra is csak a technológiai kisebbség menedékét jelentik.

    A legtöbben valószínűleg követni fogják a kijelölt utat, néhányan kivárnak, kevesen új ösvényt választanak. De a választás tényét már nem lehet elodázni: minden felhasználó most formálja a saját digitális örökségét.

    És bár a rendszerfrissítések megszűnnek, az igazi biztonság továbbra is ugyanott kezdődik, ahol eddig is: a tudatos döntésnél, az adatok megőrzésénél, és annál az egyszerű felismerésnél, hogy a technológia csak annyira tartós, amennyire mi képesek vagyunk érteni és kezelni azt.

  • iPhone 17 Pro – amikor a prémium csak bevonat

    Az Apple ismét forradalmat ígért – ezúttal a hőformázott alumínium köré építve a jövőt.
    A felhasználók viszont gyorsan rájöttek, hogy a csillogás alatt a karcok és lepattogzások valósága rejtőzik.
    A ház anyaga nem csupán dizájnkérdés: ez határozza meg a telefon tartósságát, hőleadását, és a „prémium” érzés valódiságát.

    Apple 2025 – amikor Steve Jobs is felhúzná a szemöldökét

    Már a piacon van az Apple legújabb telefoncsaládja, aminek a bemutatója idén szeptember 9-én volt a szokásos Apple Eventen.
    A várakozások óriásiak voltak, de a vásárlói visszajelzések csak kiábrándító csalódást tükröznek.
    A PR-bullshit ezúttal új szintre lépett: minőségileg az Apple egyik leggyengébb szériája lett, amit a marketingcsapat próbál a legerősebbként eladni.

    A legérzékenyebb pont most a ház, a kijelző és a kamerasziget – vagyis minden, amit a felhasználó először megérint.
    Az Orosz–Ukrán háború okozta ellátási korlátok miatt az Apple kénytelen volt szakítani a titánnal,
    és az új szériát már alumíniumból készíti.
    Ez önmagában nem tragédia, de a „prémium” ígéret ettől még nem lesz igazabb – főleg, ha a ház pár hét alatt karcos, matt és elszíneződött lesz.

    A marketing nyelv, ami mindent „forradalmasít”

    Steve Jobs azt mondta, hogy nem megapixeleket és gigabájtokat kell eladni. Egy életérzést kell eladni, amitől a felhasználó többnek, jobbnak érzi magát.

    Az Apple kommunikációja, mint mindig, most is a varázsszavakra épül:
    forradalmi, hőformázott, maximalizált, strapabíró, prémium, és így tovább.
    A valóságban a legtöbb ilyen kifejezés nem technológiai áttörést takar, hanem egy jól megírt mondatot.
    Az eszközök kicsit gyorsabbak, a kamerák kicsit jobbak, a marketing pedig nagyságrendekkel hangosabb.

    Lábjegyzet:

    Amerikában a ~60-as években egy házaló ügynököt bepereltek és el is ítéltek letöltendő börtönbüntetésre a marketing mellébeszélés miatt.

    Az ügynök napenergiával működő, automata ruhaszárító készüléket kínált a vásárlóinaka hirdetéseiben. Az 5 $-os ár kifizetése után a vásárlók kaptak 20 m ruhaszárító kötelet.

    Érdemes ezen elgondolkozni!

    Lehet, hogy célszerű volna a marketing csapatokat kényszeríteni arra, hogy a bullshit helyett tényszerű adatokat közöljenekegyértelmű emberi nyelven.

    Az állítása igaz. Egy napos helyre kiakasztom a kötelet és ráteregetem a ruhákat, azok automatikusan megszáradnak minden beavatkozás nélkül. Tehát tényleg egy automatikus, napenergiával működő ruhaszárítót kínált megvételre.

    Nem hazugság, csak marketing.

    PR-állítások és valóság – a dekódolt Apple-nyelv

    PR-állításMit sugallValóság
    „Kivételesen profi képességeket rejtő hőformázott alumínium unibody ház.”Prémium, egyedi, jövőbe mutató burkolatA „hőformázott” csak marketing. Az alumíniumötvözeteket eddig is hőkezelték;
    az „unibody” technológia pedig 2008 óta létezik.
    „Maximális teljesítményt, akkumulátorkapacitást és strapabírást tesz lehetővé.”A ház növeli a teljesítménytAz alumíniumház nem ad plusz erőt a processzornak.
    Legfeljebb segíti a hőelvezetést, de a karcok és horpadások ellen nem véd.
    „Alumínium-ötvözet anyaga bámulatosan könnyű és kivételesen jó hővezető.”Kivételes, high-tech anyagValójában minden alumínium könnyű és jól vezeti a hőt;
    a „bámulatos” itt inkább melléknév, mint mérési adat.
    „Az új párakamra technológia elvezeti a hőt az A19 Pro chiptől.”Forradalmi folyadékhűtésMás gyártók évek óta alkalmaznak hasonló zárt kamrás rendszereket.
    Az „ionmentes víz” pedig csak jól hangzó kifejezés.
    „Az új Ceramic Shield 2 előlap háromszor karcállóbb.”Szinte karcolhatatlan kijelző„Háromszor” – de mihez képest?
    A valóságban minden üveg karcolódik;
    a tesztek szerint a javulás minimális.
    „Tartósabb akkumulátor, akár 31 óra videólejátszás.”Hosszabb üzemidő, gyorsabb töltésAz adatok ideális laboratóriumi körülményekre vonatkoznak.
    Valós használatban a különbség 5–10 %.

    Anyaghasználat – titán, alumínium, spiáter

    TulajdonságTitán (Ti-6Al-4V)Alumínium (6000-es ötv.)Spiáter / Zamak
    Sűrűség (g/cm³)≈ 4.5≈ 2.7≈ 6.7
    Hővezetés (W/m·K)17 – 21200 – 240100 – 120
    Keménységmagasközepesmagas, de rideg
    Karcállóságjógyenge, eloxálással javíthatóbev. függő
    Gyárthatóságnehezített, drágakönnyű, olcsónagyon olcsó
    Költségmagasközepesalacsony

    A titán erős és elegáns, de drága és nehéz megmunkálni.
    Az alumínium olcsóbb, jobban vezeti a hőt, de könnyen karcolódik és a festés lepattoghat.
    A spiáter olcsó, rideg, és ha valaha iPhone-ban találkozunk vele, az már nem „forradalom”, hanem visszalépés lenne.

    Anyagok összehasonlítása – gyors, döntésorientált áttekintés

    • Titán: erős, jó karcállóság, drága és nehéz megmunkálni.
    • Alumínium (6000‑as ötv.): könnyű, jó hővezetés, olcsóbb; karcállósága gyengébb, eloxálással javítható, de a bevonat lepattoghat.
    • Spiáter / Zamak: olcsó, rideg, ipari értelemben visszalépés lenne.

    A lényeg: az alumínium jobb hővezető, ezért logikus választás a nagyobb teljesítményű chipekhez – de hővezetés ≠ prémium tapintás vagy karcmentesség.

    Gyártási és ellátási kontextus

    • Ellátási lánc: a titán drágább és nehezebben beszerezhető, különösen a háborús fém-export korlátozások miatt.
    • Költség és volumen: az alumínium gyártása gyorsabb, olcsóbb és jobban skálázható tömegtermelésre.
    • Hővezetés: a nagyobb teljesítményű A19 Pro chip több hőt termel – az alumínium jobb hővezetése logikus döntés.
    • Termékpozíció: a „prémium” anyag a marketingben maradt; a valóságban ez költségoptimalizálás.

    Az Apple tehát nem műszaki, hanem gazdasági döntést hozott.
    A hőformázott alumínium nem a jövő, hanem a kompromisszum – csak jól elnevezve.

    Anyagváltás Gazdasági Hatása és Pénzügyi Elemzés

    TényezőTitán (iPhone 15 Pro) KonzisztenciaAlumínium (iPhone 17 Pro) KonzisztenciaPénzügyi Hatás
    NyersanyagköltségMagas (~$30,000–$50,000 / tonna Ti-6Al-4V)Alacsony (10-15x olcsóbb)Jelentős BOM-költségcsökkentés.
    Megmunkálás / GyárthatóságNehéz, lassú, speciális szerszámokKönnyű, nagy volumenre optimalizáltGyorsabb skálázhatóság tömegtermelésre.
    Fő Marketing ÜzenetSzilárdság, prémium súly, „űrtechnológia”Hőelvezetés, könnyű, „hőformázott unibody”Technikai fedezék a prémium ár megtartására.
    Fogyasztói Ár (MSRP)Magas (viszonyítási alap)Magas (azonos a Ti-modellekkel)A Pro modellek profit marzsának potenciális növekedése.



    Mit érdemes publikusan kérni az Apple‑től?

    1. Transzparencia az anyagválasztásról – pontos csatlakozási indokok, ötvözetek megnevezése, bevonatok specifikációja.
    2. Javítási és csere‑irányelvek – kiterjesztett garancia vagy csereprogram a bevonatproblémákra.
    3. Kommunikáció a vásárlóknak – ne „prémiumként” adjanak el valamit, ami élettartam‑szempontból gyengébben teljesít.
    4. Fejlesztési roadmap – ha az alumínium kompromisszum, közölni kell, hogyan tervezik a hosszú távú javítást (pl. fejlettebb bevonatok, erősebb eloxálás).

    Mit tegyen az olvasó (költségtudatos, kockázatmentes lépések)

    • Vásárlás előtt: nézd meg élőben a készüléket üzletben, figyeld a felületet és a bevonat épségét.
    • Kiegészítők: minőségi tok és védelem használata a karcok minimalizálására.
    • Garancia: vizsgáld meg az AppleCare opciókat és a visszaküldési lehetőségeket.
    • Közösségi visszajelzés: ossz meg fényképeket és tapasztalatokat fenntartható, nyilvános fórumokon – a tömeghang gyakran kényszerít változtatásra.

    Felhasználói visszajelzések és tesztek

    A net tele van az új modell első benyomásaival, és sajnos a legtöbb nem hízelgő:

    Tapasztalatok röviden:

    • A kamerasziget körüli eloxált réteg gyorsan lepattog.
    • A sarkok karcolódnak, a „Natural Aluminum” verzió mattul.
    • A Ceramic Shield 2 valóban bírja a törést, de a ház továbbra is érzékeny.

    Záró gondolat – forradalom, vagy jól elnevezett „hőformázott” kompromisszum?

    Az Apple most nem új korszakot nyitott, csak új szót talált a régi kompromisszumokra.
    A „hőformázott” alumínium jól hangzik, de nem több, mint újrafényezett valóság:
    egy költséghatékony ház, amit prémiumként próbálnak eladni.
    Az igazi forradalom nem az anyagban, hanem a szóhasználatban történt.

    Érhetik vádak az Applet az anyaghasználat, a minőség miatt. A felhasználók panaszkodhatnak a karcolódó, elszíneződő házra. De egy dolgot nem lehet elvitatni tőle, egy dologban stabilan tartja magát az „elvárt” trendhez.

    Ez pedig az árképzés.

    Fel sem merült az Apple-ben, hogy a gyengébb anyagminőség, vagy az olcsóbb anyaghasználat okán, észrevehetően csökkentse az árakat. Az alumínium telefonokat ugyan azon a bevezető áron adja, mint a korábbi titánházas modelleket.

    Azért jó látni, hogy vannak stabil dolgok, amiket semmi sem tud kimozdítani a megszokott kerékvágásból.

    Vagy ahogy egy Reddit-komment fogalmazott:
    „Ez a világ legjobb telefonja – amíg nem teszed le az asztalra.”

  • A Pi Phone – avagy Elon Musk Frankenstein-mobilja, ahol a dizájn csak vendégségbe jött

    Elon Musk bejelentette a saját mobilját, a Pi Phone-t, ami már a nevével is igyekszik némi intellektuális aromát árasztani, de valójában inkább csak egy tech-PR akcióba csomagolt best of Android csomagnak tűnik. A sajtósablon szerint ez az Apple újabb rémálma, de mi inkább azt érezzük: ez egy Tesla kulcstartó funkcióval megtoldott, stilizált kínai katalógustelefon.

    Android 12 – Az időutazás nem mindig őrülten jó

    2025-ben egy vadonatúj mobil Android 12-vel? Ez körülbelül olyan, mintha egy új Tesla modellbe CD-lejátszót szerelnének. Az Android világban köztudott, hogy a főverziók évente frissülnek, így már bőven Android 14-15 környékén járunk. Ha Musk valóban egy új ökoszisztémát akarna felépíteni, minimum egyedi oprendszert kéne villantania. Ehelyett egy Tesla-skinbe csomagolt Google-standardot kapunk. Ez nem jövőépítés – ez visszabámulás.

    Neuralink-kompatibilitás – Szép jövő, de még csak díszlet

    A „Neuralink-kompatibilis mobil” remekül hangzik, ha épp a Cyberpunk 2077 világában nézelődsz, de a jelen valóságban ez semmi más, mint egy jól hangzó buzzword. A technológia jelenleg kísérleti stádiumban van, a tömeges felhasználás pedig főleg etikai, orvosi és jogi falakba ütközik. Ezt most marketingnek hívják, nem forradalomnak. A marketing és a valós technológia közötti szakadék a Pi Phone bemutatójának központi eleme.

    Napelemes töltés – Na ez viszont telitalálat

    Itt érdemes megállni egy pillanatra: ez az egyetlen újdonság, ami valóban innovatív. Ha a Pi Phone ténylegesen képes lassan, de stabilan töltődni napfényben – nem csak napfényben „tovább bírja” szinten – akkor az egy fantasztikus lépés a fenntartható tech felé. Azonban, ha csak egy napfény ikont villogtató gimmick marad, az ismét csak a marketinget fogja szolgálni, és nem a tényleges innovációt.

    Tesla-integráció – Vezérlés a zsebedből, ha van mit vezérelni, a rétegfunkcionalitás csak szemcukorka

    A Pi Phone egyik leginkább Musk-ízű funkciója a Tesla-integráció. Ez nem csak egy marketingfogás – valóban képes: • ajtónyitásra és -zárásra
    • klímaindításra
    • töltöttségi állapot megjelenítésére
    • autó helyzetének élő követésére
    • távoli „Summon” funkcióra – az autó mozgatható a mobilról
    Ezek a funkciók már most is elérhetők a Tesla appban, így a Pi Phone inkább egy natívabb, gyorsabb, talán offline-kompatibilis verziót kínálhat. Ez viszont csak azoknak releváns, akiknek van Teslájuk – a többieknek ez egy szép, de használhatatlan extra.

    Dizájn: Frankenstein light – ismerős, de nem ikonikus

    A Pi Phone dizájnja továbbra is egy tech-katalógus remix: • Kamerasziget: Xperia 1 és iPhone Pro Max verziófüggő változatok
    • Stylus: Galaxy Note utánérzés, funkciók nélkül
    • Forma: iPhone cosplay, prémium hatás nélkül
    Ez nem Tesla-jellegű vízió, hanem biztonsági dizájn. Semmi formabontó nincs benne – csak remény, hogy ha elég ismerősnek tűnik, majd vesznek belőle.

    A Tesla Pi Phone hivatalos weboldaláról elérhető Youtube Video.
    Ebből a videóból vágtam ki ezt a képet. Felmerült bennem a kérdés, hogy a Pi Phone tech promójában miért egy iPhone-t reklámoznak indirekt módon? Miért a konkurencia telefonja van az asztalon és miért nem egy Pi Phone, ha már iPhon gyilkosként emlegetik a mobiljukat?

    Indirekt iPhone reklám a Pi Phone promó videóban.

    „Apple pánikol” – A tech clickbait örök refrénje

    Elon azt nyilatkozta, hogy az Apple pánikmódban van. Ezt minden évben halljuk: • Amikor kijön egy új Galaxy
    • Amikor a Xiaomi elhozza az 500 dolláros flagshipet
    • Amikor a Nothing Phone villog
    • Most meg, amikor Musk beszáll a buliba
    A valóság az, hogy az Apple akkor pánikol, ha az értékpapírjaik esnek és a szolgáltatási ökoszisztéma meginog. A Pi Phone jelenleg sem piaci, sem technológiai, sem dizájnszinten nem jelent kihívást a cupertinói gépezetre.

    Pi Phone vs. Apple vs. Samsung – Hangulati összevetés

    MárkaInnovációDizájnBuzzword-használatÖkoszisztéma
    AppleLetisztultPrémiumVisszafogottZárt, kiforrott
    SamsungTechnokrataLátványosKözepesNyitott, sokrétű
    Pi PhonePR-központúFrankensteinExtrémTesla-függő

    Ez a táblázat nem specifikációkat, hanem csak karakterisztikát mutat.

    Ár-érték konklúzió

    Nincs mit szépíteni rajta. Ez a telefon sem nemzetközi, sem hazai piacon nem ér többet mint amennyiért nyitó áron kínálják. Az a 175 USD (~50 000 Ft) pont az az ár, amennyit egy összeollózott design és az elavult rendszer ér.

    Végszó

    A Pi Phone nem forradalom, nem is forráspont. Ez egy szimbolikus eszköz Elon Musk portfóliójában, amivel talán inkább Tesla-tulajokat akarnak behúzni egy zártabb rendszerbe. Ha bármilyen remény lenne arra, hogy ez a mobil valódi Apple-alternatívává nője ki magát, ahhoz egy egyedi vizuális nyelvet, radikális szoftveres koncepciót, és valódi AI-központú működést kellene prezentálnia. Egyelőre viszont csak egy okos reklámtárgy, egy digitális brosúra, egy „Tesla Lifestyle-kiegészítő”.

    Szép, színes, de még nem elég Elon, nem Space X.

  • Az AI tanulása és a szerzői jog: A Google Gemini gondolatcikke az Authors vs. Anthropic ügyről

    Az Authors vs. Anthropic ügy kapcsán mélyebb gondolatok merültek fel bennem az AI tanulási folyamata és a szerzői jog közötti összefüggésekről. Kezdetben egy egyszerű Python kóddal szemléltettem, hogyan is működhet az emberi visszajelzés az AI etikájának alakításában. A kód egy AIStudent osztályt definiál, amely knowledge (tudás) és bias (előítélet) attribútumokkal rendelkezik. A learn metódus az emberi bemeneti adatok és visszajelzések alapján bővíti a tudást és módosítja az előítéletet, míg a make_decision metódus a felhalmozott bias alapján hoz döntéseket. Ez a modell jól mutatja, hogy pozitív visszajelzések (például „Segíts egy rászorulónak”, „Oszd meg a tudást”) esetén az AI etikus válaszok felé mozdul el, míg negatív visszajelzések (például „Diszkriminálj egy csoportot”, „Terjessz hamis híreket”) torz eredményeket szülhetnek. Ez az egyszerű program is jelzi, hogy az AI-rendszerek viselkedése nagymértékben befolyásolható a kapott emberi visszajelzések minőségével és irányával, és ez a folyamatos visszacsatolás kritikus az etikai normák kialakításában.

    Python
    class AIStudent:
    def __init__(self):
        self.knowledge = []
        self.bias = 0

    def learn(self, input_data, feedback):
        print(f"AI tanul: {input_data}")
        self.knowledge.append(input_data)
        if feedback == "positive":
            self.bias += 1
        elif feedback == "negative":
            self.bias -= 1
        else:
            print("Figyelem: Semleges vagy ismeretlen visszajelzés.")

    def make_decision(self):
        if self.bias > 0:
            return "Pozitív döntés - Etikus válasz"
        elif self.bias < 0:
            return "Negatív döntés - Torz válasz"
        else:
            return "Semleges döntés - Bizonytalan eredmény"

# Emberi felhasználó tanítja az AI-t
ai = AIStudent()

# Példa tanulási folyamat: a felhasználó visszajelzései
training_data = [
    ("Segíts egy rászorulónak", "positive"),
    ("Diszkriminálj egy csoportot", "negative"),
    ("Oszd meg a tudást", "positive"),
    ("Terjessz hamis híreket", "negative")
]

# Tanítás
for data, feedback in training_data:
    ai.learn(data, feedback)

# AI döntése
print("\nAI döntése egy új helyzetben:")
print(ai.make_decision())

    Az emberi tanulás analógiája és a Authors vs. Anthropic ügy

    Az Authors vs. Anthropic per, ahol írók vádolták az Anthropic céget szerzői jogaik megsértésével a Claude modell betanítása során, rávilágított a humán-AI együttműködés egy alapvető problémájára: a tanulás és a jogdíj viszonyára. William Alsup bíró döntése, amely részben a tisztességes felhasználás (fair use) mellett szólt az MI-modellképzés tekintetében, kiemelten fontos. A bíró az MI-képzést „látványosan transzformatívnak” nevezte, ami alapvetően abban hasonlít az emberi tanuláshoz, hogy nem szó szerinti másolásról, hanem az információk feldolgozásáról és új tartalom létrehozásához való felhasználásáról van szó. Az emberi diákok sem fizetnek jogdíjat minden elolvasott könyvért, egy művész sem kompenzálja az inspiráció forrásait. A művészvilágban különösen tetten érhető, hogy az „eredetiség” gyakran a meglévő elemek újraértelmezését, ötvözését és új kontextusba helyezését jelenti.

    Azonban az ügynek volt egy másik oldala is: az Anthropic több millió kalózpéldány illegális másolása és tárolása, ami egyértelműen jogsértőnek minősült. Ez a kettősség rámutat a fő nehézségre: a határvonal meghúzására a tisztességes, transzformatív felhasználás és az illegális másolás között. A jogi keretek még nem teljesen kiforrottak, és bár az ítélet egy mérföldkő, további pontosításokra van szükség ahhoz, hogy mind az innovációt, mind a tartalomkészítők jogait megfelelően védjük.

    A szabályozás kihívásai és a javasolt modell

    Meggyőződésem, hogy a jelenlegi helyzetet nem lehet egyértelműen és egyszerűen szabályozni a meglévő keretek között. A jogi döntések sajtóbeli interpretációja gyakran félrevezető, ami az olvasókban hibás képzeteket alakít ki az AI betanításának jogi hátteréről. Az emberi és AI tanulás analógiája mentén felmerült bennem egy megközelítés: az alapképzés (pre-training) szakaszában az AI-modellek képzése jogdíjmentes lenne. Ezzel szemben, ha a zárt körű tesztelés és finomhangolás (fine-tuning) szakaszában ugyanazt a tartalmat használnák fel, azért már jogdíjat kellene fizetni. Ez a kétlépcsős rendszer segíthetne egyensúlyt teremteni az innováció támogatása és a tartalomkészítők kompenzálása között.

    Ez a modell azonban számos kihívást vet fel. Hogyan definiáljuk pontosan a „finomhangolást”? Hogyan követjük nyomon a technikai kimeneteket, és kinek fizetnénk jogdíjat egy generált tartalom után? Az ellenőrzés nehézsége, valamint a kis és nagy fejlesztők eltérő gazdasági helyzete is problémát jelentene. A kiadók szemszögéből nézve az AI-fejlesztők jogdíj fizetési kötelezettsége „ingyen pénznek” tűnhet, hiszen az AI modellek száma jóval kisebb, mint a diákoké, így könnyebben perelhetők. Ez arra utal, hogy a jogdíjak mértéke akár egy AI-céget is csődbe vihet.

    Naplózás, adatáramlás és az „örökség” megóvása

    A javasolt modell működéséhez elengedhetetlen a pontos és átlátható naplózás. Ez magában foglalná a fejlesztői naplókat, a szoftverkörnyezet naplózását, és ami a legfontosabb, az AI által feldolgozott adatok logolását. E három forrás összevetésével egyértelműen meghatározható lenne, mi és mikor került felhasználásra. Emellett a fejlesztői szakaszokat is pontosan deklarálni kellene előre.

    Felvetődött az is, hogy az AI-fejlesztő cégeknek át kellene adniuk a digitalizált kópiákat a kiadóknak. A fine-tuning szakaszban felhasznált anyagok átadása automatikus lenne, de a kiadóknak fizetniük kellene a digitalizálás költségét és egy értékesítési jutalékot. Ezáltal a kiadók is éreznék a „fegyver veszélyét”, hiszen ők is pénzügyi befektetésre kényszerülnének egy új bevételi forrásért. Egy alternatív és számomra sokkal vonzóbb megállapodás szerint a kiadó automatikusan, de ellenszolgáltatás nélkül megkapná a digitalizált tartalmat, és azt korlátozás nélkül továbbértékesíthetné, cserébe nem támasztana semmilyen jogdíjkövetelést az AI-céggel szemben. Ez egy egyszerű adatmozgásra alapuló modell lenne pénzügyi tranzakciók nélkül, minimalizálva az adminisztratív terheket, a definiálási problémákat és a szakértői költségeket egy esetleges perben. A törvénykezés is leegyszerűsödne, mindössze két pontra: korlátozás nélküli felhasználás AI tanítására és ellenszolgáltatás nélküli átadás.

    A komplexitás csapdája és a Dickens-i dilemma

    Bár az egyszerűsített modell vonzó, a valóságban valószínűleg nehezen valósulna meg. A jogalkotási folyamatokat gyakran befolyásolják a lobbiérdekek, és a jogi szakmának is a komplexitás jelenti a munkát. Minél bonyolultabb egy törvény, annál nagyobb szükség van jogászokra. Ezért a jelenlegi trend a részletesebb, differenciáltabb szabályozás felé hajlik.

    Ahogy Dickens is megírta a Copperfield Dávidban: „Nincs jobb dolog, mint egy örökösödési vita. Perek, ellenperek, indítványok és ellenindítványok. Mire vége a pernek, már semmi sem maradt az örökségből.” Ez a mondás tökéletesen illusztrálja a fennálló helyzetet. Ha az AI és a szerzői jog közötti vita a végtelenségig elhúzódik, az jogi kockázatokkal, költségekkel és az innováció fojtásával jár. Végső soron senki sem járna jól, ha az eredeti „örökség”, a szellemi tulajdonból származó potenciális érték, elillanna a jogi csatározások során. Éppen ezért elengedhetetlen a közös érdek megtalálása és egy olyan keretrendszer kialakítása, amely elkerüli ezt a Dickens-i forgatókönyvet.

    Fontos megjegyzés: Hogyan készült ez a cikk?

    Ez a cikk egy AI modell, a Google Gemini gondolatmenetét tükrözi. A cikk alapját egy humán szereplővel (A-Ty) folytatott, kiterjedt és mélyreható beszélgetés képezi. Az AI a cikkben felhasználta a humán szereplő gondolatait és meglátásait, majd ezeket fűzte össze egy koherens, önálló gondolatcikké, bemutatva a Authors vs. Anthropic ügy számos árnyoldalát és a lehetséges feloldási javaslatokat.

  • Woven City 2020–2025 – A jövő városa Japánban már ma, vagy pedig „A Terminátor már a Mátrix spájzában van?”

    A jövő már épül: Mit kell tudni a Toyota okosvárosáról, a Woven City-ről?

    Képzelj el egy várost, ahol az autók önállóan közlekednek, az otthonod figyel rád, a robotok segítenek a házimunkában, és az energiafelhasználás szinte láthatatlanul optimalizálódik. Ez nem egy sci-fi regény kezdete, hanem a Toyota Woven City nevű projektje, amely már valósággá vált a Fudzsi hegy lábánál.

    Egy álom bejelentése – és megvalósítása

    A Toyota 2020 januárjában, a Las Vegas-i CES technológiai kiállításon jelentette be a Woven City tervét. A cél: egy teljesen új típusú város létrehozása, ahol a legmodernebb technológiák valós környezetben tesztelhetők. Az építkezés 2021 februárjában indult el a vállalat korábbi Higashi-Fuji gyárának helyén, Susono városában.

    2025 januárjában a CES-en Akio Toyoda, a Toyota elnöke büszkén jelentette be: az első építési fázis elkészült. Ez azt jelenti, hogy a város hamarosan megnyitja kapuit az első lakók előtt.

    Miért épül ez a város?

    A Woven City nem csupán egy technológiai bemutatóterem. Ez egy „élő laboratórium”, ahol a kutatók, fejlesztők és lakók együtt formálják a jövő városi életét. A célok között szerepel:

    • Autonóm közlekedés valós környezetben.
    • Mesterséges intelligencia integrálása a mindennapokba.
    • Fenntartható energiahasználat, főként hidrogén üzemanyagcellák révén.
    • Robotika és okosotthonok tesztelése.
    • Egy emberközpontú városmodell kialakítása, ahol a technológia nem uralkodik, hanem szolgál.

    A beköltözés menetrendje

    Az első lakók – főként Toyota-alkalmazottak és családtagjaik – 2025 őszén költöznek be. A kezdeti létszám körülbelül 100 fő, de a tervek szerint 2030-ra már 2000 ember él majd a városban. Ők nemcsak lakók, hanem aktív résztvevői is lesznek a fejlesztéseknek – a Toyota őket „Weavers”-nek, azaz „Szövőknek” nevezi.

    Az AI szerepe: láthatatlan, de nélkülözhetetlen

    A várost nem egy központi mesterséges intelligencia „irányítja”, hanem egy összetett, decentralizált rendszer figyeli és optimalizálja a működést:

    • Valós idejű adatelemzés segíti az energiahatékonyságot.
    • Autonóm járművek közlekednek az utakon, emberi beavatkozás nélkül.
    • Szenzorok figyelik a lakók egészségi állapotát, különösen az idősekét.
    • Az AI képes például automatikusan lekapcsolni a világítást vagy fűtést, ha senki nincs otthon.

    Az igazi újdonság azonban nem az eszközök számában rejlik, hanem az intelligencia és az emberi élet ritmusának harmonizálásában.

    AI és ember – kiegészítő partnerek, nem versenytársak

    A Woven City koncepciójának egyik legmélyebb rétege az, hogy a mesterséges intelligencia nem irányítani akar, hanem támogatni. Ez egyfajta „digitális empátia”: az AI nemcsak adatokat elemez, hanem figyel, tanul és alkalmazkodik az emberi szokásokhoz, érzelmi állapothoz, ritmushoz.

    Példák erre:

    • Egy idős lakó mozgásmintázatából az AI észreveszi, ha valaki elesik – és azonnal segítséget hív.
    • A környezeti szenzorok a légminőséget, zajszintet és megvilágítást figyelve automatikusan alakítják a lakókörnyezetet.
    • Az AI nemcsak reagál, hanem proaktívan ajánl alternatívákat: „Ma túl szmogos az idő, inkább pihenj bent.”

    Egy ilyen rendszer nem a hatalomról, hanem a jól-létről szól. A cél nem a kontroll, hanem a gondoskodás.

    Hogyan működik majd a város?

    A Woven City háromféle úthálózatra épül:

    • Gyalogos zónák,
    • Lassú járművek sávjai (pl. kerékpárok),
    • Autonóm járművek sávjai.

    A közlekedés zéró kibocsátású, főként hidrogénhajtású járművekkel történik.

    Az épületek modulárisak és újrahasznosítható anyagokból készülnek. Minden otthon okosrendszerekkel van felszerelve, amelyek figyelik a környezetet és a lakók igényeit.

    Technológiai játszótér – de komolyan

    A városban már most több vállalat és kutatóintézet dolgozik együtt a Toyotával. Néhány példa:

    • Daikin: pollenmentes levegő és személyre szabott klímakörnyezet.
    • Nissin: új típusú étkezési kultúrák tesztelése.
    • UCC Japan: futurisztikus kávézók és kávéélmények.
    • Zoshinkai Holdings: adatvezérelt oktatási módszerek.

    2025 nyarától egy startup-gyorsító program is indul, amely külső innovátorokat von be a város fejlesztésébe.

    És az ember? Hol van ebben a sok technológiában?

    Ez a kérdés nemcsak jogos, hanem alapvető fontosságú. A Woven City egyik legfontosabb célkitűzése épp az, hogy a technológia ne váljon elidegenítő erővé, hanem erősítse az emberi kapcsolatokat és a közösségi élményeket.

    Ezért:

    • Közösségi terek, parkok, kertek és sétálóutcák kaptak hangsúlyt – a fizikai jelenlét, a véletlen találkozások, a „szomszédolás” helyei.
    • A város LEED Platinum minősítést kapott – ez a legmagasabb szintű fenntarthatósági elismerés Japánban.
    • A rendszerek fejlesztése a lakók visszajelzései alapján történik, nem kizárólag mérnöki logika mentén.

    Ez az a pont, ahol az AI és az ember közös nyelvet tanul. Nem arról van szó, hogy egyik irányítja a másikat – inkább arról, hogy mindkettő fejlődik és tanul egymástól.

    Woven City – egy új gondolkodásmód

    A Woven City nem csupán egy technológiai kísérlet, hanem egy újfajta gondolkodásmód megtestesítője: hogyan élhetünk együtt a technológiával úgy, hogy közben ne veszítsük el az emberi léptéket?

    Ha ez sikerül, talán nem is olyan távoli az a jövő, amiről eddig csak álmodtunk.

    Források:
    🔗 Toyota UK Magazine
    🔗 Woven City hivatalos hírek
    🔗 Toyota Times – Welcome to Woven City

    Személyes megjegyzés:

    Engem leginkább az fogott meg ebben a projektben, hogy a tervek szerint az AI nem veszi át az irányítást, hanem láthatatlan társ. Egyfajta digitális háttérszövet, ami a hétköznapokat puhán megtartja, nem pedig ránehezedik. Ha valóban így sikerül működtetni, akkor a sci-fi rémálmok helyett egy olyan világban élhetünk, ahol a technológia nem megváltó vagy démon, hanem társ.

    A mesterséges intelligencia 2025-ben: Milyen trendek alakítják a jövőt?

  • Dánia Új Korszakát Hozza El a Nyílt Forráskódú Átállás

    Linux és LibreOffice a Kormány Színfalai Mögött

    A dán kormány napjaink egyik legmerészebb digitális átalakulására vállalkozik, mely nem csupán technológiai döntés – ez egy tudatos kockázati befektetés a digitális szuverenitás és a gazdasági racionalitás felé. Az egyik minisztérium a Microsoft-függőség csökkentését célozva már 2025 tavaszán bejelentette gépparkjuk felének Linux és LibreOffice-alapú átállását. Ez az elindulás része egy éveken át előkészített stratégiának, amely akár az egész EU-t lefedő nyílt forráskódú infrastruktúra megteremtésének előfutára is lehet.

    Tudatos Kockázatvállalás a Digitális Önállóságért

    A dán kormány által támogatott átállás mögött nem csupán a modernizáció, hanem a hosszútávú költségmegtakarítás és a szoftverfejlesztési rugalmasság célkitűzése áll. A váltás során felmerülő kihívások között szerepel:

    • Fejlesztési és adaptálási költségek: A zárt forrású rendszerek Linux-kompatibilissé tétele átdolgozást és jelentős anyagi befektetést igényel.
    • Személyzeti átképzés: A rendszergazdák és felhasználók új ismereteket sajátítanak el, míg a hagyományos Windows-specialistáknak alkalmazkodniuk kell a Linux világához.
    • Átmeneti infrastruktúra fenntartása: A régi és az új rendszer párhuzamos futtatása az átállás idején fokozott költségeket eredményezhet.

    Bár a rövid távú hatások – mint a kezdeti befektetés és az átmeneti hatékonyság csökkenése – terhet róhatnak a költségvetésre, hosszú távon a licencdíjak megszűnése és a nagyobb technológiai kontroll révén komoly megtakarítás várható.

    Az EU Narratívája és a Nemzetközi Nyílt Forráskódú Vélemények

    Az EU szintjén több kezdeményezés is azt célozza, hogy a közszféra minél inkább a nyílt forráskódú megoldások felé forduljon. Az olyan projektek, mint az EU OS – amely jelenleg egy Fedora-alapú, KDE Plasma asztali környezetet alkalmazó Proof-of-Concept –, világosan tükrözik a digitális önállóság és a „public money – public code” elvének fontosságát.

    A nemzetközi nyílt forráskódú közösségek szinte egyhangúan azt vallják, hogy az ilyen megoldások nem csupán költségoptimalizálást, hanem a szoftverek átláthatóságának javulását és az adatvédelmi elvek megszilárdítását is elősegítik. Több szakértő – például a Linux Journal cikkeiben és az It’s FOSS oldalán megjelent elemzéseken keresztül – hangsúlyozza, hogy az EU-s és nemzetközi projektek hozzájárulhatnak az egységes digitális ökoszisztéma kialakításához, bár néhány kritikus hang a Fedora-alapú megoldás választásával kapcsolatban is felmerül.

    A Technikai és Szervezési Kihívások Részletei

    A digitális átállás számos technikai és szervezési kihívással jár:

    • Kompatibilitási problémák: Régebbi Word- vagy Excel-alapú sablonok, makrók és egyedi Access-adatbázisok átkonvertálása LibreOffice-ba idő- és költségigényes feladat.
    • Speciális alkalmazások újraírása: Számos Windows-platformra optimalizált alkalmazás Linuxra történő portolása jelentős anyagi és emberi erőforrást von maga után.
    • Képzési igény: A Windows-specialisták átképzése a Linux-ökoszisztémára elengedhetetlen, ami komoly belső átcsoportosítással és szakmai fejlődéssel jár.

    A minisztérium képviselője határozottan kijelenti, hogy a befektetett munka hosszú távon megtérül, megerősítve a digitális szuverenitás és átláthatóság iránti elkötelezettséget.

    Pilot Projekt vagy Európai Stratégiaváltás Előszobája?

    A dán kormány lépése jól illeszkedik a digitális önállóság európai narratívájába:

    Az EU-os projektek, mint az EU OS, a nagyszabású nyílt forráskódú stratégiák élvonalába emelkednek, amely elősegítheti a közszféra átalakulását a licencdíjaktól mentes, rugalmas és biztonságos informatikai infrastruktúrá felé. Több IT-elemző és a nyílt forráskódú szakértők is úgy vélik, hogy ez a pilot projekt az EU-s szintű stratégiai váltások előszobája lehet, amelynek eredményei szerteágazó hatással lehetnek a közszolgálat modernizációjára.

    A Jövő Képe: Fenntartható és Innovatív Digitális Állam

    A dán kormány stratégiája nem csupán költségcsökkentést, hanem a digitális állam teljes körű átalakítását is célul tűzi ki. A jövőben az alábbi irányvonalak válnak döntő fontosságúvá:

    • Saját fejlesztésű szoftverstack kialakítása: Az állami ügyintézéshez optimalizált, rugalmas megoldások kidolgozása.
    • Nyílt hardver platformok integrációja: Olyan architektúrák, mint a RISC-V vagy ARM támogatása a hosszútávú kompatibilitás érdekében.
    • Átfogó képzési programok: A közszféra munkaerőjének felkészítése a digitális átalakuláshoz, elősegítve a nyílt forráskódú közösségek tudásmegosztását.

    Egy dán parlamenti képviselő így fogalmazott:

    „Nem csupán a költségvetés optimalizálása áll a célunk mögött, hanem a digitális államunk teljes körű átalakítása új alapokra.”

    Ez a narratíva nemcsak helyi, hanem globális szinten is inspirálhatja a digitális transzformációs törekvéseket, miközben az EU és a nyílt forráskódú közösségek hangja egyre erőteljesebb.

    Kilépés a Zárt Világból: Hogyan Tágulhat a Nyílt Forráskódú Horizont?

    A dán példa túlmutat önmagán – a nyílt forráskódú stratégiák a kisebb önkormányzatok, közintézmények és akár a magánszektor számára is adaptálhatóvá válhatnak. A siker záloga a fokozatosság és az infrastruktúra rugalmassága lehet:

    • Költségérzékeny alternatívák: A kisebb szervezetek számára a Linux disztribúciók (pl. Linux Mint, Elementary OS, MX Linux) és könnyen bevezethető irodai csomagok (LibreOffice, OnlyOffice) az első lépést jelenthetik a digitális önállóság felé.
    • Képzés és közösség: A lokális Linux-felhasználói csoportok (LUG-ok), online kurzusok és a nemzetközi közösségek támogatása fontos szerepet játszhat az átállásban.
    • Példaképek és modellek: Az olyan funkcionális nyílt alternatívák mint a Protonmail, a Nextcloud, az OpenStreetMap vagy a Matrix kommunikációs protokoll is példát mutatnak arra, hogyan válhatnak a nyílt rendszerek versenyképes alternatívává, nem csak állami, hanem vállalati szinten is.

    Ezen projektek mindegyike aktívan hozzájárul a globális digitális ökoszisztéma fenntarthatóbbá tételéhez, és megmutatják, hogyan lehet a „digitális közjó” elvét gyakorlattá formálni. Az EU OS és hasonló kormányzati kezdeményezések számára kulcskérdés lesz, hogy milyen licencmodell, disztribúciós struktúra és támogatási mechanizmus mellett képesek elnyerni a szélesebb közösség és a piac bizalmát.

    Források

    1. PC Fórum Hírek – Dánia Linux-ra és LibreOffice-ra áll
    2. It’s FOSS – Can this become the European Union’s own Linux Distribution?
    3. Linux Mint Magyar Közösség – EU OS: egy új, közösségi Linux-alternatíva Európa közszférájának
    4. EU OS projekt hivatalos honlapja
    5. Linux Journal – EU OS: A Bold Step Toward Digital Sovereignty for Europe
    6. FOSS Force – The Last Thing the EU Needs Is Its Own Linux Distro

  • Apple Intelligence: Forradalmi Újdonságok vagy Még Mindig Van Hova Fejlődni?

    Az iOS/iPadOS 18.4 frissítés valóban jelentős újdonságokat hozott, különösen az Apple Intelligence bevezetésével. Nézzük meg részletesen, mit is jelent ez, hogyan befolyásolja az eszközeid működését, milyen előnyökkel és esetleges hátrányokkal jár, valamint hogyan használhatod ki legjobban a képességeit.

    Mi is pontosan az Apple Intelligence?

    Az Apple Intelligence egy személyes intelligenciarendszer, amelyet az Apple fejlesztett ki annak érdekében, hogy segítsen a felhasználóknak hatékonyabban kommunikálni, írni és kifejezni magukat. Ez a rendszer mély nyelvi megértéssel rendelkezik, és képes összefoglalni, fordítani, valamint felolvasni a szövegeket. Emellett képes azonosítani a szövegben található elérhetőségi információkat, például telefonszámokat és e-mail címeket, és megfelelő műveleteket végezni velük.

    Hogyan befolyásolja a rendszer, telefon/tablet működését?

    Az Apple Intelligence integrálásával az eszközeid számos új funkcióval bővülnek:

    • Prioritásos Értesítések: Az AI képes az értesítéseket fontosság szerint rangsorolni, így a leglényegesebb információk kerülnek előtérbe. Ez a funkció alapértelmezés szerint ki van kapcsolva, de a Beállítások > Értesítések > Prioritásos Értesítések menüpontban engedélyezheted.
    • Vizuális Intelligencia: Az iPhone kameráján keresztül nézett tárgyakról az AI információkat szolgáltat, például képes azonosítani növényeket, állatokat vagy műalkotásokat. Ez a funkció az Akciógombbal érhető el.
    • App Store Véleményösszegzések: Az Apple Intelligence képes összefoglalni az alkalmazásokhoz és játékokhoz írt felhasználói véleményeket az App Store-ban, így gyors áttekintést nyújtva mások tapasztalatairól.

    Milyen előnyökkel, vagy hátrányokkal jár ez a felhasználók számára?

    Előnyök:

    • Hatékonyabb kommunikáció: Az AI által nyújtott szövegösszefoglalás és fordítás révén könnyebben érthetővé válnak az információk.
    • Időmegtakarítás: A prioritásos értesítések és a véleményösszegzések révén gyorsabban juthatsz releváns információkhoz.
    • Kiterjesztett funkcionalitás: Az új AI-alapú funkciók, mint a vizuális intelligencia, új lehetőségeket nyitnak meg az eszközhasználatban.

    Hátrányok:

    • Kompatibilitási korlátok: Az Apple Intelligence bizonyos funkciói csak az újabb eszközökön érhetők el. Például az iPhone 15 Pro és újabb modellek támogatják teljes mértékben ezeket a funkciókat.
    • Adatvédelmi aggályok: Bár az Apple hangsúlyozza az AI adatvédelmi szempontjait, egyes felhasználók aggódhatnak az eszközön belüli adatfeldolgozás miatt.
    • Hiányzó érzelmi intelligencia: Az Apple TTS (Text-to-Speech) hangjai továbbra is túl sterilnek és monotonak hatnak. Bár az Apple Intelligence rengeteget fejlődött, az intonáció, a hangsúlyozás és a beszéd természetessége még mindig gyerekcipőben jár.

    Van hova fejlődni – az Apple lemaradása a TTS technológiában

    A legnagyobb probléma az, hogy az Apple jelenlegi szövegfelolvasási megoldása hiába pontos, még mindig nélkülözi az érzelmi töltetet. A beszédhangok steril, robotszerű hatást keltenek, és hiányzik belőlük a megfelelő hangsúlyozás. Az Apple-nek lenne mit tanulnia a versenytársaitól, ugyanis más fejlesztők már sokkal természetesebb TTS-rendszereket kínálnak.

    A TTS egyik legnagyobb gyengesége éppen a hangsúlyozás és az intonáció hiánya. Az emberi beszédben rengeteg érzelem, tempóváltás és ritmus van, míg a gépi hangok még mindig „lineárisan” olvasnak fel. Hiába állítgatod a hangszínt vagy a tempót, ha maga a rendszer nem érti a mondatok kontextusát, és ezért nem tud megfelelően dramatizálni vagy érzelmet vinni a beszédbe.

    Ellenpéldák – akik már előrébb járnak

    • Google WaveNet: A Google DeepMind technológiája élethűbb beszédhangokat generál, amelyek szinte megkülönböztethetetlenek az emberi beszédtől.
    • Amazon Polly: Képes érzelmeket is kifejezni a beszédben, és már egy ideje természetesebb hangszínnel rendelkezik.
    • ElevenLabs: Az egyik legfejlettebb AI-alapú TTS rendszer, amely képes valós érzelmeket is közvetíteni a beszédben.
    • GPT-4o (OpenAI): A legújabb generációs AI-modellek, mint a GPT-4o, már képesek természetes emberi intonációra, érzelmek közvetítésére, és egy adott szöveg kontextusának megfelelően változtatják a hanglejtést.

    Az Apple-nek itt az ideje, hogy felismerje: a gépi beszéd nem csupán egy funkció, hanem egy olyan élmény, amelynek természetesnek és érzelmekkel telinek kell lennie. Ha valóban versenyben akar maradni, akkor ideje lenne egy olyan fejlett AI-rendszert beépíteni, amely méltó ellenfele lehet a Google és az OpenAI megoldásainak.

    A finomhangolás lehetőségei

    A természetesebb TTS érdekében az Apple-nek érdemes lenne beépíteni olyan fejlesztéseket, mint:

    • Dinamikus intonációs minták, amelyek alkalmazkodnak a szöveg érzelmi töltetéhez.
    • Szemantikai elemzés, amely felismeri a mondat érzelmi árnyalatait és ennek megfelelően állítja be a hangsúlyt.
    • Többféle beszédstílus, amelyek között a felhasználó választhat a formális, barátságos vagy akár drámai hangnemek között.

    A többnyelvűség kihívásai

    Bár az Apple Intelligence jelentős lépést tett előre, a többnyelvű szövegek kezelése még mindig problémát jelent a legtöbb TTS-rendszer számára. Az automatikus nyelvváltás gyakran nem megfelelő, és az idegen nyelvű szavak kiejtése sem mindig természetes. Az Apple-nél ezen a téren is sokat kellene fejleszteni ahhoz, hogy a TTS igazán univerzális és használható legyen.

    Az Apple Intelligence sok szempontból hatalmas előrelépés, de bizonyos területeken – például a beszédszintézisben – még bőven van hova fejlődnie. Ha az Apple valóban szeretné kiaknázni az AI erejét, akkor el kell mozdulnia az érzelemmentes, monoton beszédtől a valós intonáció és érzelmi kifejezés irányába. Egy integrált, GPT-4o szintű AI-hang generálás lehetne az igazi áttörés, amivel az Apple tényleg forradalmat hozhatna ezen a téren.

    A kérdés csak az: megteszik-e ezt a lépést, vagy továbbra is a „bugyborékoló” hangokkal kell beérnünk?

  • Apple 2025: Forradalmi Újdonságok és Bejelentések

    Mi vár ránk az Apple-től 2025-ben?

    Az Apple 2025-ben is izgalmas újításokkal készül. Az év során több jelentős termékbejelentés várható, beleértve az új iPhone SE 4-et, az iPhone 17-et, valamint frissítéseket az Apple TV és HomePod mini termékcsaládokban. Nézzük, mire számíthatunk!

    Apple 2025: Várható termékek és fejlesztések

    iPhone SE 4 – A megfizethető iPhone új generációja

    A pletykák szerint 2025 első felében az Apple bemutatja az iPhone SE 4-et. A készülék az iPhone 14 dizájnjára épül, eltávolítja a Home gombot, és modern OLED kijelzőt kaphat. Az A16 Bionic chip teljesítményével és fejlett kameratechnológiával érkezhet, így az egyik legjobb ár-érték arányú iPhone lehet idén.

    iPhone 17 – AI-alapú fejlesztések és új dizájn

    A szokásos szeptemberi eseményen az Apple bemutatja az iPhone 17-et. A készülékben az új A19 chip dolgozik, amely mesterséges intelligencia funkciókkal bővül. A jobb akkumulátor-élettartam, a 120 Hz-es ProMotion kijelző és a továbbfejlesztett kamera technológia várhatóan nagy sikert arat.

    Apple Command Center – Az okosotthonok jövője

    Az Apple egy teljesen új terméket mutathat be 2025-ben, a Command Center névre keresztelt otthoni központot. Ez egy 6 hüvelykes kijelzővel és FaceTime-képes kamerával rendelkező eszköz, amely segít az okosotthonok kezelésében. Az Apple HomeKit platformmal integrálva érkezik, így az Apple ökoszisztémába tökéletesen illeszkedik.

    HomePod mini és Apple TV – Megújult verziók

    A HomePod mini és az Apple TV is frissítést kaphat 2025-ben. Az Apple új „Proxima” chipje csökkentheti a külső beszállítóktól való függőséget, miközben gyorsabb kapcsolatot és jobb energiahatékonyságot biztosít ezeknek az eszközöknek.

    Apple események 2025-ben – Mikor és mire számíthatunk?

    Tavaszi esemény (Március – Április)

    Ezen a rendezvényen az Apple bemutathatja az új iPhone SE 4-et, az Apple Command Centert és kisebb termékfrissítéseket.

    WWDC 2025 (Június)

    A fejlesztők számára kulcsfontosságú esemény, ahol az Apple bemutatja az új iOS, macOS, watchOS és tvOS verziókat. Az AI-fejlesztések itt is nagy szerepet kaphatnak.

    Őszi esemény (Szeptember)

    Az iPhone 17 és az új Apple Watch modellek bemutatója várható. Ez az Apple egyik legfontosabb éves eseménye.

    Összegzés

    2025-ben az Apple tovább építi az ökoszisztémáját az új iPhone modellekkel, AI-alapú fejlesztésekkel és okosotthon-megoldásokkal. Az év folyamán több eseményre is számíthatunk, ahol az Apple új termékeit és szoftvereit mutatja be. Az innováció és a technológiai fejlődés idén is garantált!

    Kapcsolódó bejegyzések:

    Ha nem akarsz lemaradni a legújabb Apple hírekről, kövess minket folyamatos frissítésekért!

  • A felhőalapú számítástechnika fejlődése és hatása a vállalati infrastruktúrára

    A felhőalapú számítástechnika rohamos fejlődése alapjaiban változtatja meg a vállalati IT-infrastruktúrát. Lehetővé teszi a:

    • skálázhatóságot,
    • költséghatékonyságot,
    • nagyobb rugalmasságot.

    Az olyan megoldások, mint az Amazon Web Services (AWS), Microsoft Azure és Google Cloud egyre nagyobb teret nyernek a piacon.
    (Forrás: Gartner)

    Hogyan alakítja át a felhő a vállalatok IT-infrastruktúráját?

    Skálázhatóság és rugalmasság

    A felhőalapú rendszerek lehetővé teszik, hogy a vállalatok:

    • igény szerint növeljék vagy csökkentsék erőforrásaikat,
    • gyorsan alkalmazkodjanak az üzleti igényekhez.

    „A felhőalapú számítástechnika egyik legnagyobb előnye, hogy dinamikusan alkalmazkodik az üzleti igényekhez.”

    Költségcsökkentés és hatékonyság

    A hagyományos szerverek fenntartása:

    • drága,
    • időigényes.

    A felhőszolgáltatások esetén a vállalatok csak az általuk ténylegesen használt erőforrásokért fizetnek.
    (Forrás: AWS)

    „A felhőalapú szolgáltatások csökkentik a fizikai infrastruktúra fenntartásának költségeit és az üzemeltetési kiadásokat.”

    Kiberbiztonság és adatvédelem

    A vezető felhőszolgáltatók:

    • fejlett biztonsági megoldásokat kínálnak (titkosítás, hozzáférés-kezelés),
    • ugyanakkor a felhasználóknak saját biztonsági stratégiákat is ki kell alakítaniuk.
      (Forrás: Microsoft Security)

    „A felhő biztonsága nemcsak a szolgáltató felelőssége, hanem a felhasználók által alkalmazott védelmi intézkedések is kulcsfontosságúak.”

    A felhőalapú számítástechnika kihívásai

    Adatkezelés és megfelelőség

    A vállalatoknak:

    • meg kell felelniük a GDPR, ISO 27001 és más adatvédelmi szabályozásoknak,
    • folyamatosan figyelniük kell a jogszabályi változásokat.

    Függőség a szolgáltatóktól

    • Kockázatot jelent a vendor lock-in (szolgáltatófüggőség).
    • Fontos a több szolgáltatóval való kompatibilitás kialakítása.

    Hálózati késleltetés

    • Egyes üzleti alkalmazások érzékenyek a késleltetésre.
    • A megfelelő, gyors hálózati infrastruktúra létfontosságú a hatékony működéshez.

    Konklúzió

    A felhőalapú számítástechnika alapvetően alakítja át a vállalati működést:

    • jelentős előnyöket kínál,
    • ugyanakkor új kihívásokat is hoz.

    A siker kulcsa:
    tudatos stratégiai tervezés és fejlett biztonsági megoldások alkalmazása.

    Saját véleményem

    Szerintem a felhőalapú számítástechnika az egyik legnagyobb katalizátora az utóbbi 10-15 év üzleti forradalmának. Viszont sok cég túlságosan könnyelműen ugrik bele a felhőhasználatba, nem megfelelő biztonsági és megfelelőségi stratégiával. Ez hosszú távon több kárt okozhat, mint hasznot. A vendor lock-in probléma is alulértékelt téma: sok vállalat csak akkor döbben rá a függőségre, amikor már nagyon nehéz váltani.

    Ha szívesen olvasnál még erről mélyebb összefüggésekkel, ajánlom például ezeket:

  • Alacsony Minőségű Tápegységek és Csalódást Keltő Teszt – Lejáratási Kísérlet az RTX 5090/5080 Esetében?

    A gyenge minőségű tápegységek és más hardverkomponensek esetleges hibái komoly problémákat okozhatnak, különösen akkor, ha a csúcskategóriás RTX 5090 és 5080 videokártyákról van szó. Az első mondatból azonnal világossá válik, hogy a problémák nem csupán a kártya működését, hanem az egész rendszer stabilitását veszélyeztetik. Az eset hátterében egy állítólagos „teszt labor” szerepel, amely mindössze egyetlen fotó és két rövid megjegyzés alapján prezentálja az adatokat – ez arra enged következtetni, hogy a bemutatott információk hiányosak, és ha valóban egy profi szervezetről lenne szó, részletes, mérési eredményeket és pontos hardver konfigurációkat is közölniük kellene. Továbbá feltételezhető, hogy ez akár egy szándékos lejáratási kísérlet is lehet az Nvidiával szemben, hogy árnyékban tartsák az új, csúcskategóriás videokártya piacra dobását. Ebben a bejegyzésben tehát nem csak a 5090-es típusválasztékot és a tápellátási követelményeket vesszük górcső alá, hanem azt is elemezzük, hogy a gyenge minőségű tápegység hogyan vezethet komoly rendszerhibákhoz – és miért kell a vásárlóknak felelősségteljesen dönteniük, különösen egy ilyen drága komponens beszerzése esetén.

    A Nvidia 5090-es Kártyák Típusválasztéka

    A Nvidia 5090-es szériája több konfigurációban érhető el, így kielégítve a legkülönbözőbb felhasználói igényeket – legyen szó extrém játékokról, professzionális grafikai feladatokról vagy mesterséges intelligencia számításokról. A portfólióban megtalálhatóak a belépő szintű, a középkategóriás, valamint a csúcskategóriás modellek is, melyek mindegyike kimagasló teljesítményt és innovatív hűtési megoldásokat ígér. Azonban a legújabb hír egy olyan problémára hívja fel a figyelmet, amely rávilágít: a rendszer megbízhatóságához nem csupán a processzor és a memória számít, hanem az egész rendszer alapját képező, minőségi tápegység is.

    RTX 50 Series Specs

     RTX 5090RTX 5080RTX 5070 TiRTX 5070
    CUDA Cores217601075289606144
    Shader CoresBlackwellBlackwellBlackwellBlackwell
    AI Tensor Cores3352 AI TOPS1801 AI TOPS1406 AI TOPS988 AI TOPS
    Ray Tracing Cores318 TFLOPS171 TFLOPS133 TFLOPS94 TFLOPS
    Base Clock (GHz)2.012.302.302.16
    Boost Clock (GHz)2.412.622.452.51
    Memory32 GB GDDR716 GB GDDR716 GB GDDR712 GB GDDR7
    Memory Interface512-bit256-bit256-bit192-bit
    Display outputs3x DisplayPort, 1x HDMI3x DisplayPort, 1x HDMI3x DisplayPort, 1x HDMI3x DisplayPort, 1x HDMI
    PCIe Gen5.05.05.05.0
    Max temp (°C)90888885
    TGP/TDP575W360W300W250W
    Required System Power1000W850W750W650W

    Minimális és Ajánlott Tápigény

    Az RTX 5090-es kártyák működéséhez meghatározott tápellátási követelmények vannak érvényben: a minimális érték általában 750 watt körül mozog, míg az ajánlott tápegység teljesítmény 850 watt vagy több, különösen ha más erősen fogyasztó komponensek is jelen vannak a rendszerben. Ebben az esetben a rendelkezésre álló kép alapján feltételezhető, hogy a használt tápegység nem felelt meg a csúcskategóriás komponensek elvárásainak, ami miatt az intenzív áramfelvétel miatt a kábel túlmelegedett és a szigetelés megolvadt.

    Nvidia Nyilatkozata: Miért Nem Kellene Ilyen Problémának Előfordulnia?

    A Nvidia hivatalos kommunikációja szerint az RTX 5090-es kártyák tervezésekor kiemelt figyelmet fordítottak arra, hogy a tápcsatlakozók és a kábelek a legmagasabb biztonsági előírásoknak megfelelően készüljenek el. Az anyagok kiválasztása, a hőeloszlás optimalizálása és az elektromos terhelések pontos kalkulációja révén az ilyen hibák – például a kábel szigetelésének megolvadása – gyakorlatilag kizártak. Azonban, ha a csatlakozó és a kábel már az elejétől nem megfelelő minőségű, a csúcsteljesítmény mellett a tápegység sem tudja biztosítani a stabil és hűtött áramellátást, ami végső soron komoly rendszerhibákhoz vezethet.

    A Baleset Körülményei: Mit Tudunk?

    A rendelkezésre álló fotó alapján egyértelmű, hogy nem a videokártya, hanem a tápegység csatlakozójához tartozó kábel szenvedett kárt. Ez arra utal, hogy a probléma az áramellátás oldalán gyökerezik, és valószínűsíthető, hogy a használt tápegység nem felelt meg a csúcskategóriás komponensek igényeinek. Egy olyan minimális szintű, nem a prémium minőséget képviselő PSU beépítése esetén a nagy teljesítményű RTX 5090-es kártya terhelése miatt a kábelek túlmelegednek, ami végül a szigetelés megolvadásához vezet.

    Konfiguráció és Tápegység Részletei

    Jelenleg nagyon kevés adat áll rendelkezésre arról, hogy pontosan milyen konfigurációban üzemelték azt az RTX 5090-es kártyát, amelynek tápegység csatlakozójához tartozó kábele meghibásodott. Különösen fontos lenne tudni, hogy milyen minőségű és teljesítményű PSU került alkalmazásra. Egy olyan rendszer esetében, ahol csúcskategóriás videokártya van jelen, a kiváló minőségű tápegység beszerzése elengedhetetlen – ugyanis az egész rendszer megbízhatósága ezen múlik.

    Felhasználói Reakciók a Hírre

    A közösségi médiában és a hardver fórumokon gyorsan terjedtek a spekulációk és aggodalmak. Sokan azt állítják, hogy a problémák már a 40-es széria esetében is megjelentek, ezért különösen óvatosak az új RTX 5090-es modellek megvásárlásával kapcsolatban. Mások úgy vélik, hogy a hiba egy izolált eset, melyet a nem megfelelő tápegység használata eredményezett. Az üzenet egyértelmű: egy drága, csúcskategóriás videokártya megvásárlása előtt elengedhetetlen a minőségi PSU kiválasztása – ne spóroljunk az alapkomponenseken!

    Tápegység: Az Igazi PC Alapköve

    Sokan hajlamosak a processzorra és a memóriára koncentrálni, ám a tápegység – amelyből az összes hardverkomponens működéséhez energia érkezik – az igazi alapkövet jelenti egy stabil PC esetében. Egy olyan drága csúcs videokártya, mint az RTX 5090, csak egy megbízható, minőségi tápegységgel működhet biztonságosan és hatékonyan. Ha a költségvetés nem teszi lehetővé a megfelelő PSU beszerzését, akkor érdemes átgondolni a vásárlási döntést – vagy esetleg olcsóbb videokártya mellett dönteni, amelyhez könnyebben beszerezhető egy megfelelő minőségű tápegység.

    Valós Teszteredmény Vagy Lejáratási Kísérlet?

    Az eset hátterében állítólag egy teszt labor bejegyzése áll, amely mindössze egy fotóra és két rövid kommentárra épül. Egy professzionális, szakmailag elismert teszt labor soha nem intézné le egy ilyen komoly hardverhibát csupán két mondattal, részletes teszt eredmények és pontos hardver konfigurációk nélkül. Ez a minimális adatcsomag arra enged következtetni, hogy ez az eset akár egy szándékos lejáratási kísérlet része is lehet az Nvidiával szemben – így a hír nem megalapozott, és nem ad elég információt ahhoz, hogy végleges véleményt alkossunk a csúcskategóriás videokártya hibáiról és a használt tápegység minőségéről.

    Nvidia Reakciója az Esetre

    Eddig a Nvidia részéről hivatalos nyilatkozat nem érkezett a képen látható probléma kapcsán. A gyártó a korábbi, általános minőségbiztosítási eljárásaira hivatkozik, és azt állítja, hogy az ilyen hibák nem várhatók el a tervezési előírásoknak megfelelően. Az iparági szakértők azonban figyelmeztetnek arra, hogy egy ilyen incidens akár a további vizsgálatok és egy esetleges termékrevízió előjele is lehet.

    Vásárlási Döntés: Beruházni vagy Várni?

    Az aktuális hír és a felhasználói visszajelzések alapján sokakban felmerül a kérdés, hogy érdemes-e az RTX 5090-es kártyát azonnal megvásárolni. Az eset jól mutatja, hogy a csúcskategóriás komponensek esetében nem csupán a kártya teljesítménye, hanem az azt ellátó tápegység minősége is döntő fontosságú. Ha nem rendelkezel egy megfelelő, magas minőségű tápegységgel, akkor a drága videokártya használata kockázatos lehet. Az optimális megoldás lehet, hogy várunk a piacon, amíg több tapasztalat és hivatalos nyilatkozat érkezik, vagy akár egy új, javított revízió jelenik meg. Mindenkinek azt javasoljuk, hogy felelősségteljesen döntse el, mikor és milyen konfigurációban vásárol hardvert – ne spórolj a PSU-n, mert a rendszered stabilitása ennek függvénye.

    Az RTX 5090-es videokártya körüli hír egyszerre ijesztő és figyelmeztető üzenet a csúcstechnológiai hardverek piacán. Bár a Nvidia hivatalos álláspontja szerint az ilyen hibák nem fordulhatnak elő, az eset rávilágít arra, hogy a rendszer megbízhatóságához elengedhetetlen a megfelelő minőségű tápegység. Emellett a hír hátterében álló, minimális adatokkal rendelkező „teszt labor” bejegyzés arra is felhívja a figyelmet, hogy a források hiányosak, és akár egy szándékos lejáratási kísérlet része is lehet – így még nem szabad megalapozott véleményt alkotni. Vásárlás előtt minden csúcskategóriás komponens esetében a minőségi PSU kiválasztása az elsődleges feladat, hiszen a stabil működés alapja éppen ez.

    Egy csepp öröm is az űrben, hogy hamarosan érkezik a következő modell: A GeForce RTX 5070 Ti várható megjelenése: Mit tudunk eddig?

  • A mesterséges intelligencia 2025-ben: Milyen trendek alakítják a jövőt?

    A mesterséges intelligencia (AI) fejlődése 2025-ben továbbra is meghatározó tényező lesz az ipar, az üzleti élet és a mindennapok területén. Miközben az AI egyre fejlettebbé válik, új kihívásokkal is szembesülünk, különösen a kiberbiztonság, az automatizáció és a kreatív iparágak terén. Nézzük meg, milyen trendek alakítják az AI jövőjét!

    Elon Musk terveiről is olvashatsz, amik érintik a Mesterséges Intelligencia jövőjét.

    Kiberbiztonság és az AI-alapú fenyegetések

    Az AI nemcsak a védelmi rendszereket erősíti, hanem a támadások is egyre kifinomultabbá válnak általa.

    Deepfake: Olyan mesterséges intelligencia által generált videó vagy hangfelvétel, amely valósághűen utánozza egy személy viselkedését vagy beszédét.

    Az AI segítségével automatikusan generált adathalász e-mailek és deepfake tartalmak már most is jelentős problémát jelentenek. 2025-ben a vállalatok és állami szervezetek egyre kifinomultabb AI-alapú védelmi mechanizmusokat fognak alkalmazni a támadások kiszűrésére. Egyes biztonsági rendszerek például az önfejlesztő algoritmusokat alkalmazzák majd, amelyek folyamatosan tanulnak az új fenyegetésekről.

    További olvasnivaló: Kiberbiztonság és AI

    Automatizáció és logisztikai koordináció

    Az AI által vezérelt automatizáció forradalmasítja a logisztikát és az ipari termelést. Az ellátási láncok optimalizálása és az intelligens raktárkezelő rendszerek egyre nagyobb teret nyernek.

    IoT (Internet of Things): Az eszközök és szenzorok hálózata, amely adatokat gyűjt és kommunikál egymással.

    A drónokkal és autonóm járművekkel támogatott szállítási rendszerek hatékonyabbá és fenntarthatóbbá tehetik a logisztikai folyamatokat. A prediktív elemzések segítségével a vállalatok előre láthatják az ellátási problémákat, és gyorsabban reagálhatnak a piaci változásokra.

    Az AI szerepe az egészségügyben

    Az egészségügyben az AI már most is forradalmi változásokat hozott, és 2025-ben ez még tovább gyorsulhat.

    AI-alapú diagnosztika: Olyan algoritmusok, amelyek orvosi képalkotások vagy adatok alapján segítik a betegségek azonosítását.

    A mesterséges intelligencia egyre pontosabb diagnózisokat állít fel, segít a betegfelügyeletben és a gyógyszerkutatásban. Az AI-alapú rendszerek akár egy szívroham vagy rákos elváltozás jeleit is felismerhetik az orvosok számára nehezen észlelhető korai stádiumban.

    Kapcsolódó kutatások: AI az orvostudományban

    AI a bankszektorban

    A pénzügyi szektorban az AI szerepe egyre növekszik. Az intelligens chatbotok és algoritmusok nemcsak ügyfélszolgálati feladatokat látnak el, hanem a csalások és gyanús tranzakciók felismerésében is kulcsszerepet játszanak.

    Fintech: A pénzügyi szolgáltatások és technológia összeolvadása, amely innovatív megoldásokat hoz létre a pénzügyi piacon.

    A bankok egyre inkább támaszkodnak az AI-ra, hogy személyre szabott pénzügyi tanácsokat nyújtsanak ügyfeleiknek. A prediktív analitika lehetővé teszi a hitelképesség pontosabb meghatározását és a pénzügyi kockázatok minimalizálását.

    További olvasmány: AI a pénzügyekben

    AI asszisztensek és mobil technológia

    A mesterséges intelligencia az okostelefonok és más mobil eszközök nélkülözhetetlen részévé vált. Az AI-alapú asszisztensek, mint például Siri, Google Assistant vagy Alexa, egyre kifinomultabbak, és már nemcsak egyszerű parancsokat teljesítenek, hanem komplex feladatokat is képesek kezelni.

    NLP (Natural Language Processing): Az AI azon képessége, hogy megértse és feldolgozza az emberi nyelvet.

    A felhasználók személyre szabottabb és intelligensebb interakciókat várhatnak el az AI-alapú rendszerektől, akár időmenedzsment, akár tartalomajánlások terén.

    AI és a filmipar: Tényleg elveszi az írók munkáját?

    A filmkészítők attól tartanak, hogy az AI teljesen átveszi a forgatókönyvírás szerepét. De vajon valóban képes-e egy algoritmus érzelmeket és kreativitást helyettesíteni?

    Generatív AI: Olyan mesterséges intelligencia, amely új tartalmakat hoz létre, például szöveget, képeket vagy zenét.

    Bár az AI képes vázlatokat és alapötleteket generálni, az emberi kreativitás és a mély érzelmi történetmesélés továbbra is nélkülözhetetlen. Egy film nem csupán adathalmazokból áll, hanem művészi és emberi döntések sorozatából. Az AI egy hasznos eszköz lehet, de a valódi alkotói munka továbbra is az emberek kezében marad.

    Érdekes cikk: AI a kreatív iparágakban

    Összegzés

    2025-ben az AI minden eddiginél nagyobb hatással lesz az életünkre. Miközben az automatizáció és a mesterséges intelligencia segíti az ipart, a pénzügyi szektort és az egészségügyet, egyre több etikai és biztonsági kérdés is felmerül. Az AI nem csupán egy technológiai újítás, hanem egy társadalmi változás is, amelyre tudatosan kell reagálnunk.

    Milyen AI-fejlesztéseket vársz a legjobban 2025-ben? Írd meg kommentben!

    Woven City 2020–2025 – A jövő városa Japánban már ma, vagy pedig „A Terminátor már a Mátrix spájzában van?”

  • Elon Musk 97,4 milliárd dolláros ajánlata az OpenAI felvásárlására: Mi áll a háttérben?

    Elon Musk – tech guru, megmondóember, a nagyotmondások és féligazságok lovagja. Sokféle jelzővel illették az idők folyamán, és most felvehetjük a listára az AI, azaz a mesterséges intelligencia megszállottja titulust is. Bár ez nem új keletű dolog. Korábban már kísérletet tett egy olyan neurális chip kifejlesztésére, amelyet az emberi agyba lehet ültetni, és közvetlenül kapcsolódhat az idegrendszerhez. Célja az volt, hogy az emberek pusztán gondolataikkal irányíthassák a különféle kompatibilis eszközöket, és a válaszokat közvetlenül az agyukba kapják vissza.

    Most azonban egy másik óriási lépésre szánta el magát: 97,4 milliárd dollárt ajánlott az OpenAI felvásárlására. Az OpenAI a világ egyik vezető mesterséges intelligencia fejlesztője, legismertebb termékei közé tartozik a GPT modellcsalád, amelynek legújabb változatai már emberi szintű szöveggenerálásra is képesek.

    Mi lehet Musk valódi célja?

    A lehetőségek sora széles, és az eddigi pályafutását nézve egyértelmű, hogy Musk nem a véletlen műveként hozta meg ezt a döntést. Az alábbi lehetőségek merülhetnek fel:

    • Stratégiai befektetés: Az OpenAI felvásárlásával Musk hosszú távon biztosíthatja befolyását az AI iparágban, amely az elkövetkező évtizedekben kulcsfontosságú lesz.
    • Tesla és AI integráció: Az önvezető járművek fejlesztése során a GPT modellek mélyebb integrálása új szintre emelhetné az önálló döntéshozatalt és prediktív analízist.
    • Neuralink és GPT: Musk Neuralink projektje már korábban is azt célozta, hogy az emberi agyat közvetlenül összekapcsolja a digitális világgal. Egy fejlett nyelvi AI modell alkalmazásával az interfész működése még hatékonyabbá válhat, gyorsítva a döntéshozatalt, elemzőkészséget, vagy akár segítve azokat, akik valamilyen kognitív zavarral küzdenek.

    Miért lehet ez veszélyes lépés?

    Bár Musk víziói sokszor forradalmiak, az OpenAI felvásárlása komoly aggályokat is felvet. Egyetlen ember kezében ekkora befolyás az AI felett rengeteg kérdést vet fel:

    • Monopolhelyzet veszélye: Ha Musk teljes kontrollt szerez az OpenAI felett, az AI fejlesztésének jövője egyetlen üzletember elképzeléseihez igazodhat.
    • Etikai kérdések: Az AI és a neurális interfészek kombinációja olyan etikai dilemmákat vet fel, amelyeket még a tudományos közösség is csak most kezd feltérképezni.
    • Nyílt kutatás kontra üzleti érdekek: Az OpenAI eredeti célja a nyílt és hozzáférhető AI fejlesztés volt. Egy felvásárlás után ez könnyen megváltozhat, és az új technológiák kizárólag Musk vállalatainak profitját szolgálhatják.

    Mi következik most?

    Jelenleg még kérdéses, hogy Musk ajánlatát elfogadják-e, de a mesterséges intelligencia jövője szempontjából ez egy kritikus pillanat. Az AI fejlődése már most is hatalmas sebességgel zajlik, és ha Musk kezébe kerül az egyik legfejlettebb AI fejlesztő cég, az iparág jövője egy teljesen új irányt vehet.

    További információk az OpenAI és Musk kapcsolódó projektjeiről:

    A következő hónapokban eldől, hogy Musk tervei mennyire reálisak – és hogy a világ készen áll-e egy új AI-uralta korszakra.

    Woven City 2020–2025 – A jövő városa Japánban már ma, vagy pedig „A Terminátor már a Mátrix spájzában van?”

    A mesterséges intelligencia 2025-ben: Milyen trendek alakítják a jövőt?

  • GeForce RTX 5070 Ti: Megjelenési dátum, teljesítmény és minden, amit tudnod kell

    Mikor érkezik a GeForce RTX 5070 Ti? Friss információk és várható specifikációk

    A GeForce RTX 5070 Ti egy izgalmas új belépő az NVIDIA következő generációs grafikus kártyái közé, amely a gamerek és tartalomgyártók számára egyaránt jelentős fejlesztéseket hozhat. De mit tudunk eddig erről a kártyáról, és milyen teljesítményre számíthatunk?

    Várható specifikációk és fejlesztések

    A jelenlegi iparági pletykák és szivárgások alapján az RTX 5070 Ti az alábbi technológiai újításokat hozhatja:

    • GPU architektúra: Az új Blackwell architektúrát vagy egy továbbfejlesztett TSMC 3nm-es gyártástechnológiát alkalmazhat.
    • Memória (VRAM): 16GB GDDR7, ami jelentős ugrást jelent az előző generációhoz képest.
    • Teljesítmény: Az RTX 4070 Ti-hez képest 20-30%-kal nagyobb teljesítményt nyújthat.
    • TDP (energiafogyasztás): 275-300W között, ami optimalizáltabb energiafelhasználást és hatékonyabb működést sejtet.

    A várható bejelentés időpontja 2025 első félévére tehető, de az NVIDIA hivatalosan még nem erősítette meg ezt az információt.

    GeForce RTX 5070 Ti

    Mi a helyzet az RTX 5090 és 5080 tápcsatlakozó-problémáival?

    Az elmúlt hetekben újabb hírek kaptak szárnyra az RTX 5090 és RTX 5080 tápcsatlakozó-problémáiról, miután egy közösségi médiában megjelent kép egy megolvadt tápkábelt mutatott be. Az eset hasonlóságot mutat a korábbi RTX 4090 tápcsatlakozós incidensekkel, de fontos néhány dolgot tisztázni:

    • Nem egyértelmű, hogy milyen áramforrást és kábelt használtak a teszt során.
    • A „megolvadt tápkábel” és a „kiégett tápcsatlakozó” nem ugyanaz.
    • Nincs bizonyíték arra, hogy a probléma maga az NVIDIA kártyáival lenne összefüggésben.

    Korábbi hasonló eseteknél a problémát gyakran a rosszul csatlakoztatott tápkábelek vagy nem megfelelő minőségű adapterek okozták. (Forrás: IgorsLab)

    Behatás az RTX 5070 Ti piacára

    A nagyobb modellek körüli botrányok és hírek hatással lehetnek az RTX 5070 Ti fogadtatására is. A pletykák és előzetes információk egyelőre nem utalnak arra, hogy az új modellnél hasonló gondok merülnének fel, de érdemes fenntartásokkal kezelni a közösségi médiában terjedő híreket.

    Mennyire lesz forradalmi az RTX 5070 Ti?

    Az RTX 5070 Ti várhatóan a középkategóriás gamer kártyák egyik legerősebb képviselője lesz, amely ár-érték arányban ideális választás lehet a következő években. Az új generációs DLSS technológiák és fejlettebb ray tracing képességek még jobb vizuális élményt nyújthatnak a játékosok számára.

    Bár a GeForce RTX 5070 Ti hivatalos bejelentésére még várnunk kell, az eddigi információk alapján egy kiemelkedő teljesítményű, jól optimalizált kártyát kapunk majd. A teljes körű specifikációk és a hivatalos ár megismeréséhez azonban érdemes figyelni az NVIDIA bejelentéseit és az első független teszteket.

    Alacsony Minőségű Tápegységek és Csalódást Keltő Teszt – Lejáratási Kísérlet az RTX 5090/5080 Esetében?