A technológia rohan, mi meg csak kapkodjuk a fejünket a jobbnál jobb specifikációk láttán. Úgy tűnik, minden évben felbukkan egy újabb hardveres vívmány, ami forradalmasítja a mobilfotózást. A megapixel-háború után most a szenzorméret került a fókuszba, és a gyártók olyan megjelölésekkel dobálóznak, mint az „1 hüvelykes” vagy az „1/1.3 hüvelykes” szenzor. A számok hangzatosak, meggyőzőek, és azt sugallják, a fotózás minősége egyenesen arányos a méretükkel. De vajon van-e valóságalapja ennek az állításnak?
Kritikus elemzőként azt kell mondanom, a válasz egy határozott „nem”. Ez a jelölési rendszer valójában egy ügyes, marketingcélú trükk, amely egy rég letűnt korszakból, a televíziózás hőskorából maradt ránk.
📸 A kamera szenzorok méretezése valóban egy kissé megtévesztő hagyományra vezethető vissza, amely a vidikoncső korszakából ered. Ez az elnevezés nem a szenzor tényleges fizikai méretét jelöli, hanem azt, hogy mekkora lenne az átmérője egy régi katódsugárcsőnek, amely ugyanazt a képátlót produkálná. Ezért van az, hogy például egy „1 hüvelykes” szenzor valójában csak kb. 16 mm átlójú, nem pedig 25,4 mm.
A nagypapa, a tévé, és a vakuumban élő hazugság
Ahhoz, hogy megértsük a szenzorok méretezésének zavaros világát, egészen az 1950-es évekig kell visszamennünk, a fekete-fehér televíziózás hőskorába. A korai videokamerákban vidikoncsövek szolgáltak fényérzékelő elemként. Ezeket a vákuumcsöveket a külső átmérőjük alapján méretezték. Az ironikus (és félrevezető) csavar a dologban az, hogy a csőben lévő tényleges képalkotó terület – ahol a varázslat valóban történt – mindig sokkal kisebb volt, mint a cső külső mérete.
Amikor a digitális kamerák megjelentek, a gyártók valamilyen rejtélyes (de valójában nagyon is nyilvánvaló) okból úgy döntöttek, hogy ezt az elavult és félrevezető konvenciót viszik tovább a XXI. századba is. Így lett egy 1 hüvelykes vidikoncső átlójának megfelelő méretű, kb. 16 mm-es szenzorból „1 hüvelykes” kameraszenzor. A gyártó ezzel nem hazudik, csupán egy olyan nyelven kommunikál, amelyet a laikusok a saját kárukra értelmeznek.
Ken Rockwell, a neves fotós szakértő egyszerűen a
„csalás” kifejezést használja a jelenségre,
rámutatva, hogy ez a szándékos félrevezetés haszonszerzési céllal történik.
A „1 hüvelykes” és a „1/1.x hüvelykes” megjelölések nem a szenzor valós, mérhető átlóját jelentik, hanem egy örökölt, vidikoncső-alapú konvenciót. Az alábbi vizuálok és táblázatok megmutatják a kommunikált méretek és a tényleges, milliméterben kifejezett átlók különbségét – Androidon és iOS-en egyaránt.
A gyártói marketing hazudik a katódsugárcső alapú Inch-type méretezéssel. Az Inch-type méretezés bevezetése nem csak önigazolás keresés. Ez valójában a felhasználó tudatos félrevezetése.
Igen! Félrevezetés, hazugság!
A katódsugárcső gyártótól függően több méretű volt a vidikoncsőben. A telefongyártók, a marketingesek tudatosan a legkisebb csőméretet megközelítve megalkották az Inch-type méretezést és a narratívában ezt felhasználva adják el a 0,64″-os szenzort 1″-osként.
A trükk tehát nemcsak öröklött méretmutató, egy elavult iparági szabványra hivatkozva, hanem szándékos csúsztatás is, amely új iparági „standarddá” vált.
Gyors vizuális útmutató
Inch‑type jelölés vs. valós átló (mm-ben)
1" | ████████████████ ~16.0 mm1/1.14" | ██████████████▌ ~14.1 mm1/1.3" | ████████████▌ ~12.0 mm1/1.31" | ████████████ ~11.9 mm1/1.56" | █████████▌ ~9.1 mm1/1.7" | ████████▌ ~9.5 mm1/2.5" | █████▌ ~7.18 mm1/2.55" | █████▍ ~7.04 mm
Megjegyzés: az inch‑type nem a valós 25,4 mm-es “hüvelyk” képátlóra utal. A fenti mm‑értékek tipikus tényleges átlók.
2025-ös csúcsmodellek: kommunikált vs. valós átló
| Xiaomi 15 Ultra | 1″ | ~16.0 mm | LYT-900 / IMX989 generáció |
| iPhone 16 Pro / Max | (nem közlik) ≈ 1/1.14″ | ~14.1 mm | |
| Galaxy S25 Ultra | 1/1.3″ | ~12.0 mm | 200 MP fő szenzor vonal |
| Pixel 9 Pro (XL) | 1/1.31″ | ~11.9 mm | |
| Vivo X200 Pro | ~1/1.3″ | ~12.0 mm | gyártótól függő |
| OPPO Find X8 Pro | ~1″ / 1/1.3″ | ~16.0 / ~12.0 mm | variáns függő |
| HONOR Magic 7 Pro | 1/1.3″ | ~12.0 mm | 200 MP trend |
Megjegyzés: a kommunikált jelölés és az aktív képterület eltérhet a gyártói hangolástól, optikától és képfeldolgozástól függően.
Ez az elnevezés nem a szenzor tényleges fizikai méretét jelöli, hanem azt, hogy mekkora lenne az átmérője egy régi katódsugárcsőnek, amely ugyanazt a képátlót produkálná. Ezért van az, hogy például egy „1 hüvelykes” szenzor valójában csak kb. 16 mm átlójú, nem pedig 25,4 mm.
A következő táblázat szemlélteti ezt a jelölési rendszert és a valós fizikai méretek közötti eltéréseket:
Az „Inch-Type” szenzorjelölések és valós fizikai méreteik összehasonlítása
| „Inch-Type” jelölés | Valós átló mérete (mm) | Tipikus alkalmazás példája |
| 1″ | 15.86-16.36 mm | Xiaomi 12S Ultra (Sony IMX989), Sony RX100 |
| 1/1.3″ | 12.0 mm | Samsung Galaxy S20 Ultra, S24 Ultra |
| 1/1.31″ | 11.9 mm | Google Pixel 9 |
| 1/1.14″ | 14.1 mm | iPhone 16 Pro |
| 1/1.7″ | 9.5 mm | Huawei P20 Pro, P30 Pro |
| 1/2.5″ | 7.18 mm | iPhone XS, iPhone 15/15 Plus |
| 1/2.55″ | 7.04 mm | iPhone 12/13 Pro |
Megjegyzés: Az „Inch-Type” jelölések a valós fizikai átlót is magukban foglaló becsült értékek, és a tényleges méretek gyártónként és modellenként kis mértékben eltérhetnek.
Rövid magyarázat: miért “csúszik” a méret?
- Vidikon örökség: Az inch‑type a csöves korszak fizikai csőátmérőjére utal, nem a képalkotó felületre.
- Nem egyedi trükk: A jelölést ma is a legtöbb szenzorgyártó és OEM használja (Sony, Samsung, Omnivision; Xiaomi, Samsung, Google, vivo, OPPO, HONOR).
- Apple kivétel a kommunikációban: Ritkán tünteti fel a jelölést, de a beépített szenzor tényleges mérete ugyanebben a skálában értelmezhető.
- Gyakorlati tanulság: A valós átlót mm‑ben érdemes nézni, és a teljes képláncot (optika, ISP, HDR, zajkezelés, AI‑pipeline) együtt értékelni.
Az Android-gyártók nagy „számháborúja”
Az Android-világ nagy játékosai lelkesen részt vesznek ebben a „virtuális farokméregetésben”. A Xiaomi 12S Ultra hírnevet szerzett magának az „1-inch type” jelöléssel, holott a szenzor valódi átlója valójában csak 16.36 mm volt. Ez a gyakorlat messze nem egyedi. A Samsung Galaxy S24 Ultra 1/1.3"-as, míg a Google Pixel 9 1/1.31"-as szenzort hirdet.
Ezek a törtszámok a vidikoncső konvenció részei: minél kisebb a nevező, annál nagyobb a szenzor, és annál jobb a marketing. A gyártók ezzel a módszerrel egy egyszerű és látványos narratívát kreálnak a hardveres felsőbbrendűségről, ahol a puszta számok döntenek – függetlenül a valós fizikai méretektől.
Az Apple: a csendes játékos, aki mégis ugyanazt játssza
Az Apple szokásához híven egy másik utat választott a marketingben. Ők hivatalosan soha nem hivatkoznak ezekre a furcsa tört- vagy hüvelykes méretekre a sajtóközleményeikben vagy a bemutatóikon. Ehelyett a hangsúlyt a szoftveres optimalizációra, a szoftveres „fusion” kamerarendszerre, vagy éppen az „élményre” helyezik.
Azonban a felszín alatt a hardverük is ugyanazt a nyelvet beszéli. Például a harmadik féltől származó elemzések szerint az iPhone 16 Pro is egy 1/1.14" szenzort használ. A stratégia tehát nem az, hogy mást csinálnak, hanem az, hogy máshogyan kommunikálnak. Az Apple a „miért” kérdésre ad választ, míg a riválisok a „mekkora” kérdésre, ami egy sokkal könnyebben támadható front.
A kiválasztott zászlóshajó mobilok főkamerájának specifikációi (Marketing vs. Valóság)
| Telefonmodell | Marketingelt szenzorjelölés | Megapixelszám | Valós, becsült átló méret (mm) | Megjegyzés |
| Xiaomi 12S Ultra | 1″ | 50 MP | 16.36 mm | A „vidikoncső-típusú” jelölés úttörője az okostelefonoknál, a Sony IMX989 szenzorral. |
| Samsung Galaxy S24 Ultra | 1/1.3″ | 200 MP | 12.0 mm | A 200 MP-es szenzor is a vidikoncső konvenciót követi a méret jelölésénél. |
| Google Pixel 9 | 1/1.31″ | 50 MP | 11.9 mm | A Pixel széria is az iparági standardot használja a szenzorméret megadásánál. |
| Apple iPhone 16 Pro | N/A (Marketingben nincs megadva) | 48 MP | 14.1 mm (1/1.14") | Az Apple elkerüli a számháborút, de a hardveres alapja a bejáratott konvencióra épül. |
Következtetés: a szemléletváltás fontossága
A „hüvelykes szenzorméret” egy olyan iparági standard, amely tudatosan félrevezeti a fogyasztót. A jó hír, hogy a tájékozott vásárló számára létezik kiút. Ahelyett, hogy a marketinges adatoknak hiszünk, érdemes független, professzionális teszteket (például a DxOMark-ot) megnézni, amelyek a valós képminőséget és teljesítményt mérik, nem pedig egy elavult, de jól hangzó számra támaszkodnak.
Végső soron ez a történet nem a technológiáról, hanem a marketingről szól. A gyártók valószínűleg a jövőben sem fognak felhagyni ezzel a gyakorlattal, amíg az hatékonyan befolyásolja a vásárlási döntéseket. Így a fogyasztó feladata, hogy túllépjen a számháborún, és a valódi teljesítményt keresse a reklámok álságos tükrében.
Ajánlott források:
- DXOMARK — okostelefon és kamera tesztek:
- Notebookcheck — kamerás rangsorok és tesztek
- GSMArena — összehasonlítók és stúdiótesztek:
- Gyártói adatlapok / szenzoradatbázisok (szakmai mélymerüléshez):