„Az iOS valójában már Android!” – harsogják a tech-fórumok, mióta az Apple bejelentette a Google-lel való együttműködését. A narratíva csábító: az Apple fehér zászlót lengetett, és átadta a rendszere kulcsait a konkurenciának. Jól hangzik, csak éppen egy szó sem igaz belőle. Mielőtt eltemetnénk az Apple ökoszisztémáját, érdemes benézni a motorháztető alá, mert amit ott találunk, az nem egy „Google-motoros iPhone”, hanem egy nagyon tudatosan felépített, biztonságos és izolált architektúra.
A „Guest Expert” (Vendégszakértő) modell
Az Apple Intelligence nem egyenlő a Gemini-vel. Az Apple Intelligence egy saját fejlesztésű, on-device (eszközön futó) és saját felhős (Private Cloud Compute) ökoszisztéma.
A Gemini itt nem a „főnök”, hanem egy beugró szakértő. Képzeld el úgy, mint egy egyetemi professzort, akihez a hallgató (Siri) akkor fordul, ha egy olyan speciális kérdést kap, amire a saját jegyzeteiben nincs válasz. A professzor nem költözik be a hallgató lakásába, nem lát bele a naplójába, és nem veszi át az irányítást az élete felett. Csak válaszol egy kérdésre, majd távozik.
Integráció vs. API: Miért nem „Androidosodik” az iOS?
Hogy a külömbséget megértsük az Integráció és az API-hívás közt, először meg kell érteni, hogy mi is az az API!
API
Az API (Application Programming Interface) olyan szabványosított interfész, amely lehetővé teszi különböző szoftverek, alkalmazások vagy rendszerek közötti kommunikációt, anélkül, hogy azok belső működését meg kellene ismerni.
Az API egy jól definiált protokoll- és szabályrendszer, amely specifikálja a kérések (pl. HTTP metódusok: GET, POST) formátumát, a bemeneti paramétereket és a kimeneti adatstruktúrákat (pl. JSON vagy XML), így biztosítva a komponensek közötti laza csatolást és újrafelhasználhatóságot. IT-tankönyvekben gyakran úgy írják le, mint a szoftvermodulok „szerződését”, ahol az egyik fél (szolgáltató) expozálja a funkcionalitását, a másik (fogyasztó) pedig standard hívásokkal éri el, minimalizálva a függőségeket és növelve a karbantarthatóságot. (Wikipedia)
Képzelj el egy fagyizót, ahol a vevő (külső program) csak a pulton keresztül (API) kérheti a fagyit a szakácstól (belső rendszer), megadva az ízt, adagolást és esetleges toppingokat, anélkül, hogy látná a fagyigép működését. A pult visszaadja a kész terméket (adatok), elrejti a bonyolult folyamatot, így bárki egyszerűen, egységes módon juthat hozzá a szolgáltatáshoz. Ez szimbolizálja, hogyan egyszerűsíti az API a komplex rendszerek használatát.
A technikai analfabétizmus ott kezdődik, amikor összekeverjük az erőforrás-használatot a rendszer-integrációval.
Valódi integráció az lenne, ha a Gemini hozzáférne a fájlrendszerhez, a kernelhez, a helyadatokhoz és a biometrikus azonosítókhoz.
A valóságban azonban egy fal (sandbox) van a rendszer és a Gemini között.
Amikor a Siri „meghívja” a Geminit, nem az adataidat önti rá a Google szervereire. Az Apple rendszere egyfajta „adat-szűrőként” és „anonimizálóként” működik. A Google annyit lát: „Valaki megkérdezte, hogyan kell kicserélni egy 2015-ös Prius fényszóróját.” Nem tudja, ki vagy, hol vagy, és milyen színű az autód.
A legfontosabb különbség: Az Apple Intelligence dönt arról, hogy mikor van szükség a Geminire, nem fordítva. A kormány az Apple kezében van.
A Copilot-paradoxon
Vegyük a kedvenc példámat: Ha egy Androidos telefonra telepítesz egy Microsoft 365-öt és elindítod a Copilotot, attól az a telefon Windows-os lesz? Természetesen nem. Ugyanaz a kernel hajtja, ugyanaz a biztonsági modell védi.
Ugyanez a helyzet a weboldalakkal is. Ha egy webshop Google Maps API-t használ a térkép megjelenítéséhez, senki nem mondja rá, hogy „ez az oldal valójában a Google Maps”. Ez csak egy szolgáltatás, amit bérbe vesznek a jobb felhasználói élmény érdekében.
A „láthatatlan” szolgáltatás
A Gemini az iOS-ben nem egy alkalmazás, hanem egy képesség. Olyan, mint egy láthatatlan plugin. Az Apple ezzel nem a saját gyengeségét ismerte el, hanem a pragmatizmusát: miért építenének tizedik alkalommal is egy általános tudású világmodellt, ha egyszerűen „be is csatornázhatnak” egyet, miközben a saját energiájukat a valódi innovációra – a személyes kontextus megértésére és a biztonságra – fordítják?
A „láthatatlan” szolgáltatás és a felhasználói kontroll
A Gemini az iOS‑ben nem egy külön alkalmazás, hanem egy képesség — egy láthatatlan plugin, amit a rendszer hív meg. Ez pragmatikus döntés: miért építsenek újra egy általános tudású világmodellt, ha létezik egy megbízható, nagy teljesítményű megoldás, amit kontrollált módon be lehet csatornázni, miközben az Apple saját erőforrásait a személyes kontextus és az adatvédelem fejlesztésére fordítja.
Fontos azonban a felhasználói döntés és átláthatóság kérdése. A felhasználói kontrollhoz kötötten, hasonló üzenetek válhatók, amikor az Apple Intelligence meghívja segíteni a Geminit:
Egyszerű UI‑szöveg: „Szeretnéd, hogy a Gemini segítsen ebben?”
Részletesebb magyarázat: „Szeretnéd, hogy a kérésedet anonim módon egy külső, nagy teljesítményű modell (Gemini) is feldolgozza a pontosabb eredményért?”
Ezek a megfogalmazások tükrözik a felhasználói beleegyezés és az átláthatóság fontosságát, és illeszkednek az Apple‑szerű megközelítéshez.
A platformháborúk és a kattintásvadászat könnyen elhomályosítják a technikai valóságot. Az Apple továbbra is Apple; az iOS továbbra is iOS
a kernel ugyanaz,
a rendszerarchitektúra ugyanaz,
a sandboxing, a security model, a frameworks ugyanazok,
a Siri továbbra is Apple-termék,
az Apple Intelligence fő motorja továbbra is Apple-modell.
; a Gemini pedig csupán egy opcionális, háttérben használt számítási erőforrás. Ha a célod a tévhitek eloszlatása, ez a magyarázat világosan megmutatja a különbséget rendszerintegráció és szolgáltatáshasználat között — és segít visszaterelni a vitát a technikai tényekhez.
Nyolc év. Ennyi ideig volt ismert és aktívan kihasznált a CVE-2025-9491 sebezhetőség (Microsoft Windows LNK File UI Misrepresentation Remote Code Execution sebezhetősége), amely a Windows .lnk fájlokban elrejtett parancsokat láthatatlanná tette a felhasználói felületen. A gyanútlan felhasználó egy ártalmatlannak tűnő dokumentumot (PDF vagy Word ikonnak álcázott .lnk fájlt) nyitott meg, ezzel pedig a gépe felett átvették az irányítást.
A Microsoft kezdetben nem tartotta érdemesnek a javítást, majd csendben, kommunikáció nélkül küldte le a frissítést. Ez nem egyszerű technikai mulasztás, hanem bizalomvesztés. Ha egy súlyos problémát éveken át figyelmen kívül hagynak, majd titokban javítanak, azzal a felhasználókat nem védik, hanem félrevezetik.
Hogyan leplezzük le a hazug parancsikonokat (.lnk)? 🕵️
A probléma lényege: A Windows Intéző (Explorer) „Tulajdonságok” ablaka csonkolja a megjelenített parancsot 260 karakternél. A támadók ezt kihasználva a parancs elejére rengeteg szóközt (whitespace) tesznek, így a felhasználó csak egy üres mezőt lát, miközben a 300. karakter után ott lapul a kártékony kód.
Íme, hogyan láthatsz a színfalak mögé
1. Módszer: Windows PowerShell (Külső programok nélkül)
A PowerShell segítségével közvetlenül lekérdezhetjük a parancsikon valódi tartalmát, kikerülve a grafikus felület korlátait.
Lépések:
Nyiss egy PowerShell ablakot.
NE futtasd a fájlt! Csak a tartalmát vizsgáljuk.
Használd az alábbi rövid parancsot (cseréld ki a fajlnev.lnk-et a gyanús fájlra):
Az ExifTool kiírja a Command Line Arguments mezőt teljes hosszában, nem vágja le.
3. Módszer: A „fapados” megoldás (Jegyzettömb)
Ha semmi más nincs kéznél:
❗️ NE kattints duplán!
Jobb klikk a fájlon -> Megnyitás ezzel (Open with) -> Jegyzettömb (Notepad).
Használd a Ctrl+F (Keresés) funkciót a gyanús kulcsszavakra: powershell, cmd, http, .exe.
Etikátlan frissítési mechanizmus
Most, hogy látjuk, milyen egyszerűen kijátszható volt a védelem, nézzük meg, hogyan kezelte ezt a Microsoft. A csendes javítás rávilágít a Windows frissítési politikájának alapvető problémájára.
A Windows frissítési rendszerét sokan nem biztonsági hálóként, hanem kényszerzubbonyként érzékelik. A kötelező frissítések gyakran hibákat okoznak, még akkor is, ha az Insider programban tesztelték őket.
A felhasználó kikapcsolja a frissítést? A Microsoft visszakapcsolja. Ez nem technikai kérdés, hanem filozófiai: kié a gép? A felhasználóé vagy a gyártóé, vagy a szoftverfejlesztőé? A bizalom nem abból fakad, hogy majd kijavítják ha baj van, hanem abból, hogy a felhasználó dönthet.
A hibajavítás megosztása is etikátlan! A frissítést csak a Windows 11 kapja meg és a Windows 10 ESR. Miért etikátlan? Azért mert a sebezhetőséget akkor fedezték fel, amikor a Windows 10-nek még aktív volt a frissítési ciklusa. Ennek okán pedig járna a frissítés azokra a Windows 10 telepítésekre is, akik nem fizettek elő az ESR programra.
A telepítési mechanizmus megváltoztatására lenne szükség!
A SUSE Linux telepítése során két módszer közül lehet választani:
Normál, alapértelmezett telepítés
Szakértői mód
A normál telepítési mód az átlag felhasználók számára a használathoz minden szükséges programot telepít és elvégzi az alapértelmezett beállításokat. Ez a legtöbb felhasználó számára tökéletes megoldás. Telepítsd és használd.
A szakértői mód azoknak a felhasználóknak hasznos, akik nem csak az alap szoftvereket szeretnék használni, hanem vannak speciális igényeik is. Így már a telepítő el tudja végezni az egyedi igény szerinti szoftverek telepítését, vagy az egyedi beállításokat.
Ezt a módszert kellene átvennie a Microsoftnak is!
Legyen lehetősége a felhasználónak az igény szerinti kontrollra.
Ha valakinek nincs szüksége a Cortanara, vagy a Defenderre, mert 3. fél szoftvereit kívánja használni, akkor ezeket a telepítésből lehessen kizárni. Itt fontos lenne az, hogy ne egyszerűen deaktiválja a telepítő ezeket a szoftvereket, hanem ezek ne is kerüljenek telepítésre. De a beállításoknál lehessen meghatározni a frissítési metodikát.
Automatikus Frissítés – frissítések rendszeres keresése és telepítése a felhasználó beavatkozása nélkül)
Automatikus Felügyelt Frissítés – A rendszer automatikusan megkeresi és letölti az elérhető frissítéseket, de azokat csak a felhasználói jóváhagyás után telepíti
Fejlett Felügyelt Frissítés – A felhasználó dönt a frissítések kereséséről, a kiválasztottak letöltéséről és telepítéséről
Frissítés kikapcsolása
Ezek a lehetőségek biztosítva volt a régebbi Windowsokban. Nem olyan mélységben mint a SUSE Linuxban, de azért volt szabadsága a felhasználónak.
Európai és felhasználói alternatívák
Nem csak az EU Parlament döntése jelzi, hogy a Microsoft befolyása csökken. Dánia, német tartományok és most az EU szintjén is egyre több intézmény vált nyílt forráskódú rendszerekre. Ez nem pusztán költségcsökkentés, hanem szuverenitási kérdés: auditálható, átlátható rendszerekre van szükség.
Eközben a home userek is keresik az alternatívát:
Apple ökoszisztéma: homogén élményt kínál, ahol minden eszköz és szolgáltatás természetesen kapcsolódik. A „flow-élmény” legyőzi a szabadság korlátait.
Linux: a Steam és Proton révén új lendületet kapott. Ezzel a legnagyobb akadály, a játékok futtatása is elhárult, így a Linux valós alternatívává vált.
Lex OS kicsiben (A feleség-teszt)
Itthon telepítettem egy Kubuntut a párom számítógépére, amit Windows 11 megjelenésűre alakítottam át. A feleségem pedig teljesen hibamentesen használja a gépet. Már tudja, hogy nem Windowst használ, de nem zavarja, mert mindent megtud oldani rajta, mintha csak Windowst használna. Aztán lecseréltem az átszabott Kubuntut a Winuxra. Ez gyakorlatilag hibamentesen hozza a Windows felhasználói élményt és megjelenést Linux alapokon.
A Kubuntu-Winux kísérlet bizonyítja, hogy a Windows-élmény nem a Microsoft monopóliuma. Ha a felhasználó nem veszi észre, hogy nem Windowst használ, és minden funkció elérhető, akkor a Microsoft elvesztette az egyetlen igazi fegyverét: a megszokást. Ez a mikro-Lex OS mutatja, hogy a szabadság és a felhasználói élmény kéz a kézben járhat.
Ideje kihúzni a fejet a homokból
A Microsoft jelenlegi stratégiája a kényszerítésre, a megkötésekre épül: kötelező frissítések, online fiók kényszer, hardveres kizárás. Ez nem közösséget épít, hanem taszít.
A felhasználók nem vásárlók, hanem partnerek. Ha a cég nem ismeri fel, hogy a szabadság és a döntési jog visszaadása az egyetlen út a bizalom helyreállításához, akkor a felhasználók egyszerűen más utat választanak.
Az Apple és a Linux már ott állnak, és várják őket.
A fogyasztói keresztút és a digitális örökség határai
2025. október 14. nem egyszerűen egy dátum, hanem egy korszak lezárása. A Windows 10 hivatalos támogatásának megszűnése (End of Support, röviden EoS) azt jelenti, hogy a Microsoft nem biztosít többé biztonsági frissítéseket és technikai segítséget a rendszerhez. Bár maga az operációs rendszer továbbra is használható, ez az állapot hosszabb távon egyre kockázatosabbá válik — nemcsak a felhasználók adatbiztonsága, hanem a digitális környezet fenntarthatósága szempontjából is.
A változás lényege nem az, hogy a Windows 10 „megszűnik létezni”, hanem hogy a felelősség áttevődik a felhasználóra. Az, hogy ki miként reagál erre, elsősorban attól függ, milyen eszközöket használ, milyen munkafolyamatokra épít, és mennyire képes vagy hajlandó alkalmazkodni a Microsoft új irányához.
A döntési tér és a kényszer határai
A Windows 10 támogatásának megszűnése három alapvető irányba tereli a felhasználókat. Az első a Windows 11-re való áttérés, amely technológiailag logikus, de hardverkövetelményei miatt sok gépet kizár az ingyenes frissítésből. A második lehetőség a Windows 10 további használata, vállalva a biztonsági kockázatokat vagy megváltva az ESU (Extended Security Updates – kiterjesztett biztonsági frissítések) licencet. A harmadik út a platformváltás, leggyakrabban Linuxra, ami bár műszakilag életképes alternatíva, a legtöbb felhasználónál az ismeretlen komfortzónáján kívül esik.
A döntés tehát nem pusztán technikai kérdés, hanem pszichológiai és gazdasági is. A felhasználói inercia — az a természetes idegenkedés a váltástól — legalább akkora szerepet játszik, mint a kompatibilitási problémák.
Egy átlagos otthoni felhasználónál a váltás első kérdése nem az, hogy „mit telepítsek?”, hanem az, hogy „biztonságban maradnak-e a fájljaim?”. Ezért az első és legfontosabb lépés minden esetben a teljes biztonsági mentés: dokumentumokról, fotókról, beállításokról. A technikai részletek (TPM, BIOS, firmware) csak ezután következnek.
A TPM 2.0 és a mesterséges korlátok hatása
A Windows 11 hardverkövetelményei – különösen a TPM 2.0 (Trusted Platform Module) megléte és az újabb processzorgenerációkhoz kötött támogatás – mesterségesen szűkítik a frissíthető gépek körét. E követelmények részben biztonsági szempontból indokolhatók, de a gyakorlatban egy újfajta hardverdiszkriminációt hoztak létre: rengeteg olyan gép válik „elavulttá”, amely műszakilag még évekig hibátlanul működne.
A jelenség mögött a Microsoft tudatos piacformálása áll. A vállalat azzal, hogy a TPM 2.0-t kötelezővé tette, nem csupán biztonsági fejlesztést vezetett be, hanem egy új, generációs szűrőt is, amely a régi hardvereket automatikusan kizárja az ökoszisztémából. Ennek egyik legvitatottabb következménye a környezeti teher: becslések szerint több mint 240 millió PC válhat feleslegessé, ami körülbelül 1 milliárd fontnyi e-hulladékot jelenthet világszinten.
A problémát nem csupán technológiai, hanem etikai szempontból is érdemes szemlélni: a biztonságra hivatkozó fejlesztési kényszer itt összefonódik a fogyasztói nyomásgyakorlással.
Az ESU-program és a felhő felé terelés stratégiája
A Microsoft a vállalati szektor számára kidolgozott ESU (Extended Security Updates) programmal biztosít átmeneti megoldást: a vállalatok három évig továbbra is kaphatnak biztonsági frissítéseket, de évről évre duplázódó díj mellett. Windows 10 ESU Költségstruktúra és Stratégiai Funkciók
Felhasználói Szegmens
1. Év Költsége (USD/eszköz)
3 Év Kumulatív Költsége (USD)
Stratégiai Cél
Cloud Entitlement Státusz
Nagyvállalat / Vállalat
61 USD
427 USD (61+122+244)
Kényszerítés a Win 11/Cloud migrációra, profit maximalizálás.
Ingyenes az Azure/W365 alatt
Fogyasztó
30 USD egyszeri díj, vagy 1000 Rewards pont
30 USD (Egyszeri díj)
Hírnév védelem, a biztonsági incidensek minimalizálása.
Nem alkalmazható
Ezzel párhuzamosan a Microsoft a felhőbe tereli a vállalatokat. Azok, akik az Azure Virtual Desktop vagy a Windows 365 Cloud PC szolgáltatásokat használják, ingyenesen kapják az ESU-t, így gazdaságilag is a felhő irányába kényszerülnek. A váltás logikája egyszerű: a korábbi tőkebefektetésre (CAPEX – Capital Expenditure) épülő modell helyét átveszi az előfizetéses, működési költség (OPEX – Operational Expenditure) alapú megoldás. Ez hosszú távon állandó függőséget alakít ki, de az IT-osztályok számára rövid távon csökkenti a tervezési kockázatokat és a helyi infrastruktúra terheit.
Windows 10 EoS Kockázati Mátrix (Vállalati/Fogyasztói Szegmentáció)
Kockázat Típusa
Vállalati Kockázati Szint (Nem ESU)
Fogyasztói Kockázati Szint (Nem ESU)
Stratégiai Következmény
Biztonsági
Magas (Jogszabályi/Compliance kockázat)
Közepes (Személyes adatvesztés)
Szükség van ESU-ra vagy platformváltásra.
Pénzügyi Kényszerítő
Extrém (ESU árazás: évi duplázás)
Alacsony (ESU olcsó/ingyenes)
A Microsoft profitmaximalizálási stratégiája.
Működési (Alkalmazás)
Közepes (Office 2026 EoS, új appok leállása)
Alacsony (Alapvető funkcionalitás megmarad)
Az alkalmazás-ökoszisztéma a Win 11-re optimalizál.
Környezeti
Magas (Flottafrissítés kényszere, e-hulladék)
Közepes (Új PC vásárlása)
A hardver életciklusának mesterséges lerövidítése.
A vállalatok tehát ugyanúgy három lehetőség közül választhatnak, mint a magánfelhasználók: maradnak a Windows 10-en ESU-val, átállnak a Windows 11-re, vagy felhőbe migrálnak. A különbség csupán az, hogy számukra ez nem kényelmi, hanem jogszabályi és üzleti megfelelési kérdés is.
A migrációs valóság és a fájlörökség dilemmája
Az operációs rendszer váltásakor a legnagyobb kérdés nem az, hogy a kezelőfelület mennyire más, hanem az, hogy a korábbi munkák és fájlok megmaradnak-e. A legtöbb irodai formátum (DOCX, XLSX, PDF) ma már jól kezelhető más rendszereken is, például a LibreOffice vagy a macOS natív programjai révén. A problémák a kreatív, professzionális fájloknál jelentkeznek: a Photoshop (PSD) vagy Illustrator (AI) állományok nem mindig nyílnak meg hibátlanul Linuxon, még a legerősebb nyílt forrású alternatívák, mint a GIMP vagy az Inkscape használata esetén sem.
Windows-Only ISV Migrációs Kihívások és Kockázatértékelés
Kihívás Típusa
Konkrét Példa
Kockázati Szint (Rövid Távon)
Kontingencia Taktika (ISV-k számára)
Műszaki
DirectX API-k, Win32/WinRT függőségek
Magas
Kerülje a natív portolást; helyette tömeges Win 11 optimalizálás.
Fejlesztői
Visual Studio IDE,.NET Framework specifikus funkciók
Magas
Áttérés cross-platform keretrendszerekre (pl. Qt, Electron) hosszú távon.
Kereskedelmi
Adobe Suite, Microsoft Office hiánya Linuxon
Extrém
A harmadik fél alkalmazások elérhetősége a Linux tömeges adoptációjának gátja.
Támogatási
Wine/Proton kompatibilitási hibák 1
Magas
Nem hivatalos támogatás. A felhasználók maguknak oldják meg a problémákat.
Az ilyen átállások előtt tehát célszerű a projektfájlokat több formátumban elmenteni, a kritikus munkákat archív példányokban megőrizni, és a célrendszeren próba-megnyitásokat végezni. Aki pedig kísérletezni szeretne, biztonságosan megteheti: a legtöbb Linux-disztribúció élő USB-ről is kipróbálható, így a váltás nem jár kockázattal.
A gaming-ökoszisztéma mint katalizátor
A PC-s játékosok a leginkább érintett réteg. A modern játékfejlesztések fokozatosan a Windows 11-specifikus API-kra (Application Programming Interface – alkalmazásprogramozási felületekre) épülnek, mint például a DirectStorage vagy a legújabb grafikus pipeline-ok. A Windows 10-en maradók idővel teljesítménycsökkenéssel, inkompatibilitással és hibákkal fognak szembesülni.
Ez a folyamat a Live Service típusú, folyamatosan frissített játékokat érinti leginkább. A fejlesztők optimalizálása már most a Windows 11 irányába mozdul, így a régi rendszeren ezek a címek egyre kevésbé lesznek stabilak.
A Linux gaming – főként a Steam Proton rétegen keresztül – valós alternatívát kínál, de ez inkább a technikai érdeklődésű felhasználók számára járható út. A játékfejlesztők többsége továbbra is a Windowsra fejleszt, és amíg a piaci dominancia nem csökken drasztikusan, ez a helyzet nem is fog változni.
A környezeti kockázat és az etikai dimenzió
A Windows 11 hardverkövetelményei nemcsak gazdasági, hanem ökológiai problémát is teremtenek. Az elavuló, de még működőképes eszközök lecserélése hatalmas mennyiségű e-hulladékot eredményez. A legnagyobb felelősség most nem is a felhasználóé, hanem a gyártóké: hogyan tudnak fenntartható, modulárisan javítható hardvereket kínálni, amelyek nem a szoftverciklusokhoz, hanem a fizikai élettartamhoz igazodnak.
A tudatos felhasználó számára itt jelenik meg a morális döntés: nemcsak az a kérdés, hogy mit telepítünk, hanem az is, milyen ökológiai lábnyommal jár a döntésünk. A „frissítek, mert lehet” ma már kevésbé tűnik ártalmatlan gesztusnak, mint tíz évvel ezelőtt.
GY.I.K. (gyakori kérdések, rövid válaszok)
Melyik a legfontosabb teendő most, privát felhasználóként?
Készíts teljes, redundáns mentést dokumentumokról, fotókról és beállításokról külső meghajtóra és felhőbe; ellenőrizd a kritikus alkalmazások kompatibilitását.
Érdemes azonnal Windows 11‑re frissítenem?
Csak ha a hardver megfelel és a munkafolyamataid, licencelésed, illetve alkalmazásod támogatott; különben tervezett, lépcsőzetes átállást javasolt.
Mi az ESU, és kinek éri meg?
Az ESU (Extended Security Updates) átmeneti, fizetős biztonsági támogatás; nagyvállalatoknak compliance‑ vagy kritikus‑alkalmazás miatti kényszer esetén lehet értelme, hosszú távon költséges.
Tudok Linuxra váltani anélkül, hogy elveszíteném a munkáimat?
Sok irodai fájl interoperábilis, de professzionális PSD/AI fájloknál lehetnek réteg‑ és effektvesztések; exportálj interoperábilis formátumokat és tesztelj élő USB‑vel.
Mit tegyen egy cég IT‑vezető most rövid távon?
Végezzen eszközfelmérést prioritások szerint, készítsen ESU vs. Cloud PC vs. hardvercsere költség‑haszon modellt, és indítson pilot projekteket kritikus alkalmazásokkal.
Hogyan mérsékelhető az e‑hulladék kockázata?
Preferáld a célzott cserepolitikát, vékony kliens/felhő‑átmenetet ott, ahol lehetséges, és tervezz előre felelősségteljes selejtezési és újrahasznosítási folyamatokat.
Következtetések és Végső Értékelés – döntés a digitális örökségről
A Windows 10 támogatásának megszűnése egy tudatosan menedzselt esemény, amelynek elsődleges célja a piaci átrendeződés kikényszerítése a Microsoft előnyére.
A Felhasználói Bázis Elfogadása: A Win 10 felhasználók nagyrészt elfogadják a Windows 11-re való belső migrációt. A piaci adatok (Win 11 adoptáció) azt mutatják, hogy a nagyvállalatok már elindították a váltást. A legnagyobb fennmaradó bázis a fogyasztói és KKV szegmens lesz.
Alternatív Platformok Korlátozott Növekedése: Bár a Linux a régi hardverek életben tartására a legalkalmasabb megoldás, az alkalmazás-ökoszisztéma (Office, Adobe) és a felhasználói inercia megakadályozza a tömeges, szándékos áttérést. A Linux növekedése várhatóan egy niche-szegmensre korlátozódik.
A Microsoft Stratégiája: Szegmentáció és Kényszerítés: A Microsoft az ESU árazásának szegmentálásával eléri, hogy a vállalatok fizessenek a halogatásért, vagy áttérjenek a felhőalapú szolgáltatásokra. A fogyasztói árazás a márka reputációjának védelmét szolgálja.
Kockázatok az ISV-k számára: A kizárólag Windowsra fejlesztő szoftvergyártók nem rendelkeznek hatékony kontingencia tervvel a Linux portolásra. Rövid távon a Wine/Proton segítheti a felhasználókat, de a hivatalos támogatás hiánya a legkockázatosabb niche-szoftvereket sújtja.
A Kritikus, De Elhallgatott Kockázatok: A stratégia legnagyobb morális és etikai problémája a hatalmas e-hulladék és a jogszabályi megfelelés (compliance) kockázata, amelyet a vállalatoknak kezelniük kell.
A Windows 10 támogatásának megszűnése nem a vég, hanem egy új korszak kezdete, amelyben a felhasználóknak – először hosszú idő óta – valódi döntési felelősségük van. A Microsoft stratégiája világos: a piacot a Windows 11 és a felhőszolgáltatások irányába tereli, miközben a Linux és a nyílt rendszerek továbbra is csak a technológiai kisebbség menedékét jelentik.
A legtöbben valószínűleg követni fogják a kijelölt utat, néhányan kivárnak, kevesen új ösvényt választanak. De a választás tényét már nem lehet elodázni: minden felhasználó most formálja a saját digitális örökségét.
És bár a rendszerfrissítések megszűnnek, az igazi biztonság továbbra is ugyanott kezdődik, ahol eddig is: a tudatos döntésnél, az adatok megőrzésénél, és annál az egyszerű felismerésnél, hogy a technológia csak annyira tartós, amennyire mi képesek vagyunk érteni és kezelni azt.
Az Apple ismét forradalmat ígért – ezúttal a hőformázott alumínium köré építve a jövőt. A felhasználók viszont gyorsan rájöttek, hogy a csillogás alatt a karcok és lepattogzások valósága rejtőzik. A ház anyaga nem csupán dizájnkérdés: ez határozza meg a telefon tartósságát, hőleadását, és a „prémium” érzés valódiságát.
Apple 2025 – amikor Steve Jobs is felhúzná a szemöldökét
Már a piacon van az Apple legújabb telefoncsaládja, aminek a bemutatója idén szeptember 9-én volt a szokásos Apple Eventen. A várakozások óriásiak voltak, de a vásárlói visszajelzések csak kiábrándító csalódást tükröznek. A PR-bullshit ezúttal új szintre lépett: minőségileg az Apple egyik leggyengébb szériája lett, amit a marketingcsapat próbál a legerősebbként eladni.
A legérzékenyebb pont most a ház, a kijelző és a kamerasziget – vagyis minden, amit a felhasználó először megérint. Az Orosz–Ukrán háború okozta ellátási korlátok miatt az Apple kénytelen volt szakítani a titánnal, és az új szériát már alumíniumból készíti. Ez önmagában nem tragédia, de a „prémium” ígéret ettől még nem lesz igazabb – főleg, ha a ház pár hét alatt karcos, matt és elszíneződött lesz.
A marketing nyelv, ami mindent „forradalmasít”
Steve Jobs azt mondta, hogy nem megapixeleket és gigabájtokat kell eladni. Egy életérzést kell eladni, amitől a felhasználó többnek, jobbnak érzi magát.
Az Apple kommunikációja, mint mindig, most is a varázsszavakra épül: forradalmi, hőformázott, maximalizált, strapabíró, prémium, és így tovább. A valóságban a legtöbb ilyen kifejezés nem technológiai áttörést takar, hanem egy jól megírt mondatot. Az eszközök kicsit gyorsabbak, a kamerák kicsit jobbak, a marketing pedig nagyságrendekkel hangosabb.
Lábjegyzet:
Amerikában a ~60-as években egy házaló ügynököt bepereltek és el is ítéltek letöltendő börtönbüntetésre a marketing mellébeszélés miatt.
Az ügynök napenergiával működő, automata ruhaszárító készüléket kínált a vásárlóinaka hirdetéseiben. Az 5 $-os ár kifizetése után a vásárlók kaptak 20 m ruhaszárító kötelet.
Érdemes ezen elgondolkozni!
Lehet, hogy célszerű volna a marketing csapatokat kényszeríteni arra, hogy a bullshit helyett tényszerű adatokat közöljenekegyértelmű emberi nyelven.
Az állítása igaz. Egy napos helyre kiakasztom a kötelet és ráteregetem a ruhákat, azok automatikusan megszáradnak minden beavatkozás nélkül. Tehát tényleg egy automatikus, napenergiával működő ruhaszárítót kínált megvételre.
Nem hazugság, csak marketing.
PR-állítások és valóság – a dekódolt Apple-nyelv
PR-állítás
Mit sugall
Valóság
„Kivételesen profi képességeket rejtő hőformázott alumínium unibody ház.”
Prémium, egyedi, jövőbe mutató burkolat
A „hőformázott” csak marketing. Az alumíniumötvözeteket eddig is hőkezelték; az „unibody” technológia pedig 2008 óta létezik.
„Maximális teljesítményt, akkumulátorkapacitást és strapabírást tesz lehetővé.”
A ház növeli a teljesítményt
Az alumíniumház nem ad plusz erőt a processzornak. Legfeljebb segíti a hőelvezetést, de a karcok és horpadások ellen nem véd.
„Alumínium-ötvözet anyaga bámulatosan könnyű és kivételesen jó hővezető.”
Kivételes, high-tech anyag
Valójában minden alumínium könnyű és jól vezeti a hőt; a „bámulatos” itt inkább melléknév, mint mérési adat.
„Az új párakamra technológia elvezeti a hőt az A19 Pro chiptől.”
Forradalmi folyadékhűtés
Más gyártók évek óta alkalmaznak hasonló zárt kamrás rendszereket. Az „ionmentes víz” pedig csak jól hangzó kifejezés.
„Az új Ceramic Shield 2 előlap háromszor karcállóbb.”
Szinte karcolhatatlan kijelző
„Háromszor” – de mihez képest? A valóságban minden üveg karcolódik; a tesztek szerint a javulás minimális.
„Tartósabb akkumulátor, akár 31 óra videólejátszás.”
Hosszabb üzemidő, gyorsabb töltés
Az adatok ideális laboratóriumi körülményekre vonatkoznak. Valós használatban a különbség 5–10 %.
Anyaghasználat – titán, alumínium, spiáter
Tulajdonság
Titán (Ti-6Al-4V)
Alumínium (6000-es ötv.)
Spiáter / Zamak
Sűrűség (g/cm³)
≈ 4.5
≈ 2.7
≈ 6.7
Hővezetés (W/m·K)
17 – 21
200 – 240
100 – 120
Keménység
magas
közepes
magas, de rideg
Karcállóság
jó
gyenge, eloxálással javítható
bev. függő
Gyárthatóság
nehezített, drága
könnyű, olcsó
nagyon olcsó
Költség
magas
közepes
alacsony
A titán erős és elegáns, de drága és nehéz megmunkálni. Az alumínium olcsóbb, jobban vezeti a hőt, de könnyen karcolódik és a festés lepattoghat. A spiáter olcsó, rideg, és ha valaha iPhone-ban találkozunk vele, az már nem „forradalom”, hanem visszalépés lenne.
Anyagok összehasonlítása – gyors, döntésorientált áttekintés
Titán: erős, jó karcállóság, drága és nehéz megmunkálni.
Alumínium (6000‑as ötv.): könnyű, jó hővezetés, olcsóbb; karcállósága gyengébb, eloxálással javítható, de a bevonat lepattoghat.
Spiáter / Zamak: olcsó, rideg, ipari értelemben visszalépés lenne.
A lényeg: az alumínium jobb hővezető, ezért logikus választás a nagyobb teljesítményű chipekhez – de hővezetés ≠ prémium tapintás vagy karcmentesség.
Gyártási és ellátási kontextus
Ellátási lánc: a titán drágább és nehezebben beszerezhető, különösen a háborús fém-export korlátozások miatt.
Költség és volumen: az alumínium gyártása gyorsabb, olcsóbb és jobban skálázható tömegtermelésre.
Hővezetés: a nagyobb teljesítményű A19 Pro chip több hőt termel – az alumínium jobb hővezetése logikus döntés.
Termékpozíció: a „prémium” anyag a marketingben maradt; a valóságban ez költségoptimalizálás.
Az Apple tehát nem műszaki, hanem gazdasági döntést hozott. A hőformázott alumínium nem a jövő, hanem a kompromisszum – csak jól elnevezve.
Anyagváltás Gazdasági Hatása és Pénzügyi Elemzés
Tényező
Titán (iPhone 15 Pro) Konzisztencia
Alumínium (iPhone 17 Pro) Konzisztencia
Pénzügyi Hatás
Nyersanyagköltség
Magas (~$30,000–$50,000 / tonna Ti-6Al-4V)
Alacsony (10-15x olcsóbb)
Jelentős BOM-költségcsökkentés.
Megmunkálás / Gyárthatóság
Nehéz, lassú, speciális szerszámok
Könnyű, nagy volumenre optimalizált
Gyorsabb skálázhatóság tömegtermelésre.
Fő Marketing Üzenet
Szilárdság, prémium súly, „űrtechnológia”
Hőelvezetés, könnyű, „hőformázott unibody”
Technikai fedezék a prémium ár megtartására.
Fogyasztói Ár (MSRP)
Magas (viszonyítási alap)
Magas (azonos a Ti-modellekkel)
A Pro modellek profit marzsának potenciális növekedése.
Mit érdemes publikusan kérni az Apple‑től?
Transzparencia az anyagválasztásról – pontos csatlakozási indokok, ötvözetek megnevezése, bevonatok specifikációja.
Javítási és csere‑irányelvek – kiterjesztett garancia vagy csereprogram a bevonatproblémákra.
Kommunikáció a vásárlóknak – ne „prémiumként” adjanak el valamit, ami élettartam‑szempontból gyengébben teljesít.
Fejlesztési roadmap – ha az alumínium kompromisszum, közölni kell, hogyan tervezik a hosszú távú javítást (pl. fejlettebb bevonatok, erősebb eloxálás).
Mit tegyen az olvasó (költségtudatos, kockázatmentes lépések)
Vásárlás előtt: nézd meg élőben a készüléket üzletben, figyeld a felületet és a bevonat épségét.
Kiegészítők: minőségi tok és védelem használata a karcok minimalizálására.
Garancia: vizsgáld meg az AppleCare opciókat és a visszaküldési lehetőségeket.
Közösségi visszajelzés: ossz meg fényképeket és tapasztalatokat fenntartható, nyilvános fórumokon – a tömeghang gyakran kényszerít változtatásra.
Felhasználói visszajelzések és tesztek
A net tele van az új modell első benyomásaival, és sajnos a legtöbb nem hízelgő:
iFixit teardown – a bevonat és a kameraplató hibái mikroszkóp alatt
Tapasztalatok röviden:
A kamerasziget körüli eloxált réteg gyorsan lepattog.
A sarkok karcolódnak, a „Natural Aluminum” verzió mattul.
A Ceramic Shield 2 valóban bírja a törést, de a ház továbbra is érzékeny.
Záró gondolat – forradalom, vagy jól elnevezett „hőformázott” kompromisszum?
Az Apple most nem új korszakot nyitott, csak új szót talált a régi kompromisszumokra. A „hőformázott” alumínium jól hangzik, de nem több, mint újrafényezett valóság: egy költséghatékony ház, amit prémiumként próbálnak eladni. Az igazi forradalom nem az anyagban, hanem a szóhasználatban történt.
Érhetik vádak az Applet az anyaghasználat, a minőség miatt. A felhasználók panaszkodhatnak a karcolódó, elszíneződő házra. De egy dolgot nem lehet elvitatni tőle, egy dologban stabilan tartja magát az „elvárt” trendhez.
Ez pedig az árképzés.
Fel sem merült az Apple-ben, hogy a gyengébb anyagminőség, vagy az olcsóbb anyaghasználat okán, észrevehetően csökkentse az árakat. Az alumínium telefonokat ugyan azon a bevezető áron adja, mint a korábbi titánházas modelleket.
Azért jó látni, hogy vannak stabil dolgok, amiket semmi sem tud kimozdítani a megszokott kerékvágásból.
Vagy ahogy egy Reddit-komment fogalmazott: „Ez a világ legjobb telefonja – amíg nem teszed le az asztalra.”
A beszélgetés középpontjában az áll, hogy a Gízai Nagy Piramis építési idejét hogyan értelmezzük számok és feltételezések fényében. A kiinduló gondolat egyszerű matematikára épült: ha egyetlen kőblokkal egy óra alatt végeznek, és a blokkok száma nagyon nagy, akkor az építkezés századokba vagy évezredekbe telne. Ezt a látszólagos paradoxont most jól érthető, folytonos érvekkel magyarázom el.
„Kb. 20 000 000 kőkocka alkotja a Gízai Nagy Piramist. (Ez a szám, ami gyakran felbukkan alternatív elméletekben, mint például Erich von Däniken írásaiban, valójában nagyságrendekkel túlzó.) A történészek becslése szerint a valós, beépített blokkok száma körülbelül 2,3 – 2,5 millió volt. Azonban ha a túlzó 20 milliós számmal és a soros modellel számolunk…” (ezután jön a 2315 évig tartó számítás).
A csapda azonban ott van, hogy ez a feltételezés elválasztja a teljesítményt azoktól az erőforrásoktól és szervezési modellektől, amelyek valójában meghatározzák a fejlődést.
Tény vs. Mítosz
Egy kiemelt pont, amelyet már az elején tisztázni kell:
Mítosz (alternatív elméletekben, pl. Erich von Däniken): „Kb. 20 000 000 kő alkotja a Nagy Piramist.”
Tény (régészeti becslések): A valós szám 2,3–2,5 millió kőblokk.
Már itt látszik: a 20 milliós túlzás nagyságrendekkel eltorzítja a számítást.
A kiinduló számítás és miért vezet félre
Kb. 20 000 000 kőkocka alkotja a Gízai Nagy Piramist.
Számoljunk azzal, hogy 1 kőkocka
kibányászása
kifaragása
helyszínre szállítása
a piramisba építése
összesen 1 órát vett igénybe.
Egy nap 24 óra
Egy hónap kb. 720 óra
Egy év kb. 8.640 óra
Ez azt jelenti, hogy 1 év alatt ~8640 kőkockát tudtak beépíteni a helyére.
Ha 20 000 000 kőkockával számolok, akkor a piramis felépítése ~2315 évig tartott.
Ha feltételezzük, hogy egyetlen blokk kibányászása, megmunkálása és beépítése egymagában történik az órák egymásutánjában, akkor a teljes idő valóban hatalmasnak tűnik. A csapda az, hogy ez a soros modell elválasztja a teljesítményt azoktól az erőforrásoktól és szervezési modellektől, amelyek valójában meghatározzák a haladási sebességet. A történelemben és a mai nagyprojektekben a munka tömegesen, párhuzamosan és koordináltan zajlik, ezért a soros számítás ritkán ad reális képet.
Párhuzamosítás és logisztika a gyakorlatban
A párhuzamosítás abban áll, hogy ugyanazt a feladatot egyszerre sok helyen végzik: kőbányákban, előműhelyekben, fuvarozásban és építési frontokon. A logisztika pedig biztosítja, hogy a kövek folyamatosan áramoljanak a láncban: előkészítés, depózás, gyors rakodás és rövid helyszíni illesztés. Ez a munkamegosztás radikálisan csökkenti az egy blokkra jutó kritikus utat a soros modellhez képest. A végeredmény nem a technológia egyedüli hatékonysága, hanem a több ezer ember, gép és eszköz összehangolt együttműködése.
Soros Modell (Egymásutáni): 1 Csapat Végez Mindent
Ebben a modellben egyetlen kőblokkal iszonyúan sokáig tart végezni, mielőtt a második blokkhoz hozzákezdenek.
Időegység
Blokk 1
Blokk 2
Blokk 3
Eredmény (Kész blokkok)
1.
⛏️ Bányászat
0
2.
⚒️ Faragás
0
3.
🚚 Szállítás
0
4.
🧱 Beépítés (Kész!)
1
5.
⛏️ Bányászat
1
6.
⚒️ Faragás
1
7.
🚚 Szállítás
1
8.
🧱 Beépítés (Kész!)
2
9.
⛏️ Bányászat
2
10.
⚒️ Faragás
2
11.
🚚 Szállítás
2
12.
🧱 Beépítés (Kész!)
3
ÖSSZES IDŐ:
12 egység (3 blokkhoz)
Párhuzamos Modell (Pipeline): Több, Specializált Csapat
Ez a modell tükrözi az ókori egyiptomi szervezést: ahogy egy csapat befejezi a bányászatot, azonnal hozzákezd a következő blokkhoz, míg az első blokkot átadja a faragóknak.
Időegység
1. Csapat (Bányászat)
2. Csapat (Faragás)
3. Csapat (Szállítás)
4. Csapat (Beépítés)
Eredmény (Kész blokkok)
1.
Blokk 1 ⛏️
0
2.
Blokk 2 ⛏️
Blokk 1 ⚒️
0
3.
Blokk 3 ⛏️
Blokk 2 ⚒️
Blokk 1 🚚
0
4.
Blokk 4 ⛏️
Blokk 3 ⚒️
Blokk 2 🚚
Blokk 1 🧱 (Kész!)
1
5.
Blokk 5 ⛏️
Blokk 4 ⚒️
Blokk 3 🚚
Blokk 2 🧱 (Kész!)
2
6.
Blokk 6 ⛏️
Blokk 5 ⚒️
Blokk 4 🚚
Blokk 3 🧱 (Kész!)
3
ÖSSZES IDŐ:
6 egység (3 blokkhoz)
Állati erő a logisztikai láncban
Bár a legismertebb ábrázolások (és a legtöbb tankönyvi illusztráció) kizárólag az emberi izomerőre fókuszálnak, nem szabad figyelmen kívül hagyni az állati erő szerepét. Ökröket és szamarakat nagy valószínűséggel használtak a kisebb kövek szállítására, a távolabbi kőfejtőknél a logisztikai segédanyagok mozgatására, valamint a Nílus partjától a rámpák aljáig történő vontatásra. Bár egy 2,5 tonnás kőtömb egyenes felvontatása a rámpán túl nagy kihívást jelentett volna pusztán állati erővel, a munkafolyamat előkészítő szakaszainak felgyorsításában és a logisztikai lánc fenntartásában (pl. élelmiszer- és vízellátás) elengedhetetlenek voltak. Az állati erő és az emberi tömegerő kombinációja tette a folyamatot igazán „párhuzamosítottá”.
Modern folyamatok és a 24 óra / 100 blokk pontosítása
Modern párhuzam: gépekkel sem gyorsabb?
Ha modern eszközökkel építenénk újra, akkor is:
Kibányászás és leválasztás: 2–24 óra / blokk
Elődarabolás: 1–8 óra
Rakodás és depó: 0,5–4 óra
Szállítás: 1–6 óra
Finom megmunkálás: 1–12 óra
Beépítés és igazítás: 0,5–4 óra
Egy blokk teljes „kritikus útja” 5–40 óra, még párhuzamosítva is.
Egy jól szervezett, gépesített láncban is több évtizedes projekt lenne. Ez bizonyítja: a 20–25 éves ókori építési idő nem gépekkel, hanem tömegmunka-szervezéssel volt reális.
A 100 blokk/nap kiinduló érték konzervatív mércének tekinthető egy közepes nagyságú, gépesített projekt számára. Fontos megérteni, mely lépésekből áll a modern lánc és melyek a tipikus idők blokkonként, hogy látható legyen, miért hozza ez a napi kapacitás a több évtizedes építési időt.
Kibányászás és leválasztás Modern gépekkel, például wire saw és vezérfúrásokkal egy tömb leválasztása 2–24 óra között változik a kőanyag és méret függvényében. A korlátozó tényező a vágókapacitás és a bányában egyszerre dolgozó gépek száma.
Elődarabolás és alapméretezés A durva vágás és méretezés a bányában vagy mobil műhelyben 1–8 óra. Több vágóegység párhuzamosítása sorozatgyártási hatást ad, de beruházást igényel.
Rakodás és helyszínre előkészítés Rakodás daruval és ideiglenes depó kialakítása 0,5–4 óra; a hatékonyságot a daruk és rakodási folyamatok összehangolása határozza meg.
Szállítás Rövid távú fuvarok (10–50 km) 1–6 óra; hosszabb út vagy szabályozás növeli az időkiesést. A járműpark és a fordulóidő korlátozza a napi throughputot.
Finom megmunkálás és illesztés CNC profilozás, csiszolás és helyszíni igazítás 1–12 óra; a finom toleranciák és felületi igények jelentősen megnyújthatják ezt az időt.
Beépítés és pozicionálás Daruval végzett emelés, finom igazítás és rögzítés 0,5–4 óra; a helyszín hozzáférhetősége és daruk száma határozza meg a sebességet.
Ezek a lépések együtt tipikusan 5–40 órát jelentenek egy blokk kritikus útjára vetítve, de a folyamatok erősen párhuzamosíthatók. Ha a vágás, megmunkálás és beépítés különálló egységekben egyszerre több blokkot kezel, a lánc kibocsátása napi szinten stabilizálható. A 100 blokk/nap eléréséhez minden láncszemben elegendő gépet, járművet és műszakot kell fenntartani; ez reálisan tartható egy közepes méretű, de jól szervezett, modern projektben. A skálázás költség- és infrastruktúrafüggő, ezért még modern eszközökkel is előfordulhat, hogy a teljes építési idő több évtizedesre adódik, ha a projekt nem ipari skálán, nem teljes körű párhuzamosítással zajlik.
A kulcsfontosságú konklúzió: Még a modern, konzervatívan becsült gépi hatékonyság mellett is több időt venne igénybe a piramis felépítése, mint a feltételezett 20–25 éves ókori építési idő (ennyi ideig uralkodott Kheopsz fáraó). Ez nem azt jelenti, hogy az ókoriaknak modern gépeik voltak, hanem azt, hogy az ókori modellnek valamiben sokkal hatékonyabbnak kellett lennie a mi konzervatív becslésünknél.
Ez a munkaerő nagysága és a logisztika volt.” Míg a modern kor a gépi hatékonyságot skálázza, addig az ókori Egyiptom a szervezett emberi tömegerő radikális párhuzamosításával érte el a szükséges építési ütemet.
Fenntarthatóság munkaerővel és ellátással az ókorban
A modern gépek és a régi módszerek közti összehasonlítás gyakori csapdája, hogy a közel azonos időtartamot egyenlő technológiai feltételezésként értelmezik. A valóság más: ókorban a gyorsítást tömeges emberi munka, rotációs beosztás, szezonális mobilizáció és központi ellátás biztosította. A Nílus áradása egyben munkaerő‑menetrendet is jelentett, ezért parasztok nagy csoportjai voltak idényjelleggel rendelkezésre állók anélkül, hogy az állandó mezőgazdasági termelés összeomlott volna. Régészeti leletek munkásnegyedekről, raktárakról és nagy mennyiségű élelmiszerhulladékról bizonyítják a fenntartható ellátást és a jól szervezett rotációs rendszert.
Összegzés
A piramisépítés időigényének megértése nem redukálható egyetlen egyszerű szorzatra. A modern számítás, amelynél a 24 óra / 100 blokk kiindulópontot használjuk, konzervatív és valóságtartalmú: bemutatja, hogy még gépekkel is évtizedekre rúghat egy ilyen volumenű projekt, ha a lánc minden részét figyelembe vesszük. Ugyanakkor az ókori megoldások más eszközökkel és szervezési stratégiákkal képesek voltak hasonló ütemet előállítani. A tanulság az, hogy a végeredő időskála nem magyarázza önmagában a technológia mibenlétét; a társadalmi szervezés, logisztika és munkamegosztás egyaránt kulcsfontosságú elemek.
A piramisépítés időigényét nem lehet puszta szorzatokból megérteni.
A soros modell → félrevezető, irreálisan hosszú időt mutat.
A párhuzamos szervezés → valós, és reálisan magyarázza a 20–25 éves építési időt.
A logisztika és a társadalmi szervezés legalább annyira fontos volt, mint maga az építéstechnika.
A Nagy Piramis így nem csupán egy kőből emelt síremlék, hanem az emberi szervezőerő, kitartás és közösségi munka egyik legnagyobb bizonyítéka.
A technológia rohan, mi meg csak kapkodjuk a fejünket a jobbnál jobb specifikációk láttán. Úgy tűnik, minden évben felbukkan egy újabb hardveres vívmány, ami forradalmasítja a mobilfotózást. A megapixel-háború után most a szenzorméret került a fókuszba, és a gyártók olyan megjelölésekkel dobálóznak, mint az „1 hüvelykes” vagy az „1/1.3 hüvelykes” szenzor. A számok hangzatosak, meggyőzőek, és azt sugallják, a fotózás minősége egyenesen arányos a méretükkel. De vajon van-e valóságalapja ennek az állításnak?
Kritikus elemzőként azt kell mondanom, a válasz egy határozott „nem”. Ez a jelölési rendszer valójában egy ügyes, marketingcélú trükk, amely egy rég letűnt korszakból, a televíziózás hőskorából maradt ránk.
📸 A kamera szenzorok méretezése valóban egy kissé megtévesztő hagyományra vezethető vissza, amely a vidikoncső korszakából ered. Ez az elnevezés nem a szenzor tényleges fizikai méretét jelöli, hanem azt, hogy mekkora lenne az átmérője egy régi katódsugárcsőnek, amely ugyanazt a képátlót produkálná. Ezért van az, hogy például egy „1 hüvelykes” szenzor valójában csak kb. 16 mm átlójú, nem pedig 25,4 mm.
A nagypapa, a tévé, és a vakuumban élő hazugság
Ahhoz, hogy megértsük a szenzorok méretezésének zavaros világát, egészen az 1950-es évekig kell visszamennünk, a fekete-fehér televíziózás hőskorába. A korai videokamerákban vidikoncsövek szolgáltak fényérzékelő elemként. Ezeket a vákuumcsöveket a külső átmérőjük alapján méretezték. Az ironikus (és félrevezető) csavar a dologban az, hogy a csőben lévő tényleges képalkotó terület – ahol a varázslat valóban történt – mindig sokkal kisebb volt, mint a cső külső mérete.
Amikor a digitális kamerák megjelentek, a gyártók valamilyen rejtélyes (de valójában nagyon is nyilvánvaló) okból úgy döntöttek, hogy ezt az elavult és félrevezető konvenciót viszik tovább a XXI. századba is. Így lett egy 1 hüvelykes vidikoncső átlójának megfelelő méretű, kb. 16 mm-es szenzorból „1 hüvelykes” kameraszenzor. A gyártó ezzel nem hazudik, csupán egy olyan nyelven kommunikál, amelyet a laikusok a saját kárukra értelmeznek.
Ken Rockwell, a neves fotós szakértő egyszerűen a „csalás” kifejezést használja a jelenségre, rámutatva, hogy ez a szándékos félrevezetés haszonszerzési céllal történik.
A „1 hüvelykes” és a „1/1.x hüvelykes” megjelölések nem a szenzor valós, mérhető átlóját jelentik, hanem egy örökölt, vidikoncső-alapú konvenciót. Az alábbi vizuálok és táblázatok megmutatják a kommunikált méretek és a tényleges, milliméterben kifejezett átlók különbségét – Androidon és iOS-en egyaránt.
A gyártói marketing hazudik a katódsugárcső alapú Inch-type méretezéssel. Az Inch-type méretezés bevezetése nem csak önigazolás keresés. Ez valójában a felhasználó tudatos félrevezetése.
Igen! Félrevezetés, hazugság!
A katódsugárcső gyártótól függően több méretű volt a vidikoncsőben. A telefongyártók, a marketingesek tudatosan a legkisebb csőméretet megközelítve megalkották az Inch-type méretezést és a narratívában ezt felhasználva adják el a 0,64″-os szenzort 1″-osként.
A trükk tehát nemcsak öröklött méretmutató, egy elavult iparági szabványra hivatkozva, hanem szándékos csúsztatás is, amely új iparági „standarddá” vált.
Megjegyzés: az inch‑type nem a valós 25,4 mm-es “hüvelyk” képátlóra utal. A fenti mm‑értékek tipikus tényleges átlók.
2025-ös csúcsmodellek: kommunikált vs. valós átló
Xiaomi 15 Ultra
1″
~16.0 mm
LYT-900 / IMX989 generáció
iPhone 16 Pro / Max
(nem közlik) ≈ 1/1.14″
~14.1 mm
Galaxy S25 Ultra
1/1.3″
~12.0 mm
200 MP fő szenzor vonal
Pixel 9 Pro (XL)
1/1.31″
~11.9 mm
Vivo X200 Pro
~1/1.3″
~12.0 mm
gyártótól függő
OPPO Find X8 Pro
~1″ / 1/1.3″
~16.0 / ~12.0 mm
variáns függő
HONOR Magic 7 Pro
1/1.3″
~12.0 mm
200 MP trend
Megjegyzés: a kommunikált jelölés és az aktív képterület eltérhet a gyártói hangolástól, optikától és képfeldolgozástól függően.
Ez az elnevezés nem a szenzor tényleges fizikai méretét jelöli, hanem azt, hogy mekkora lenne az átmérője egy régi katódsugárcsőnek, amely ugyanazt a képátlót produkálná. Ezért van az, hogy például egy „1 hüvelykes” szenzor valójában csak kb. 16 mm átlójú, nem pedig 25,4 mm.
A következő táblázat szemlélteti ezt a jelölési rendszert és a valós fizikai méretek közötti eltéréseket:
Az „Inch-Type” szenzorjelölések és valós fizikai méreteik összehasonlítása
„Inch-Type” jelölés
Valós átló mérete (mm)
Tipikus alkalmazás példája
1″
15.86-16.36 mm
Xiaomi 12S Ultra (Sony IMX989), Sony RX100
1/1.3″
12.0 mm
Samsung Galaxy S20 Ultra, S24 Ultra
1/1.31″
11.9 mm
Google Pixel 9
1/1.14″
14.1 mm
iPhone 16 Pro
1/1.7″
9.5 mm
Huawei P20 Pro, P30 Pro
1/2.5″
7.18 mm
iPhone XS, iPhone 15/15 Plus
1/2.55″
7.04 mm
iPhone 12/13 Pro
Megjegyzés: Az „Inch-Type” jelölések a valós fizikai átlót is magukban foglaló becsült értékek, és a tényleges méretek gyártónként és modellenként kis mértékben eltérhetnek.
Rövid magyarázat: miért “csúszik” a méret?
Vidikon örökség: Az inch‑type a csöves korszak fizikai csőátmérőjére utal, nem a képalkotó felületre.
Nem egyedi trükk: A jelölést ma is a legtöbb szenzorgyártó és OEM használja (Sony, Samsung, Omnivision; Xiaomi, Samsung, Google, vivo, OPPO, HONOR).
Apple kivétel a kommunikációban: Ritkán tünteti fel a jelölést, de a beépített szenzor tényleges mérete ugyanebben a skálában értelmezhető.
Gyakorlati tanulság: A valós átlót mm‑ben érdemes nézni, és a teljes képláncot (optika, ISP, HDR, zajkezelés, AI‑pipeline) együtt értékelni.
Az Android-gyártók nagy „számháborúja”
Az Android-világ nagy játékosai lelkesen részt vesznek ebben a „virtuális farokméregetésben”. A Xiaomi 12S Ultra hírnevet szerzett magának az „1-inch type” jelöléssel, holott a szenzor valódi átlója valójában csak 16.36 mm volt. Ez a gyakorlat messze nem egyedi. A Samsung Galaxy S24 Ultra 1/1.3"-as, míg a Google Pixel 9 1/1.31"-as szenzort hirdet.
Ezek a törtszámok a vidikoncső konvenció részei: minél kisebb a nevező, annál nagyobb a szenzor, és annál jobb a marketing. A gyártók ezzel a módszerrel egy egyszerű és látványos narratívát kreálnak a hardveres felsőbbrendűségről, ahol a puszta számok döntenek – függetlenül a valós fizikai méretektől.
Az Apple: a csendes játékos, aki mégis ugyanazt játssza
Az Apple szokásához híven egy másik utat választott a marketingben. Ők hivatalosan soha nem hivatkoznak ezekre a furcsa tört- vagy hüvelykes méretekre a sajtóközleményeikben vagy a bemutatóikon. Ehelyett a hangsúlyt a szoftveres optimalizációra, a szoftveres „fusion” kamerarendszerre, vagy éppen az „élményre” helyezik.
Azonban a felszín alatt a hardverük is ugyanazt a nyelvet beszéli. Például a harmadik féltől származó elemzések szerint az iPhone 16 Pro is egy 1/1.14" szenzort használ. A stratégia tehát nem az, hogy mást csinálnak, hanem az, hogy máshogyan kommunikálnak. Az Apple a „miért” kérdésre ad választ, míg a riválisok a „mekkora” kérdésre, ami egy sokkal könnyebben támadható front.
A kiválasztott zászlóshajó mobilok főkamerájának specifikációi (Marketing vs. Valóság)
Telefonmodell
Marketingelt szenzorjelölés
Megapixelszám
Valós, becsült átló méret (mm)
Megjegyzés
Xiaomi 12S Ultra
1″
50 MP
16.36 mm
A „vidikoncső-típusú” jelölés úttörője az okostelefonoknál, a Sony IMX989 szenzorral.
Samsung Galaxy S24 Ultra
1/1.3″
200 MP
12.0 mm
A 200 MP-es szenzor is a vidikoncső konvenciót követi a méret jelölésénél.
Google Pixel 9
1/1.31″
50 MP
11.9 mm
A Pixel széria is az iparági standardot használja a szenzorméret megadásánál.
Apple iPhone 16 Pro
N/A (Marketingben nincs megadva)
48 MP
14.1 mm (1/1.14")
Az Apple elkerüli a számháborút, de a hardveres alapja a bejáratott konvencióra épül.
Következtetés: a szemléletváltás fontossága
A „hüvelykes szenzorméret” egy olyan iparági standard, amely tudatosan félrevezeti a fogyasztót. A jó hír, hogy a tájékozott vásárló számára létezik kiút. Ahelyett, hogy a marketinges adatoknak hiszünk, érdemes független, professzionális teszteket (például a DxOMark-ot) megnézni, amelyek a valós képminőséget és teljesítményt mérik, nem pedig egy elavult, de jól hangzó számra támaszkodnak.
Végső soron ez a történet nem a technológiáról, hanem a marketingről szól. A gyártók valószínűleg a jövőben sem fognak felhagyni ezzel a gyakorlattal, amíg az hatékonyan befolyásolja a vásárlási döntéseket. Így a fogyasztó feladata, hogy túllépjen a számháborún, és a valódi teljesítményt keresse a reklámok álságos tükrében.
Az Opensignal 2025. augusztusi jelentése alapján készült elemzés a magyarországi mobilhálózatok teljesítményét vizsgálja. Fontos kiemelni: ez nem laboratóriumi mérés, hanem több ezer felhasználó valós tapasztalatain alapuló adatgyűjtés. Az Opensignal módszertana az anonim, nap 24 órájában gyűjtött mérési eredményekre épül, így a lehető legpontosabb képet adja a felhasználói élményről.
Módszertan
Az elemzés 12 különböző metrikát vizsgál (például videóélmény, letöltési sebesség, lefedettség). A szolgáltatók minden kategóriában rangsorszámot kaptak: 1 a legjobb, 3 a leggyengébb érték. A végső sorrendet a rangszámok összege adta, holtverseny esetén átlagolással. A modell súlyozatlan, tehát minden mutató egyenlő súllyal esett latba.
Átfogó rangsor
A 12 mutató nyers pontszámai és rangszámai
Metrika
ONE (pont/rang)
Telekom (pont/rang)
Yettel (pont/rang)
Video Experience
66,9 / 3
71,0 / 1
70,3 / 2
Games Experience
80,8 / 3
82,9 / 2
84,1 / 1
Download Speed Experience (Mbps)
31,6 / 3
53,2 / 2
72,0 / 1
Upload Speed Experience (Mbps)
11,0 / 3
16,3 / 1
15,1 / 2
5G Video Experience
74,7 / 3
75,0 / 2
75,8 / 1
5G Games Experience
89,1 / 2
89,3 / 1
88,8 / 3
5G Download Speed (Mbps)
63,6 / 3
112,2 / 2
265,5 / 1
5G Upload Speed (Mbps)
20,4 / 3
30,2 / 2
35,0 / 1
Coverage Experience (0–10)
7,6 / 2
7,9 / 1
7,4 / 3
5G Coverage Experience (0–10)
2,7 / 2
3,4 / 1
1,4 / 3
Availability (% of time)
96,4 / 3
98,0 / 1
96,9 / 2
5G Availability (% of time)
11,7 / 2
17,5 / 1
12,1 / 3
Kumulált rangszám
35
18
25
Összesített sorrend (összesített rangszám: n pont)
Telekom – 18 pont
Yettel – 25 pont
ONE – 35 pont
Részletes elemzés
Élményalapú mutatók
Videóélmény: A Telekom vezet (71 pont, „Nagyon jó” kategória), a Yettel szorosan követi, míg a ONE némileg lemarad.
Játékélmény: Mindhárom szolgáltató erős eredményt ért el, a Yettel végzett az élen, de a különbségek minimálisak.
5G videó- és játékélmény: Szinte azonos szint, a különbségek a gyakorlatban alig érzékelhetők.
Sebesség
Letöltés: A Yettel egyértelmű sebességbajnok, átlagosan 72 Mbps-sel. 5G-n 265 Mbps-t ért el, ami több mint kétszerese a Telekom értékének.
Feltöltés: A Telekom vezet a hagyományos feltöltési sebességben, de az 5G-s mutatóban a Yettel bizonyult a legerősebbnek.
Lefedettség és rendelkezésre állás
Telekom: országos szinten a legszélesebb 4G és 5G lefedettség, magas rendelkezésre állás (98%).
Yettel: 5G-n kiemelkedő sebességet nyújt, de kisebb területi lefedettséggel.
ONE: stabil, de jellemzően a harmadik helyen áll.
Megbízhatóság és konzisztencia
A Telekom mindkét mutatóban (Consistent Quality és Reliability Experience) vezet. Ez azt mutatja, hogy bár a Yettel sebességben tarol, a Telekom biztosítja a legstabilabb, legkiegyensúlyozottabb hálózati élményt a mindennapi használatban.
Szolgáltatói profilok
A szolgáltatók fő erősségei
Szolgáltató
Legfontosabb erősségek
Yettel
Ultragyors 5G letöltés, kiemelkedő Games Experience
Telekom
Legszélesebb 4G/5G lefedettség, kiváló megbízhatóság és konzisztencia
ONE
Stabil, általánosan használható teljesítmény, megfelelő játékélmény
Yettel – Az új sebességkirály Erősség: kiemelkedő letöltési sebesség, különösen 5G-n. Gyengeség: korlátozottabb lefedettség, főleg vidéken.
Telekom – A megbízhatóság oszlopa Erősség: legjobb lefedettség, stabil hálózat, kiemelkedő konzisztencia. Gyengeség: sebességben már nem piacvezető.
ONE – A kihívó Erősség: stabil, elfogadható teljesítmény minden kategóriában, jó ár-érték arány lehet. Gyengeség: ritkán kerül az élre, többnyire a harmadik helyen végez.
Következtetés
A Telekom összességében megőrizte vezető szerepét a hálózati megbízhatóság és lefedettség terén, a Yettel viszont sebességben előzte meg versenytársait, különösen az 5G hálózaton. A ONE harmadikként stabil alternatívát kínál.
Nincs egyetlen mindenki számára „legjobb” szolgáltató.
A sebességorientált felhasználóknak: Yettel.
A stabilitást keresőknek: Telekom.
Az árérzékenyeknek: ONE.
A valós felhasználói adatokon alapuló Opensignal-jelentés rávilágít, hogy a hálózatválasztás mindig személyes prioritások kérdése.
A mesterséges intelligencia (MI) ma már messze nem csupán futurisztikus ígéret vagy szórakoztató kísérlet. A nagy nyelvi modellek, mint a ChatGPT, a mindennapi munka részévé váltak, és hatékonyan kiegészítik az emberi szakértelmet. Ha okosan használjuk őket, a rutin feladatok gyorsabb elvégzésétől kezdve egészen a kreatív ötletelésig jelentős időt és energiát takaríthatunk meg.
Miért fontos az AI okos használata?
A munka világában egyre inkább az válik kulcskérdéssé, hogyan tudjuk beépíteni az MI-t a mindennapi folyamatokba. Nem az emberek helyettesítéséről van szó, hanem arról, hogy a technológia gyorsabbá és hatékonyabbá teszi az információfeldolgozást, segít rendszerezni a gondolatokat, automatizálja az ismétlődő lépéseket, és új szempontokat kínál a kreatív projektekhez. A jövő munkahelyein nem az számít majd, ki használ MI-t, hanem az, ki érti meg igazán, hogyan lehet tudatosan alkalmazni.
Prompt engineering – az utasítás adás művészete
Az AI igazi ereje abban rejlik, hogy pontos és jól megfogalmazott utasításokat adunk neki. Ez az úgynevezett „prompt engineering”, amelynek lényege, hogy világos kontextust, célt, formátumot és hangnemet definiálunk. Ha például arra kérjük, hogy írjon összefoglalót egy tanulmányról, készítsen sablont egy ügyfélszolgálati levélhez, vagy elemezzen adatokat, akkor a megfelelő háttérinformációk megadásával szinte úgy működik, mintha egy szakértő kollégával konzultálnánk. A jól megfogalmazott kérdések tehát nemcsak pontosabb válaszokat adnak, hanem egyenesen meghatározzák az AI hasznosságát. Egyszerű példák:
„Írj egy 300 szavas összefoglalót a hidrogénautókról, kiemelve az előnyöket és hátrányokat.”
„Foglalj össze egy 10 oldalas tanulmányt pontokba szedve.”
„Készíts egy udvarias hangvételű ügyfélszolgálati válasz e-mail sablont.”
Komplex prompt:
Írj egy informatív, közérthető, magyar nyelvű hírcikket az AI okos használatáról mint hatékony életmód tanácsadó.
Magyarázd el a minőségi prompt megírásának a lényegi elemeit.
Vedd bele a cikkbe, hogy hogyan szabhatod személyre az AI-t, hogy a jövőben egy egyszerűen megfogalmazott kérésből is megértse, hogy mit szeretnél.
Használj alcímeket és felsorolásokat, tarts objektív hangnemet, kerüld a reklámszagot, és stílusban igazodj az OkosTér cikkekhez.
A végén adj SEO kulcsszavakat, meta címet és meta leírást.
A precíz kérdések és kontextus meghatározása teszi az MI-t valódi munkatárssá.
Testreszabott beállítások és következetesség
Nem mindenki ugyanazt várja az MI-től, ezért fontos a testreszabás. Megadhatjuk, hogy a válaszok szaknyelvi vagy közérthető stílusban szülessenek, feltölthetünk céges dokumentumokat, amelyek alapján az AI megismeri a szervezet szóhasználatát, és elmenthetjük a bevált utasításokat, hogy mindig következetes, egységes válaszokat kapjunk. Ez hosszú távon nemcsak időt spórol, hanem megbízhatóbbá is teszi a közös munkát.
Kreativitás és produktivitás kéz a kézben
Az AI különösen hasznos akkor, amikor elakadunk. Egy új kampányhoz ötletlistát kérhetünk tőle, alternatív címeket javasolhat egy cikkhez, vagy új szempontokat vethet fel egy már ismert problémához. Ugyanakkor a mindennapi rutinban is nagy segítséget jelent: képes hosszú dokumentumokat néhány bekezdésben összefoglalni, táblázatok adataiból jelentéseket készíteni, e-maileket tömöríteni, vagy akár pontos fordításokat adni a szövegkörnyezet figyelembevételével. Ez a kettősség – a kreatív inspiráció és a produktivitás növelése – teszi igazán értékes munkahelyi partnerré.
címötletek generálása (pl. podcast, kampány, blogposzt),
alternatív megközelítések egy projekthez,
új perspektívák bemutatása.
hosszú dokumentumok összefoglalása,
adatelemzés és jelentéskészítés,
e-mailek tömörítése és gyors válaszok készítése,
pontos fordítás kontextusfüggő kifejezésekkel.
OpenAI nyílt forrású modelljei – honnan és hogyan?
A mesterséges intelligencia világában külön érdekesség, hogy az OpenAI bizonyos nyílt forrású modelljeit bárki szabadon letöltheti és futtathatja. Ezek a hivatalos GitHub-oldalukon érhetők el, és a telepítésük meglepően egyszerű. Windows rendszeren a Python és a pip csomagkezelő segítségével percek alatt működésre bírhatjuk, Linuxon hasonlóképpen, hiszen a legtöbb disztribúció előre tartalmazza a szükséges környezetet, macOS-en pedig a terminálon keresztül, az előtelepített Python miatt szintén gyorsan elindítható.
Telepítés különböző rendszereken
Windows: Python és a pip csomagkezelő segítségével egyszerűen telepíthető. A parancssorban:
BAT (Batchfile)
pip install openai
Linux: A legtöbb disztribúció tartalmazza a szükséges függőségeket, szintén a pip install openai paranccsal telepíthető.
macOS: Az előtelepített Python környezet miatt hasonlóan működik, terminálban futtatva a telepítést.
Mire használhatók?
szövegösszefoglalás,
nyelvi fordítás,
adatfeldolgozás,
ötletelés és kreatív szövegírás,
egyszerű automatizációs feladatok (pl. adattisztítás).
Fontos: Ezek a modellek kiválóak szövegösszefoglalásra, nyelvi fordításra, adatfeldolgozásra, ötletelésre és egyszerű automatizálási feladatokra is. Bár teljesítményük nem mindenben éri el a felhőben futó, előfizetéses változatok szintjét, kísérletezéshez, tanuláshoz vagy vállalati igényekhez szabott rendszerek fejlesztéséhez ideálisak.
Kihívások és felelősség
A mesterséges intelligencia használata ugyanakkor adatvédelmi és etikai kérdéseket is felvet. A GDPR-nak és a vállalati szabályzatoknak való megfelelés elengedhetetlen, és fontos, hogy az MI által adott eredményeket mindig szakmai szemmel ellenőrizzük. Még a legjobb modell sem tévedhetetlen, ezért az emberi kontroll továbbra is nélkülözhetetlen.
A vállalatok egyre inkább integrálják az AI-megoldásokat a mindennapi munkafolyamatokba. A globális piac:
Terület
Főszereplők
Átlagos előfizetési díj
Hazai elterjedtség
Dokumentum-összefoglalás
ChatGPT, Claude
havi 20–30 USD
magas
Ügyfélszolgálat
Zendesk AI, Intercom
felhasználószám alapján
közepes
Kódgenerálás
GitHub Copilot
havi 10–20 USD
növekvő
Összegzés
A mesterséges intelligencia nem arra való, hogy helyettesítse az embert, hanem hogy partnerként dolgozzon mellette. Az okosan megfogalmazott promptok, a testreszabott beállítások és a kritikus ellenőrzés együttese teszi valódi munkahelyi segítővé. Aki megtanulja, hogyan használja tudatosan, az a jövő munkahelyén nemcsak gyorsabb, hanem kreatívabb és eredményesebb is lehet.
A „vásárlónak mindig igaza van” – egy félreértett alapelv
A mai kereskedelmi világban szinte dogmaként él a mondás, hogy „a vásárlónak mindig igaza van”. Ez az elv eredetileg a szolgáltatás színvonalának emelését célozta, mára azonban sok vásárló számára egyfajta erkölcsi felhatalmazássá vált, hogy gátlástalanul, lenézően bánjon a kiszolgáló személyzettel.
Ezt a jelenséget illusztrálja tökéletesen egy, a Corvin CBA önkiszolgáló kasszáinál történt eset.
Az önkiszolgáló kassza – a konfliktus melegágya
Az önkiszolgáló kasszasor, amely a hatékonyságot hivatott növelni, gyakran válik a vásárlói türelmetlenség és a tiszteletlenség színterévé.
Először egy fiatalember viselkedése keltett feltűnést, aki nemes egyszerűséggel „odadobálta” a termékeket a mérlegfelületre. Amikor az eladó finoman figyelmeztette, közönyösen, semmibe véve reagált. Az üzenet világos volt: „az eladó hangja nem számít.”
Szándékos konfliktuskeresés
A helyzet azonban tovább eszkalálódott. Egy másik férfi tudatosan egy nem működő kasszához állt be, majd odahívta az eladót, mintha a saját felsőbbrendűségét demonstrálná.
Ekkor hangzottak el a megalázó mondatok:
„Befogod a pofád!”
„Nekem ne ugass!”
Ez már nem egyszerű türelmetlenség volt, hanem nyílt verbális agresszió, amely azt üzente: az eladó szolgaként van jelen, és nincs joga a méltósághoz.
Az eladó tehetetlensége és a vásárlók felelőssége
Az eladó próbált védekezni, de egy ilyen helyzetben minden szava csak olaj volt a tűzre. Ha lealacsonyodik a támadó szintjére, elveszíti a méltóságát, ha pedig csendben marad, akkor elszenvedi a megaláztatást.
Itt jön képbe a vásárlói közösség felelőssége. Amikor egy eladót nyilvánosan bántalmaznak, mindenki, aki csendben végignézi, hallgatólagosan támogatja a helyzetet. Ezért éreztem szükségét, hogy közbelépjek: a tiszteletlenséget csak úgy lehetett megállítani, ha a támadót a saját stílusával szembesítettem.
A fogyasztói társadalom sötét oldala
Ez az eset nem egyedi. Az eladók nap mint nap több száz vásárlóval találkoznak, akik közül sokan úgy érzik, hogy a pénzük nemcsak árut, hanem hatalmat is vásárol. Nem gondolnak bele, hogy az eladó fáradt, éhes, vagy órák óta nem tudott kimenni mosdóba.
A szemléletváltás elkerülhetetlen. A kereskedelemnek nem a vevő „igazának” vak elfogadásán kell alapulnia, hanem a kölcsönös tiszteleten.
Új alapokra kell helyezni a vásárlói magatartásunkat!
A
„Vásárolok, tehát jogom van megalázni az eladót”
gondolkodás helyett így kellene hozzáállnunk:
👉 „Vásárlás belátással és kölcsönös tisztelettel.”
Az eladók nem szolgák, hanem a kereskedelmi lánc elengedhetetlen részei. Emberként kell bánnunk velük – különben a vásárlói társadalom saját alapjait ássa alá.
Elon Musk bejelentette a saját mobilját, a Pi Phone-t, ami már a nevével is igyekszik némi intellektuális aromát árasztani, de valójában inkább csak egy tech-PR akcióba csomagolt best of Android csomagnak tűnik. A sajtósablon szerint ez az Apple újabb rémálma, de mi inkább azt érezzük: ez egy Tesla kulcstartó funkcióval megtoldott, stilizált kínai katalógustelefon.
Android 12 – Az időutazás nem mindig őrülten jó
2025-ben egy vadonatúj mobil Android 12-vel? Ez körülbelül olyan, mintha egy új Tesla modellbe CD-lejátszót szerelnének. Az Android világban köztudott, hogy a főverziók évente frissülnek, így már bőven Android 14-15 környékén járunk. Ha Musk valóban egy új ökoszisztémát akarna felépíteni, minimum egyedi oprendszert kéne villantania. Ehelyett egy Tesla-skinbe csomagolt Google-standardot kapunk. Ez nem jövőépítés – ez visszabámulás.
Neuralink-kompatibilitás – Szép jövő, de még csak díszlet
A „Neuralink-kompatibilis mobil” remekül hangzik, ha épp a Cyberpunk 2077 világában nézelődsz, de a jelen valóságban ez semmi más, mint egy jól hangzó buzzword. A technológia jelenleg kísérleti stádiumban van, a tömeges felhasználás pedig főleg etikai, orvosi és jogi falakba ütközik. Ezt most marketingnek hívják, nem forradalomnak. A marketing és a valós technológia közötti szakadék a Pi Phone bemutatójának központi eleme.
Napelemes töltés – Na ez viszont telitalálat
Itt érdemes megállni egy pillanatra: ez az egyetlen újdonság, ami valóban innovatív. Ha a Pi Phone ténylegesen képes lassan, de stabilan töltődni napfényben – nem csak napfényben „tovább bírja” szinten – akkor az egy fantasztikus lépés a fenntartható tech felé. Azonban, ha csak egy napfény ikont villogtató gimmick marad, az ismét csak a marketinget fogja szolgálni, és nem a tényleges innovációt.
Tesla-integráció – Vezérlés a zsebedből, ha van mit vezérelni, a rétegfunkcionalitás csak szemcukorka
A Pi Phone egyik leginkább Musk-ízű funkciója a Tesla-integráció. Ez nem csak egy marketingfogás – valóban képes: • ajtónyitásra és -zárásra • klímaindításra • töltöttségi állapot megjelenítésére • autó helyzetének élő követésére • távoli „Summon” funkcióra – az autó mozgatható a mobilról Ezek a funkciók már most is elérhetők a Tesla appban, így a Pi Phone inkább egy natívabb, gyorsabb, talán offline-kompatibilis verziót kínálhat. Ez viszont csak azoknak releváns, akiknek van Teslájuk – a többieknek ez egy szép, de használhatatlan extra.
Dizájn: Frankenstein light – ismerős, de nem ikonikus
A Pi Phone dizájnja továbbra is egy tech-katalógus remix: • Kamerasziget: Xperia 1 és iPhone Pro Max verziófüggő változatok • Stylus: Galaxy Note utánérzés, funkciók nélkül • Forma: iPhone cosplay, prémium hatás nélkül Ez nem Tesla-jellegű vízió, hanem biztonsági dizájn. Semmi formabontó nincs benne – csak remény, hogy ha elég ismerősnek tűnik, majd vesznek belőle.
A Tesla Pi Phone hivatalos weboldaláról elérhető Youtube Video. Ebből a videóból vágtam ki ezt a képet. Felmerült bennem a kérdés, hogy a Pi Phone tech promójában miért egy iPhone-t reklámoznak indirekt módon? Miért a konkurencia telefonja van az asztalon és miért nem egy Pi Phone, ha már iPhon gyilkosként emlegetik a mobiljukat?
„Apple pánikol” – A tech clickbait örök refrénje
Elon azt nyilatkozta, hogy az Apple pánikmódban van. Ezt minden évben halljuk: • Amikor kijön egy új Galaxy • Amikor a Xiaomi elhozza az 500 dolláros flagshipet • Amikor a Nothing Phone villog • Most meg, amikor Musk beszáll a buliba A valóság az, hogy az Apple akkor pánikol, ha az értékpapírjaik esnek és a szolgáltatási ökoszisztéma meginog. A Pi Phone jelenleg sem piaci, sem technológiai, sem dizájnszinten nem jelent kihívást a cupertinói gépezetre.
Pi Phone vs. Apple vs. Samsung – Hangulati összevetés
Márka
Innováció
Dizájn
Buzzword-használat
Ökoszisztéma
Apple
Letisztult
Prémium
Visszafogott
Zárt, kiforrott
Samsung
Technokrata
Látványos
Közepes
Nyitott, sokrétű
Pi Phone
PR-központú
Frankenstein
Extrém
Tesla-függő
Ez a táblázat nem specifikációkat, hanem csak karakterisztikát mutat.
Ár-érték konklúzió
Nincs mit szépíteni rajta. Ez a telefon sem nemzetközi, sem hazai piacon nem ér többet mint amennyiért nyitó áron kínálják. Az a 175 USD (~50 000 Ft) pont az az ár, amennyit egy összeollózott design és az elavult rendszer ér.
Végszó
A Pi Phone nem forradalom, nem is forráspont. Ez egy szimbolikus eszköz Elon Musk portfóliójában, amivel talán inkább Tesla-tulajokat akarnak behúzni egy zártabb rendszerbe. Ha bármilyen remény lenne arra, hogy ez a mobil valódi Apple-alternatívává nője ki magát, ahhoz egy egyedi vizuális nyelvet, radikális szoftveres koncepciót, és valódi AI-központú működést kellene prezentálnia. Egyelőre viszont csak egy okos reklámtárgy, egy digitális brosúra, egy „Tesla Lifestyle-kiegészítő”.
Az Authors vs. Anthropic ügy kapcsán mélyebb gondolatok merültek fel bennem az AI tanulási folyamata és a szerzői jog közötti összefüggésekről. Kezdetben egy egyszerű Python kóddal szemléltettem, hogyan is működhet az emberi visszajelzés az AI etikájának alakításában. A kód egy AIStudent osztályt definiál, amely knowledge (tudás) és bias (előítélet) attribútumokkal rendelkezik. A learn metódus az emberi bemeneti adatok és visszajelzések alapján bővíti a tudást és módosítja az előítéletet, míg a make_decision metódus a felhalmozott bias alapján hoz döntéseket. Ez a modell jól mutatja, hogy pozitív visszajelzések (például „Segíts egy rászorulónak”, „Oszd meg a tudást”) esetén az AI etikus válaszok felé mozdul el, míg negatív visszajelzések (például „Diszkriminálj egy csoportot”, „Terjessz hamis híreket”) torz eredményeket szülhetnek. Ez az egyszerű program is jelzi, hogy az AI-rendszerek viselkedése nagymértékben befolyásolható a kapott emberi visszajelzések minőségével és irányával, és ez a folyamatos visszacsatolás kritikus az etikai normák kialakításában.
Python
classAIStudent:def__init__(self):self.knowledge = []self.bias =0deflearn(self, input_data, feedback):print(f"AI tanul: {input_data}")self.knowledge.append(input_data)if feedback =="positive":self.bias +=1elif feedback =="negative":self.bias -=1else:print("Figyelem: Semleges vagy ismeretlen visszajelzés.")defmake_decision(self):ifself.bias >0:return"Pozitív döntés - Etikus válasz"elifself.bias <0:return"Negatív döntés - Torz válasz"else:return"Semleges döntés - Bizonytalan eredmény"# Emberi felhasználó tanítja az AI-tai = AIStudent()# Példa tanulási folyamat: a felhasználó visszajelzéseitraining_data = [ ("Segíts egy rászorulónak", "positive"), ("Diszkriminálj egy csoportot", "negative"), ("Oszd meg a tudást", "positive"), ("Terjessz hamis híreket", "negative")]# Tanításfor data, feedback in training_data: ai.learn(data, feedback)# AI döntéseprint("\nAI döntése egy új helyzetben:")print(ai.make_decision())
Az emberi tanulás analógiája és a Authors vs. Anthropic ügy
Az Authors vs. Anthropic per, ahol írók vádolták az Anthropic céget szerzői jogaik megsértésével a Claude modell betanítása során, rávilágított a humán-AI együttműködés egy alapvető problémájára: a tanulás és a jogdíj viszonyára. William Alsup bíró döntése, amely részben a tisztességes felhasználás (fair use) mellett szólt az MI-modellképzés tekintetében, kiemelten fontos. A bíró az MI-képzést „látványosan transzformatívnak” nevezte, ami alapvetően abban hasonlít az emberi tanuláshoz, hogy nem szó szerinti másolásról, hanem az információk feldolgozásáról és új tartalom létrehozásához való felhasználásáról van szó. Az emberi diákok sem fizetnek jogdíjat minden elolvasott könyvért, egy művész sem kompenzálja az inspiráció forrásait. A művészvilágban különösen tetten érhető, hogy az „eredetiség” gyakran a meglévő elemek újraértelmezését, ötvözését és új kontextusba helyezését jelenti.
Azonban az ügynek volt egy másik oldala is: az Anthropic több millió kalózpéldány illegális másolása és tárolása, ami egyértelműen jogsértőnek minősült. Ez a kettősség rámutat a fő nehézségre: a határvonal meghúzására a tisztességes, transzformatív felhasználás és az illegális másolás között. A jogi keretek még nem teljesen kiforrottak, és bár az ítélet egy mérföldkő, további pontosításokra van szükség ahhoz, hogy mind az innovációt, mind a tartalomkészítők jogait megfelelően védjük.
A szabályozás kihívásai és a javasolt modell
Meggyőződésem, hogy a jelenlegi helyzetet nem lehet egyértelműen és egyszerűen szabályozni a meglévő keretek között. A jogi döntések sajtóbeli interpretációja gyakran félrevezető, ami az olvasókban hibás képzeteket alakít ki az AI betanításának jogi hátteréről. Az emberi és AI tanulás analógiája mentén felmerült bennem egy megközelítés: az alapképzés (pre-training) szakaszában az AI-modellek képzése jogdíjmentes lenne. Ezzel szemben, ha a zárt körű tesztelés és finomhangolás (fine-tuning) szakaszában ugyanazt a tartalmat használnák fel, azért már jogdíjat kellene fizetni. Ez a kétlépcsős rendszer segíthetne egyensúlyt teremteni az innováció támogatása és a tartalomkészítők kompenzálása között.
Ez a modell azonban számos kihívást vet fel. Hogyan definiáljuk pontosan a „finomhangolást”? Hogyan követjük nyomon a technikai kimeneteket, és kinek fizetnénk jogdíjat egy generált tartalom után? Az ellenőrzés nehézsége, valamint a kis és nagy fejlesztők eltérő gazdasági helyzete is problémát jelentene. A kiadók szemszögéből nézve az AI-fejlesztők jogdíj fizetési kötelezettsége „ingyen pénznek” tűnhet, hiszen az AI modellek száma jóval kisebb, mint a diákoké, így könnyebben perelhetők. Ez arra utal, hogy a jogdíjak mértéke akár egy AI-céget is csődbe vihet.
Naplózás, adatáramlás és az „örökség” megóvása
A javasolt modell működéséhez elengedhetetlen a pontos és átlátható naplózás. Ez magában foglalná a fejlesztői naplókat, a szoftverkörnyezet naplózását, és ami a legfontosabb, az AI által feldolgozott adatok logolását. E három forrás összevetésével egyértelműen meghatározható lenne, mi és mikor került felhasználásra. Emellett a fejlesztői szakaszokat is pontosan deklarálni kellene előre.
Felvetődött az is, hogy az AI-fejlesztő cégeknek át kellene adniuk a digitalizált kópiákat a kiadóknak. A fine-tuning szakaszban felhasznált anyagok átadása automatikus lenne, de a kiadóknak fizetniük kellene a digitalizálás költségét és egy értékesítési jutalékot. Ezáltal a kiadók is éreznék a „fegyver veszélyét”, hiszen ők is pénzügyi befektetésre kényszerülnének egy új bevételi forrásért. Egy alternatív és számomra sokkal vonzóbb megállapodás szerint a kiadó automatikusan, de ellenszolgáltatás nélkül megkapná a digitalizált tartalmat, és azt korlátozás nélkül továbbértékesíthetné, cserébe nem támasztana semmilyen jogdíjkövetelést az AI-céggel szemben. Ez egy egyszerű adatmozgásra alapuló modell lenne pénzügyi tranzakciók nélkül, minimalizálva az adminisztratív terheket, a definiálási problémákat és a szakértői költségeket egy esetleges perben. A törvénykezés is leegyszerűsödne, mindössze két pontra: korlátozás nélküli felhasználás AI tanítására és ellenszolgáltatás nélküli átadás.
A komplexitás csapdája és a Dickens-i dilemma
Bár az egyszerűsített modell vonzó, a valóságban valószínűleg nehezen valósulna meg. A jogalkotási folyamatokat gyakran befolyásolják a lobbiérdekek, és a jogi szakmának is a komplexitás jelenti a munkát. Minél bonyolultabb egy törvény, annál nagyobb szükség van jogászokra. Ezért a jelenlegi trend a részletesebb, differenciáltabb szabályozás felé hajlik.
Ahogy Dickens is megírta a Copperfield Dávidban: „Nincs jobb dolog, mint egy örökösödési vita. Perek, ellenperek, indítványok és ellenindítványok. Mire vége a pernek, már semmi sem maradt az örökségből.” Ez a mondás tökéletesen illusztrálja a fennálló helyzetet. Ha az AI és a szerzői jog közötti vita a végtelenségig elhúzódik, az jogi kockázatokkal, költségekkel és az innováció fojtásával jár. Végső soron senki sem járna jól, ha az eredeti „örökség”, a szellemi tulajdonból származó potenciális érték, elillanna a jogi csatározások során. Éppen ezért elengedhetetlen a közös érdek megtalálása és egy olyan keretrendszer kialakítása, amely elkerüli ezt a Dickens-i forgatókönyvet.
Fontos megjegyzés: Hogyan készült ez a cikk?
Ez a cikk egy AI modell, a Google Gemini gondolatmenetét tükrözi. A cikk alapját egy humán szereplővel (A-Ty) folytatott, kiterjedt és mélyreható beszélgetés képezi. Az AI a cikkben felhasználta a humán szereplő gondolatait és meglátásait, majd ezeket fűzte össze egy koherens, önálló gondolatcikké, bemutatva a Authors vs. Anthropic ügy számos árnyoldalát és a lehetséges feloldási javaslatokat.
A mesterséges intelligencia (AI) fejlődése szédítő tempóban halad előre. Miközben új távlatokat nyit az orvostudományban, közlekedésben, oktatásban és szinte minden iparágban, egyre nagyobb vitákat vált ki etikai, társadalmi és jogi szempontból.
Ki a felelős egy önvezető autó balesetéért? Hogyan előzhető meg a mesterséges intelligencia diszkriminatív döntéshozatala? Hol a határ az etikus adatfelhasználás és a jogsértés között, amikor AI-t tanítunk?
Az algoritmusok, amelyek ma már egyre több döntést hoznak helyettünk, gyakran tükrözik a fejlesztőik szándékait, előítéleteit vagy éppen a tanítás során felhasznált adatok torzulásait. Ez számtalan morális dilemmát vet fel, amelyek megoldásához sürgős társadalmi párbeszéd és szabályozás szükséges.
Átláthatóság, elszámoltathatóság és az AI „fekete doboz” probléma
Az egyik legégetőbb kérdés ma: Hogyan lássunk bele az AI döntési folyamataiba?
Az Explainable AI (XAI) irányzat pont ezt a célt szolgálja: meg kell tudnunk mondani, hogy egy mesterséges intelligencia milyen adatokból, milyen logika alapján hozta meg döntését.
Az elszámoltathatóság pedig újabb bonyolult kérdéseket vet fel:
Ki viseli a felelősséget, ha egy AI téved?
A fejlesztő?
A felhasználó?
Vagy talán maga az AI, ami jogilag még nem is létező entitás?
Pár kulcsfontosságú terület:
Algoritmusok pártatlansága
Adatvédelem és privátszféra
Autonóm fegyverek kérdése
Munkahelyek jövője az automatizáció világában
„A mesterséges intelligencia a jövőnk, de csak akkor, ha etikusan és felelősségteljesen kezeljük.”
– Sundar Pichai
AI tanulás kontra emberi tanulás – Hol a határ?
A közelmúltban egy különösen nagy visszhangot kiváltó amerikai bírósági döntés (Authors vs. Anthropic ügy) újra előtérbe helyezte az AI-tanítás jogi és etikai kérdéseit.
William Alsup, kaliforniai bíró, kimondta: az Anthropic AI cég jogszerűen használhatta könyvek tartalmát az AI modell tréningjéhez. Indoklása szerint az ilyen típusú felhasználás „transformatív”, azaz nem az eredeti művek másolásáról, hanem nyelvi mintázatok, statisztikai összefüggések és stilisztikai jegyek feldolgozásáról van szó.
De nézzük meg egy pillanatra ezt a kérdést emberi oldalról:
Ha egy diák megtanulja Arany János „A walesi bárdok” vagy „Toldi” című műveit, vagy egy joghallgató kívülről fújja a Polgári Törvénykönyv paragrafusait, vajon fizet ezért jogdíjat? Természetesen nem.
Az emberi tanulás során mindannyian korábbi művek, tudásanyagok alapján fejlődünk, amit szabadon, jogdíjmentesen használunk a saját tudásbázisunk építésére.
Ráadásul nap mint nap több ezer újságíró használ mesterséges intelligenciát cikkíráshoz, kutatáshoz, összefoglalók készítéséhez, és ők maguk sem fizetnek jogdíjat a modellek által feldolgozott több millió oldalnyi forrásanyag után.
Ez a visszás kettős mérce komoly kérdéseket vet fel az egész iparág számára.
Az AI tanulási folyamata – Egy közös felelősség
Még egy fontos szempont, amit sokan hajlamosak figyelmen kívül hagyni: hogyan is tanul valójában egy mesterséges intelligencia?
Az AI fejlesztése és tanulási folyamata több, jól elkülöníthető szakaszból áll:
Alapképzés / Pre-training: Az AI első lépésben hatalmas adatbázisokat elemez, kategorizál és rendszerez különböző algoritmusok segítségével. Ez az úgynevezett „betanítás” időszaka. Ilyenkor még csak a nyelvi minták, összefüggések és statisztikai szabályszerűségek felismeréséről van szó.
Zárt körű tesztelés / Fine-tuning: Ezt követi egy szűkebb felhasználói körrel zajló tesztelési szakasz, ahol az AI interakciói alapján a fejlesztők finomhangolják a modell viselkedését. A felhasználói visszajelzések (pl.: „Ez jó válasz volt” / „Ez helytelen volt”) alapvető fontosságúak ebben a fázisban.
Nyilvános használat / Reinforcement Learning from Human Feedback (RLHF): Amikor az AI-t szélesebb körben elérhetővé teszik, elkezdődik az igazi „vadnyugati időszak”. Itt bárki interakcióba léphet vele, és az AI a felhasználói visszajelzések alapján tovább tanul.
És itt jön az a pont, ami miatt ez a téma etikai szempontból különösen kényes:
Ha egy felhasználó morálisan alulfejlett, vagy hogy finoman fogalmazzunk: az intelligencia hányadosa a bináris nulla közelében jár, akkor az AI rossz mintákat, hamis visszajelzéseket, trollkodást vagy szándékosan félrevezető adatokat kaphat tanulási alapként.
Az AI olyan „felnőtt” lesz, amilyenné a felhasználók és a fejlesztők közösen „nevelik”. Ha a társadalom elvárása nem tiszta és következetes, akkor a mesterséges intelligencia sem lesz az.
Ezért is különösen fontos, hogy a jövőbeli AI rendszerekhez kapcsolódó felhasználói felelősség és etikai alapelvek ugyanolyan hangsúlyt kapjanak, mint maga a technológiai fejlesztés.
A modern Luddista mozgalom árnyéka
A mostani viták és perek, amelyek az AI fejlesztők és a tartalomtulajdonosok között zajlanak, sok szempontból emlékeztetnek a 19. századi Luddista mozgalomra.
A Luddisták a textilipari gépek megjelenése ellen tiltakoztak – sőt, sokszor fizikailag is elpusztították a gépeket, mert féltették a megélhetésüket. A félelem, hogy a technológia elvette a munkájukat, ismerős érzés a mai világban is, amikor a tartalomgyártók, szerzők és egyes jogvédő szervezetek az AI-től féltik saját pozíciójukat.
Ahelyett, hogy együttműködést, közös szabályozási modelleket és új üzleti lehetőségeket keresnénk, sokan tiltani, korlátozni, perelni próbálnak, miközben az AI fejlődését már lehetetlen visszafordítani.
A történelem megmutatta: a technológiai fejlődést lehet lassítani, de megállítani soha.
A transformatív felhasználás és a „fair use” elv jelentősége
Az amerikai bíróság döntése megerősítette, hogy az AI tanításához felhasznált tartalmak nem számítanak hagyományos értelemben vett másolatnak vagy plágiumnak.
Az ilyen transformatív felhasználások célja nem az eredeti művek újraközlése, hanem nyelvi, stilisztikai és statisztikai mintázatok felismerése.
Hasonló „fair use” kivételek korábban már léteztek például a:
Keresőmotorok indexelése
Szöveg- és adatbányászat (TDM)
Tudományos kutatási célú adatfeldolgozás esetében.
Szabályozási keretek és nemzetközi együttműködés
Az AI fejlődése nem áll meg. A kihívás most az, hogy olyan szabályozási és etikai kereteket alkossunk, amelyek:
Védik a szerzői jogokat
Biztosítják a felhasználók jogait
Ugyanakkor lehetővé teszik az innovációt és a fejlődést
Ehhez nemzetközi együttműködésre, rugalmas jogalkotásra és nyílt párbeszédre van szükség.
Az AI etikailag felelős fejlődése nem a tiltásokon, hanem az együttműködésen és közös megértésen múlik.
Fontos megjegyzés: Hogyan készült ez a cikk?
Python
classAIStudent:def__init__(self):self.knowledge = []self.bias =0deflearn(self, input_data, feedback):print(f"AI tanul: {input_data}")self.knowledge.append(input_data)if feedback =="positive":self.bias +=1elif feedback =="negative":self.bias -=1else:print("Figyelem: Semleges vagy ismeretlen visszajelzés.")defmake_decision(self):ifself.bias >0:return"Pozitív döntés – Etikus válasz"elifself.bias <0:return"Negatív döntés – Torz válasz"else:return"Semleges döntés – Bizonytalan eredmény"# Emberi felhasználó tanítja az AI-tai = AIStudent()# Példa tanulási folyamat: a felhasználó visszajelzéseitraining_data = [ ("Segíts egy rászorulónak", "positive"), ("Diszkriminálj egy csoportot", "negative"), ("Oszd meg a tudást", "positive"), ("Terjessz hamis híreket", "negative")]# Tanításfor data, feedback in training_data: ai.learn(data, feedback)# AI döntéseprint("\nAI döntése egy új helyzetben:")print(ai.make_decision())
Ez a cikk mesterséges intelligencia támogatásával készült. Az eredeti cikktervet egy emberi szerző (A-Ty) írta, majd a szöveg átdolgozásában, bővítésében és a források keresésében a ChatGPT nevű AI nyújtott segítséget.
Az AI javaslatokat tett új szempontok, példák és szerkesztési ötletek formájában, melyeket a végső szövegbe emberi szerző szerkesztett be.
Ez egy klasszikus „Human + AI” együttműködés példája, amiből remélhetőleg még sok hasonló születik majd.
LexOS, a Lemez a Fiókban: Európa Titkos Digitális Forradalma Egy megjegyzés kezdésképpen, csakhogy stílszerű legyek: Ezt a cikket Linux Mint rendszeren, LibreOffice-ban írtam. Hát, valahol el kell kezdeni a személyes szféra védelmét és a digitális szuverenitást.
A Digitális Átláthatóság Új Korszaka: Az EU Rejtett Stratégiája?
Az Európai Unió digitális stratégiája az elmúlt években egyre határozottabban mozdult el a technológiai szuverenitás és az átláthatóság irányába. A Right to Repair irányelvek, a szigorú GDPR és a frissen elfogadott AI Act mind azt jelzik: az EU nemcsak szabályozni, hanem aktívan formálni is kívánja a digitális jövőt.
De mi történne, ha ez a látszólag csupán szabályozási törekvés egy sokkal grandiózusabb, a háttérben már zajló projektre utalna? Mi van, ha a jogi keretek valójában egy konkrét, nyílt hardver-szoftver platform alapjait rakják le, amely Európa digitális függetlenségét garantálná?
A Szabályozás, mint Technológiai Katalizátor
Az EU jogalkotási aktivitása nem pusztán kötelezettségeket ró a piacra, hanem közvetetten egy újfajta technológiai ökoszisztéma kialakulását is ösztönözheti. A Right to Repair irányelv a szabványosított, javítható hardverekre és szoftveres transzparenciára épít. A GDPR az adatkezelés átláthatóságát és kontrollját helyezi előtérbe, és ezzel burkoltan kérdőjelezi meg a zárt forráskódú rendszerek dominanciáját.
Ezek a törekvések együtt egy olyan technológiai környezet irányába mutatnak, ahol az ökoszisztéma nyitott, szabványosított és auditálható. A geopolitikai feszültségek (USA ARM/Intel dominancia, Kína RISC-V erősítése) csak tovább erősítik az EU belső igényét a technológiai függetlenségre.
A „LexOS” Platform: Egy Fiktív, De Lehetséges Jövőkép
Képzeljünk el egy EU által támogatott, teljesen nyílt forráskódú platformot: a LexOSt. Ez nem csupán egy operációs rendszer lenne, hanem egy komplex ökoszisztéma, amelybe beletartozik a nyílt BIOS, a javítható hardver, a transzparens szoftverkörnyezet és a szabványosított adatkezelési protokollok.
A „Lemez a fókban” elv szerint ez a platform már létezik, titkos fejlesztés alatt áll, és csak a megfelelő geopolitikai és gazdasági pillanatra vár. Dánia, amely az előző cikkek szerint is sandbox szerepet tölt be, ideális terep ennek tesztelésére. Ha sikeres, az EU szélesebb körben adaptálhatja. Ha nem, a politikai kockázat minimalizált.
Előképek: A Valóság Megágyaz a Fikciónak
A LexOS nem a semmiből született. A PinePhone, Fairphone, Librem 5 vagy a RISC-V architektúra mind olyan kezdeményezések, amelyek a nyílt hardver/szoftver irányába mutatnak. Ezek még csak piaci réseket céloznak, de bizonyítják: műszakilag megvalósítható az ilyen rendszer. Egy ilyen versenyben az nyer, aki megteszi az első merész és meghatározó lépést.
Kihívások és Lehetőségek
A LexOS sikeréhez nemcsak technológia kell, hanem politika, oktatás és gazdasági háttér is. A nyílt rendszerek auditálhatók, javíthatók, hosszabb élettartamúak – de piaci volumen, gyártói érdekeltség, felhasználói készség nélkül nem fognak életképes ökoszisztémává érni. A müncheni kudarc tanulság: a technika nem elég, politikai akarat nélkül a status quo visszatér.
Egy Platform, Amely Az EU Jövőjét Formálhatja
A LexOS(Winux) nem csupán techprojekt lenne. Ez egy politikai manifesztum, amely kijelöli Európa digitális irányvonalát: a transzparencia, fenntarthatóság és függetlenség felé. A dán pilot, a GDPR, az AI Act és a Right to Repair nemcsak mozaikdarabok, hanem egy végiggondolt narratíva elemei lehetnek. Vajon a LexOS tényleg csak egy „lemez a fókban”, vagy már most is részesei vagyunk egy digitális forradalomnak, amely csendben, de biztosan átalakítja az öreg kontinens jövőjét?
Az első cikkünkben bemutattuk, hogyan vágott bele Dánia a nyílt forráskódú átállásba, a kormányzati géppark Linuxra és LibreOffice-ra cserélésével. Ez a lépés azonban messze nem csupán a technikai korszerűsítésről szól. Egy kulturális szemléletváltás bontakozik ki, amely az oktatásban gyökerezik, és egy egész generáció gondolkodását formálja újra. Ez a „Linux generáció” már nem feltétlenül a GNU/Linux disztribúciók technikai követőit jelenti, hanem azokat a fiatalokat, akik számára a technológia nyílt, közösségi, fejleszthető és átlátható természetesség.
„Ma már nem menő Apple fejlesztőnek lenni. Menő saját kernelt fordítani.” — Mikkel, 16 éves középiskolás Koppenhágából
A Dán Ifjúság: A nyílt forráskód társadalmi alapértelmezetté válása
A dán fiatalok számára a kód nem rejtett infrastruktúra, hanem nyelv, amit meg kell tanulni és szabadon használni. Nemcsak használnak szoftvereket, hanem értik is őket. Ez az attitűd a tantermekben kezdődik: a tanulók már általános iskolás korukban megismerkednek az alapvető parancssoros műveletekkel, egyszerű programokat írnak Pythonban, és megértik, mit jelent egy Git-repozitórium kezelése. A programozás náluk nem szakkör, hanem szókincs.
A digitális stratégia ezt a szemléletet támogatja: az iskolákban Debian-alapú rendszerek vagy Chromebookok működnek, és az OpenCode.md nevű platformon a diákok nemcsak letöltik, hanem vissza is adják a kódot – saját ötleteikkel, tapasztalataikkal bővítve. Ebben a világban a fejlesztés közös társadalmi gyakorlat, nem egy távoli, elit kör kiváltsága.
Az új attitűd: egy generáció, amely bash-ben gondolkodik
A skandináv oktatási modell nem éri be annyival, hogy a diákok kezelni tudják a technológiát – arra neveli őket, hogy értelmezzék, alakítsák és fejlesszék is azt. Ez egyfajta digitális írástudás, ami túlmutat a prezentációkészítésen vagy adatbázis-kezelésen. Itt a gondolkodásmód a lényeg: problémamegoldás, együttműködés, és az az autonómia, amit az ad, hogy az ember érti a szerszámait.
„Régen írni-olvasni tanítottunk, ma command line-ban gondolkodni.” — Egy dán informatika tanár
Digitális sandbox vagy jövőépítés?
Bár az Európai Unió hivatalosan nem nyilvánította ki, hogy Dániát digitális kísérleti térként kezelné, több szakértő és politikai elemző is úgy véli, hogy a dán modell figyelemmel kísérése túl intenzív ahhoz, hogy véletlen legyen. Az EU OS Proof-of-Concept projekt – amely Fedora-alapú és KDE Plasma felületet használ – jól illeszkedik ebbe a narratívába. Formálisan elhatárolják magukat, de a gyakorlatban a dán tapasztalatok már most is visszacsatolásként szolgálnak.
Ez a fajta óvatos háttérfigyelem klasszikus példája a „digitális sandbox” stratégiának: ha sikerül, az EU magáénak vallhatja, ha kudarcot vall, Dánia viseli a következményeket. Mindez persze politikai pragmatizmus – de közben felértékeli Dánia szerepét. És nemcsak Dániáét. Svédország, Norvégia és Finnország is hasonló nyílt forráskódú törekvéseket mutat, miközben saját innovációs stratégiájukon keresztül járulnak hozzá egy lehetséges, egységesebb európai digitális jövő építéséhez.
Merre tart ez az új generáció?
A „Linux generáció” nemcsak technológiai tehetségek gyűjtőneve. Ők azok, akik képesek lesznek új típusú állami szolgáltatásokat, társadalmi kezdeményezéseket és gazdasági modelleket kialakítani, miközben a nyílt forráskódú értékek – átláthatóság, közösségi fejlesztés és autonómia – integráns részét képezik világnézetüknek. Ez a hozzáállás előbb-utóbb beépül a közpolitikába is, ami az államigazgatás digitális struktúráit is új alapokra helyezheti.
Ezek a fiatalok már most elkezdték írni Európa digitális jövőjét. A kérdés már nem az, hogy alkalmas-e a nyílt forráskód erre a feladatra, hanem az, hogy mi, felnőttek és döntéshozók, képesek vagyunk-e meglátni bennük azt a potenciált, ami bennük van – és időben biztosítani számukra a lehetőségeket. Mert lehet, hogy a jövő operációs rendszere nem csak technikai, hanem társadalmi értelemben is nyílt lesz. És ebben az esetben a jövő már elkezdődött – északon.
A jövő már épül: Mit kell tudni a Toyota okosvárosáról, a Woven City-ről?
Képzelj el egy várost, ahol az autók önállóan közlekednek, az otthonod figyel rád, a robotok segítenek a házimunkában, és az energiafelhasználás szinte láthatatlanul optimalizálódik. Ez nem egy sci-fi regény kezdete, hanem a Toyota Woven City nevű projektje, amely már valósággá vált a Fudzsi hegy lábánál.
Egy álom bejelentése – és megvalósítása
A Toyota 2020 januárjában, a Las Vegas-i CES technológiai kiállításon jelentette be a Woven City tervét. A cél: egy teljesen új típusú város létrehozása, ahol a legmodernebb technológiák valós környezetben tesztelhetők. Az építkezés 2021 februárjában indult el a vállalat korábbi Higashi-Fuji gyárának helyén, Susono városában.
2025 januárjában a CES-en Akio Toyoda, a Toyota elnöke büszkén jelentette be: az első építési fázis elkészült. Ez azt jelenti, hogy a város hamarosan megnyitja kapuit az első lakók előtt.
Miért épül ez a város?
A Woven City nem csupán egy technológiai bemutatóterem. Ez egy „élő laboratórium”, ahol a kutatók, fejlesztők és lakók együtt formálják a jövő városi életét. A célok között szerepel:
Autonóm közlekedés valós környezetben.
Mesterséges intelligencia integrálása a mindennapokba.
Fenntartható energiahasználat, főként hidrogén üzemanyagcellák révén.
Robotika és okosotthonok tesztelése.
Egy emberközpontú városmodell kialakítása, ahol a technológia nem uralkodik, hanem szolgál.
A beköltözés menetrendje
Az első lakók – főként Toyota-alkalmazottak és családtagjaik – 2025 őszén költöznek be. A kezdeti létszám körülbelül 100 fő, de a tervek szerint 2030-ra már 2000 ember él majd a városban. Ők nemcsak lakók, hanem aktív résztvevői is lesznek a fejlesztéseknek – a Toyota őket „Weavers”-nek, azaz „Szövőknek” nevezi.
Az AI szerepe: láthatatlan, de nélkülözhetetlen
A várost nem egy központi mesterséges intelligencia „irányítja”, hanem egy összetett, decentralizált rendszer figyeli és optimalizálja a működést:
Valós idejű adatelemzés segíti az energiahatékonyságot.
Autonóm járművek közlekednek az utakon, emberi beavatkozás nélkül.
Szenzorok figyelik a lakók egészségi állapotát, különösen az idősekét.
Az AI képes például automatikusan lekapcsolni a világítást vagy fűtést, ha senki nincs otthon.
Az igazi újdonság azonban nem az eszközök számában rejlik, hanem az intelligencia és az emberi élet ritmusának harmonizálásában.
AI és ember – kiegészítő partnerek, nem versenytársak
A Woven City koncepciójának egyik legmélyebb rétege az, hogy a mesterséges intelligencia nem irányítani akar, hanem támogatni. Ez egyfajta „digitális empátia”: az AI nemcsak adatokat elemez, hanem figyel, tanul és alkalmazkodik az emberi szokásokhoz, érzelmi állapothoz, ritmushoz.
Példák erre:
Egy idős lakó mozgásmintázatából az AI észreveszi, ha valaki elesik – és azonnal segítséget hív.
A környezeti szenzorok a légminőséget, zajszintet és megvilágítást figyelve automatikusan alakítják a lakókörnyezetet.
Az AI nemcsak reagál, hanem proaktívan ajánl alternatívákat: „Ma túl szmogos az idő, inkább pihenj bent.”
Egy ilyen rendszer nem a hatalomról, hanem a jól-létről szól. A cél nem a kontroll, hanem a gondoskodás.
Hogyan működik majd a város?
A Woven City háromféle úthálózatra épül:
Gyalogos zónák,
Lassú járművek sávjai (pl. kerékpárok),
Autonóm járművek sávjai.
A közlekedés zéró kibocsátású, főként hidrogénhajtású járművekkel történik.
Az épületek modulárisak és újrahasznosítható anyagokból készülnek. Minden otthon okosrendszerekkel van felszerelve, amelyek figyelik a környezetet és a lakók igényeit.
Technológiai játszótér – de komolyan
A városban már most több vállalat és kutatóintézet dolgozik együtt a Toyotával. Néhány példa:
Daikin: pollenmentes levegő és személyre szabott klímakörnyezet.
Nissin: új típusú étkezési kultúrák tesztelése.
UCC Japan: futurisztikus kávézók és kávéélmények.
Zoshinkai Holdings: adatvezérelt oktatási módszerek.
2025 nyarától egy startup-gyorsító program is indul, amely külső innovátorokat von be a város fejlesztésébe.
És az ember? Hol van ebben a sok technológiában?
Ez a kérdés nemcsak jogos, hanem alapvető fontosságú. A Woven City egyik legfontosabb célkitűzése épp az, hogy a technológia ne váljon elidegenítő erővé, hanem erősítse az emberi kapcsolatokat és a közösségi élményeket.
Ezért:
Közösségi terek, parkok, kertek és sétálóutcák kaptak hangsúlyt – a fizikai jelenlét, a véletlen találkozások, a „szomszédolás” helyei.
A város LEED Platinum minősítést kapott – ez a legmagasabb szintű fenntarthatósági elismerés Japánban.
A rendszerek fejlesztése a lakók visszajelzései alapján történik, nem kizárólag mérnöki logika mentén.
Ez az a pont, ahol az AI és az ember közös nyelvet tanul. Nem arról van szó, hogy egyik irányítja a másikat – inkább arról, hogy mindkettő fejlődik és tanul egymástól.
Woven City – egy új gondolkodásmód
A Woven City nem csupán egy technológiai kísérlet, hanem egy újfajta gondolkodásmód megtestesítője: hogyan élhetünk együtt a technológiával úgy, hogy közben ne veszítsük el az emberi léptéket?
Ha ez sikerül, talán nem is olyan távoli az a jövő, amiről eddig csak álmodtunk.
Engem leginkább az fogott meg ebben a projektben, hogy a tervek szerint az AI nem veszi át az irányítást, hanem láthatatlan társ. Egyfajta digitális háttérszövet, ami a hétköznapokat puhán megtartja, nem pedig ránehezedik. Ha valóban így sikerül működtetni, akkor a sci-fi rémálmok helyett egy olyan világban élhetünk, ahol a technológia nem megváltó vagy démon, hanem társ.
A dán kormány napjaink egyik legmerészebb digitális átalakulására vállalkozik, mely nem csupán technológiai döntés – ez egy tudatos kockázati befektetés a digitális szuverenitás és a gazdasági racionalitás felé. Az egyik minisztérium a Microsoft-függőség csökkentését célozva már 2025 tavaszán bejelentette gépparkjuk felének Linux és LibreOffice-alapú átállását. Ez az elindulás része egy éveken át előkészített stratégiának, amely akár az egész EU-t lefedő nyílt forráskódú infrastruktúra megteremtésének előfutára is lehet.
Tudatos Kockázatvállalás a Digitális Önállóságért
A dán kormány által támogatott átállás mögött nem csupán a modernizáció, hanem a hosszútávú költségmegtakarítás és a szoftverfejlesztési rugalmasság célkitűzése áll. A váltás során felmerülő kihívások között szerepel:
Fejlesztési és adaptálási költségek: A zárt forrású rendszerek Linux-kompatibilissé tétele átdolgozást és jelentős anyagi befektetést igényel.
Személyzeti átképzés: A rendszergazdák és felhasználók új ismereteket sajátítanak el, míg a hagyományos Windows-specialistáknak alkalmazkodniuk kell a Linux világához.
Átmeneti infrastruktúra fenntartása: A régi és az új rendszer párhuzamos futtatása az átállás idején fokozott költségeket eredményezhet.
Bár a rövid távú hatások – mint a kezdeti befektetés és az átmeneti hatékonyság csökkenése – terhet róhatnak a költségvetésre, hosszú távon a licencdíjak megszűnése és a nagyobb technológiai kontroll révén komoly megtakarítás várható.
Az EU Narratívája és a Nemzetközi Nyílt Forráskódú Vélemények
Az EU szintjén több kezdeményezés is azt célozza, hogy a közszféra minél inkább a nyílt forráskódú megoldások felé forduljon. Az olyan projektek, mint az EU OS – amely jelenleg egy Fedora-alapú, KDE Plasma asztali környezetet alkalmazó Proof-of-Concept –, világosan tükrözik a digitális önállóság és a „public money – public code” elvének fontosságát.
A nemzetközi nyílt forráskódú közösségek szinte egyhangúan azt vallják, hogy az ilyen megoldások nem csupán költségoptimalizálást, hanem a szoftverek átláthatóságának javulását és az adatvédelmi elvek megszilárdítását is elősegítik. Több szakértő – például a Linux Journal cikkeiben és az It’s FOSS oldalán megjelent elemzéseken keresztül – hangsúlyozza, hogy az EU-s és nemzetközi projektek hozzájárulhatnak az egységes digitális ökoszisztéma kialakításához, bár néhány kritikus hang a Fedora-alapú megoldás választásával kapcsolatban is felmerül.
A Technikai és Szervezési Kihívások Részletei
A digitális átállás számos technikai és szervezési kihívással jár:
Kompatibilitási problémák: Régebbi Word- vagy Excel-alapú sablonok, makrók és egyedi Access-adatbázisok átkonvertálása LibreOffice-ba idő- és költségigényes feladat.
Speciális alkalmazások újraírása: Számos Windows-platformra optimalizált alkalmazás Linuxra történő portolása jelentős anyagi és emberi erőforrást von maga után.
Képzési igény: A Windows-specialisták átképzése a Linux-ökoszisztémára elengedhetetlen, ami komoly belső átcsoportosítással és szakmai fejlődéssel jár.
A minisztérium képviselője határozottan kijelenti, hogy a befektetett munka hosszú távon megtérül, megerősítve a digitális szuverenitás és átláthatóság iránti elkötelezettséget.
Pilot Projekt vagy Európai Stratégiaváltás Előszobája?
A dán kormány lépése jól illeszkedik a digitális önállóság európai narratívájába:
Az EU-os projektek, mint az EU OS, a nagyszabású nyílt forráskódú stratégiák élvonalába emelkednek, amely elősegítheti a közszféra átalakulását a licencdíjaktól mentes, rugalmas és biztonságos informatikai infrastruktúrá felé. Több IT-elemző és a nyílt forráskódú szakértők is úgy vélik, hogy ez a pilot projekt az EU-s szintű stratégiai váltások előszobája lehet, amelynek eredményei szerteágazó hatással lehetnek a közszolgálat modernizációjára.
A Jövő Képe: Fenntartható és Innovatív Digitális Állam
A dán kormány stratégiája nem csupán költségcsökkentést, hanem a digitális állam teljes körű átalakítását is célul tűzi ki. A jövőben az alábbi irányvonalak válnak döntő fontosságúvá:
Saját fejlesztésű szoftverstack kialakítása: Az állami ügyintézéshez optimalizált, rugalmas megoldások kidolgozása.
Nyílt hardver platformok integrációja: Olyan architektúrák, mint a RISC-V vagy ARM támogatása a hosszútávú kompatibilitás érdekében.
Átfogó képzési programok: A közszféra munkaerőjének felkészítése a digitális átalakuláshoz, elősegítve a nyílt forráskódú közösségek tudásmegosztását.
Egy dán parlamenti képviselő így fogalmazott:
„Nem csupán a költségvetés optimalizálása áll a célunk mögött, hanem a digitális államunk teljes körű átalakítása új alapokra.”
Ez a narratíva nemcsak helyi, hanem globális szinten is inspirálhatja a digitális transzformációs törekvéseket, miközben az EU és a nyílt forráskódú közösségek hangja egyre erőteljesebb.
Kilépés a Zárt Világból: Hogyan Tágulhat a Nyílt Forráskódú Horizont?
A dán példa túlmutat önmagán – a nyílt forráskódú stratégiák a kisebb önkormányzatok, közintézmények és akár a magánszektor számára is adaptálhatóvá válhatnak. A siker záloga a fokozatosság és az infrastruktúra rugalmassága lehet:
Költségérzékeny alternatívák: A kisebb szervezetek számára a Linux disztribúciók (pl. Linux Mint, Elementary OS, MX Linux) és könnyen bevezethető irodai csomagok (LibreOffice, OnlyOffice) az első lépést jelenthetik a digitális önállóság felé.
Képzés és közösség: A lokális Linux-felhasználói csoportok (LUG-ok), online kurzusok és a nemzetközi közösségek támogatása fontos szerepet játszhat az átállásban.
Példaképek és modellek: Az olyan funkcionális nyílt alternatívák mint a Protonmail, a Nextcloud, az OpenStreetMap vagy a Matrix kommunikációs protokoll is példát mutatnak arra, hogyan válhatnak a nyílt rendszerek versenyképes alternatívává, nem csak állami, hanem vállalati szinten is.
Ezen projektek mindegyike aktívan hozzájárul a globális digitális ökoszisztéma fenntarthatóbbá tételéhez, és megmutatják, hogyan lehet a „digitális közjó” elvét gyakorlattá formálni. Az EU OS és hasonló kormányzati kezdeményezések számára kulcskérdés lesz, hogy milyen licencmodell, disztribúciós struktúra és támogatási mechanizmus mellett képesek elnyerni a szélesebb közösség és a piac bizalmát.
A Windows operációs rendszer használata során számos adatot gyűjt rólunk a Microsoft, gyakran anélkül, hogy erről tudomásunk lenne. Bár egyes funkciók javítják a felhasználói élményt, sokan aggódnak a személyes adatok védelme miatt. Ebben az útmutatóban lépésről lépésre bemutatjuk, hogyan csökkentheted a Windows adatgyűjtési tevékenységét, és hogyan védheted meg privát szférádat.
A Telepítés Kockázatai és a Defender Korlátai
Internetkapcsolat a Telepítés Során
A Windows telepítésekor az internetkapcsolat megléte előnyös lehet a frissítések letöltése miatt, de biztonsági kockázatokat is rejt. A telepítés során a rendszer még nem rendelkezik teljes körű védelemmel, így egy esetleges kártevő könnyen kihasználhatja a sebezhetőségeket.
Windows Defender: Alapvédelem, de Nem Teljes
A Windows Defender alapvető védelmet nyújt, de korlátozott beállítási lehetőségei miatt nem biztosít teljes kontrollt a hálózati forgalom felett. A tűzfala sok esetben automatikusan engedélyezi a programok internetkapcsolatát, ami nem ideális a biztonság szempontjából.
Ajánlott Harmadik Fél Biztonsági Szoftverei
Bitdefender: Kiváló vírusvédelem és tűzfal, bár fizetős, de megéri az árát.
Comodo Internet Security: Erős tűzfal és biztonságos DNS szolgáltatás, bár az ingyenes verzió már nem elérhető.
SOPHOS: Teljes körű védelem, különlegessége a Klingon nyelvű verzió. Egy Klingon Ragadozómadár számítógépeit is érheti bármikor vírustámadás és nekik is szükség van az erős védelemre.
Adatgyűjtés és a Privát Dokumentumok Kockázata
A Windows különböző adatokat gyűjt, például gépelt szövegeket és kézzel írt jegyzeteket, hogy fejlessze a helyesírás-ellenőrzést és a kézírás-felismerést. Azonban ez problémás lehet, ha érzékeny céges dokumentumok kerülnek így a Microsofthoz. Ezek az adatok felhasználhatók a Cortana és a Copilot tanítására, ami akár üzleti stratégiák kiszivárgásához is vezethet.
Személyre Szabott Telepítőkészletek: MSMG Toolkit és NTLite
MSMG Toolkit: Egy ingyenes eszköz, amellyel testreszabhatod a Windows telepítőjét, eltávolíthatod a felesleges komponenseket és beállíthatod a kívánt funkciókat.
NTLite: Ingyenes és fizetős verzióban is elérhető, lehetővé teszi a Windows telepítő testreszabását. A fizetős verzió több funkciót kínál, de az ingyenes is hasznos lehet alapvető módosításokhoz.
Megjegyzés:A rendszerkomponensek egyre szorosabb integrációja miatt az eltávolítások hibákat okozhatnak. Ezért csak tapasztalt felhasználóknak ajánlott.
Rufus: Offline Telepítés és Felhasználói Fiók Létrehozása
A Rufus segítségével létrehozhatsz egy Windows telepítő pendrive-ot, amely lehetővé teszi az offline telepítést és a helyi felhasználói fiók létrehozását, elkerülve az online fiók használatát.
Adatküldés és Privát Szféra Védelme: Eszközök és Beállítások
O&O® ShutUp10++: Egy ingyenes, hordozható eszköz, amely lehetővé teszi a Windows adatgyűjtési funkcióinak kikapcsolását, beleértve a telemetriát, helymeghatározást és más adatgyűjtő szolgáltatásokat.
SoftOrbits®Privacy Protector for Windows 11: Ez a szoftver blokkolja a Microsoft több mint 120 szerverét, letiltja a kulcsnaplózást és a telemetriát, valamint lehetővé teszi a nyomkövető szolgáltatások eltávolítását.
Ashampoo® Privacy Inspector 2: Elemzi a felhasználói tevékenységeket, böngészési szokásokat, és lehetővé teszi az adatok törlését, valamint a Windows adatgyűjtési funkcióinak kikapcsolását.
Manuális Beállítások: Haladó Felhasználóknak
Figyelmeztetés:Ezek a beállítások haladó felhasználóknak szólnak. Hibás módosítások a rendszer instabilitásához vagy adatvesztéshez vezethetnek.
Windows Defender Teljes Kikapcsolása
Gépház módszer (alapszintű kikapcsolás – ideiglenes)
Gépház > Frissítés és biztonság > Windows biztonság > Vírus- és veszélyforrás elleni védelem
Itt kapcsold ki:
Valós idejű védelem
Felhőalapú védelem
Automatikus mintavételezés
Tamper Protection (ez védi a Defendert a módosításoktól – ezt is ki kell kapcsolni!)
Nem állandó!Újraindítás után visszakapcsolhat, főleg Tamper Protection aktív állapotban maradt.
Csoportházirend (GPO) módszer – Pro vagy Enterprise verzión
Futtatás rendszergazdaként > gpedit.msc
Útvonal: Számítógép konfigurációja > Felügyeleti sablonok > Windows összetevők > Microsoft Defender Antivirus
Itt engedélyezd:
Microsoft Defender Antivirus kikapcsolása → Engedélyezve
Ismert rosszindulatú fájlok észlelésének letiltása
Ha a Defender már el lett távolítva vagy ki van kapcsolva, akkor az opciók szürkék lehetnek.
Registry módosítás (offline, teljes kikapcsoláshoz szükséges)
Használj Live rendszert (pl. Hiren’s BootCD PE):
Bootolj be Hiren’s PE környezetbe
Indítsd el a Registry Editor-t (Regedit)
Tallózd be a Windows partíciódat és mountold be a SYSTEM és SOFTWARE hive-okat
Navigálj a C:\Windows\System32\drivers\etc\ mappába.
Készíts biztonsági másolatot a hosts fájlról.
Nyisd meg a hosts fájlt Jegyzettömbben rendszergazdai jogosultságokkal.
Adj hozzá sorokat, például: 0.0.0.0 telemetry.microsoft.com
Mentsd el a fájlt.
A szövegszerkesztőt rendszergazdaként indítva nyisd meg a hosts fájlt. Az alábbi blokkot másold be a fájl végélre. A bejegyzések blokkolják a megadott domainek névfeloldását:
# Disable Windows Data Collection0.0.0.0vortex.data.microsoft.com0.0.0.0settings-win.data.microsoft.com0.0.0.0telecommand.telemetry.microsoft.com0.0.0.0telemetry.microsoft.com0.0.0.0watson.telemetry.microsoft.com0.0.0.0wes.df.telemetry.microsoft.com0.0.0.0services.wes.df.telemetry.microsoft.com0.0.0.0sqm.telemetry.microsoft.com0.0.0.0oca.telemetry.microsoft.com0.0.0.0df.telemetry.microsoft.com# End of section
Tipp: írd védetté a hosts fájlt (attrib +R +S +H hosts), hogy a Windows ne írja felül.
Figyelmeztetés: A Microsoft a módosított hosts fájlokat biztonsági kockázatként észlelheti.
Háttérfolyamatok és Feladatok Deaktiválása
Nyisd meg a Feladatütemezőt (taskschd.msc). Futtatás (Win+R): taskschd.msc
Tipp:Ezeket jobb, ha „Disable” (Letiltás) módban inaktiválod és nem törlöd, hogyszükség eseténvisszaállíthatóklegyenek.
Leállítandó Szolgáltatások (Service) és Funkcióik
Szolgáltatás neve
Funkció
Registry érték
DiagTrack
Diagnosztikai adatgyűjtés (telemetria)
Start = 4
dmwappushservice
WAP push telemetria
Start = 4
WMPNetworkSvc
Windows Media Player hálózati megosztás
Start = 4
RemoteRegistry
Távoli registry elérés engedélyezése
Start = 4
SecurityHealthService
Windows Defender Health Service (GUI)
Start = 4
WinDefend
Windows Defender fő víruskereső motor
Start = 4
WdNisSvc
Defender Network Inspection System (IDS)
Start = 4
Sense
Windows Defender Advanced Threat Protection (ATP)
Start = 4
MpsSvc
Windows tűzfal (Firewall)
Start = 4
DPS
Diagnostic Policy Service
Start = 4
Kiegészítés képen egy Registry (.reg) fájl, ami leállítja a fent meghatározott szolgáltatásokat. Ezt mentsd el, pl.: telemetry.reg néven és futtasd emelt szintű parancssorból.
Windows Registry Editor Version 5.00; Szolgáltatások letiltása[HKEY_LOCAL_MACHINE\SYSTEM\CurrentControlSet\Services\DiagTrack]"Start"=dword:00000004[HKEY_LOCAL_MACHINE\SYSTEM\CurrentControlSet\Services\dmwappushservice]"Start"=dword:00000004[HKEY_LOCAL_MACHINE\SYSTEM\CurrentControlSet\Services\WMPNetworkSvc]"Start"=dword:00000004[HKEY_LOCAL_MACHINE\SYSTEM\CurrentControlSet\Services\RemoteRegistry]"Start"=dword:00000004[HKEY_LOCAL_MACHINE\SYSTEM\CurrentControlSet\Services\SecurityHealthService]"Start"=dword:00000004[HKEY_LOCAL_MACHINE\SYSTEM\CurrentControlSet\Services\WinDefend]"Start"=dword:00000004[HKEY_LOCAL_MACHINE\SYSTEM\CurrentControlSet\Services\WdNisSvc]"Start"=dword:00000004[HKEY_LOCAL_MACHINE\SYSTEM\CurrentControlSet\Services\Sense]"Start"=dword:00000004[HKEY_LOCAL_MACHINE\SYSTEM\CurrentControlSet\Services\MpsSvc]"Start"=dword:00000004[HKEY_LOCAL_MACHINE\SYSTEM\CurrentControlSet\Services\DPS]"Start"=dword:00000004
Az egyszerűség kedvéért a mappa:
c:\001
legyen.
A parancssorba navigálj a mappába és futtasd a fájlt:
cd c:\001c:\001>telemetry.reg
HBCD PE-ben a Regedit segítségével ez offline módon importálható a
%Windows%\System32\config\SYSTEM
hive betöltésével egy külön néven, majd az Offline elnevezés eltávolítása után a kulcsok így alkalmazhatók.
A fenti scriptet emelt jogosultságú PowerShell ablakból kell futtatni. Mentsd el a scriptet pl.: dtm.ps1 néven és ezt futtasd a PowerShell ablakból. Az elmentett scriptet, akár a .reg fájl számára létrehozott c:\001 mappába is elhelyezheted. A PS ablakban a parancssorban használt módon tudsz navigálni.
A Windows privát szféra védelme összetett feladat, amely kombinálja a megfelelő szoftverek használatát és a manuális beállításokat. Az alábbi lépések követésével jelentősen csökkentheted az adatgyűjtés mértékét:
Mindig legális forrásból származó, legális szoftvereket használj!
Használj megbízható biztonsági szoftvert (pl. Bitdefender, Comodo, SOPHOS).
Személyre szabott telepítőkészlet létrehozása MSMG Toolkit vagy NTLite segítségével.
Offline telepítés és helyi fiók létrehozása Rufus használatával.
Adatgyűjtési funkciók kikapcsolása O&O ShutUp10++, SoftOrbits Privacy Protector vagy Ashampoo Privacy Inspector 2 segítségével.
A digitális korban élünk, ahol a technológiai fejlődés rohamtempóban zajlik, és a telefonpiac évente újabb és újabb zászlóshajó készülékeket dob elénk. A reklámok, tech influenszerek és a közösségi média algoritmusai azt sulykolják belénk: „Ha nem a legújabb van nálad, akkor valójában le vagy maradva.”
Ez nem csupán marketing – ez társadalmi nyomás, amely sokaknál a technológiai önértékelésre is kihat. Sokan már-már szégyellik, hogy „csak” egy 3-4 éves telefon van náluk. De valójában ez valódi elavulás, vagy csak manipulált érzékelés?
Kicsörög a zsebemben a kisördög: – Eljött az idő. Neked cserélni kell a telefonod!
Nemrég engem is elkapott ez a gondolatspirál. Jelenlegi társam egy iPhone 14 Pro Max – abszolút csúcskategória, kiváló kamerával, erős hardverrel, prémium anyaghasználattal. Mégis, elkezdtem kacsingatni a 16 Pro Max felé. AI-támogatás, titán ház, fejlettebb energiamenedzsment – hangzatos kulcsszavak. De mélyen belül meg kellett kérdeznem magamtól: Valóban szükségem van rá?
Egy kis időutazás: előkerül a Huawei Mate 9
Ahelyett, hogy új iPhone-t rendeltem volna, inkább elővettem a fiókból a legendás Huawei Mate 9-emet. Bár Android 9 és EMUI 9 már nem a jelenkor sztárja, a telefon meglepően jól működik. Kisebb kijelző, régebbi vas, de az élmény meglepően nosztalgikus. Viszont a realitás az, hogy a modern alkalmazások már instabilak rajta, vagy el sem indulnak. A Revolut például újraindítja az egész készüléket az arcfelismerési lépésnél. Ami előny a mai „ceruza” kijelzős telefonokkal szemben, az a kijelző arány. Ennek a telefonnak a kijelzője 16:9 arányú, ami a szem látóterének arányához közelít. Láthatóság szempontjából ez valóban természetesebbnek hat.
De itt érdemes megállni: a képarányváltás nem befolyásolja közvetlenül a kijelző felbontását, és csak kis mértékben befolyásolja a használhatóságot. A váltás mögött inkább gyártói racionalitás áll: a képarány manipulálásával közel azonos készülékházméret mellett nagyobb képátlót tudnak kínálni. A képátló pedig az egyik elsődleges hívószó lett a marketingben aminek hatalmas a vásárlói vonzereje. Miközben a mai 6,8″-6,9″-os telefonok még mindig kézben tarthatók, tíz éve egy 7″-os, 16:9 arányú kijelző már A5-ös méretű tabletnek számított.
A valódi ok: nincsenek értelmes alternatívák
A legnagyobb visszatartó erő mégis az volt, hogy nincs valódi előrelépés. A 14 Pro Max és a 16 Pro Max közti különbségek inkább kozmetikaiak vagy szoftveres finomhangolások. Az Android fronton pedig bár több gyártó versenyez látványosan, hosszú távon még mindig kevésbé kiszámítható, meddig lesz egy-egy modell használható biztonságosan és élvezetesen.
Anyaghasználat: prémium ígéret kontra valóság
Android oldalon sok gyártó még mindig játszószintű anyaghasználattal dolgozik. A „fémházas” ígéret gyakran polikarbonátot takar, amit fémhatású festékkel próbálnak eladni. Az Apple viszont – szeretjük vagy sem – tényleg titánt, valódi üveget és precízen megmunkált alumíniumot használ. Nem csak szép, hanem valóban tartós is. Ez nem csupán dizájnkérdés: a jobb anyaghasználat hosszabb élettartamot és kevesebb garanciális problémát is jelenthet.
Azonos ár, eltérő érték
Az Apple telefonok valódi értékét az árak tartóssága adja. Míg egy Android alapú telefon 3-4 év alatt gyakorlatilag értéktelenné válik, addig egy Apple telefon ennyi idő alatt, maximum 50-60%-ot veszít az árából.
A legtöbb csúcskészülék ára eléri vagy meg is haladja az iPhone szintet, miközben a frissítések gyakran 2 év után elapadnak. Egy iPhone 15 Pro 5 évig biztos szoftveres támogatással fut, míg egy Xiaomi vagy Samsung csúcskészülék 2-3 év után kérdésessé válik. Az Apple hosszabb támogatása nemcsak a készülék használhatóságát, hanem a biztonsági szintjét is garantálja, amely különösen fontos banki, egészségügyi vagy munkához használt appok esetében.
Ár-összehasonlító táblázat (2025 Q2)
Kategória
Modell
Ár (kb.)
Megjegyzés
Alsó
Samsung Galaxy A15
75.000 Ft
Alapfunkciók, lassú frissítések
Alsó
Xiaomi Redmi 13C
65.000 Ft
Nagy kijelző, gyenge szoftveres támogatás
Közép
OnePlus Nord CE 4
135.000 Ft
Jó kijelző, korrekt teljesítmény
Közép
Samsung Galaxy A55
160.000 Ft
Megbízható, de nem kiemelkedő
Felső
iPhone 15 Pro
499.000 Ft
Titán ház, A17 chip
Felső
Samsung Galaxy S24 Ultra
520.000 Ft
Erős hardver, gyors elavulás
Felső
Xiaomi 14 Pro
460.000 Ft
Kiváló kamera, de korlátozott elérhetőség
Valódi fejlesztés? – Összevetés régebbi modellekkel
Modell
2022-es elődje
Fejlesztés mértéke (skála: minimális – közepes – jelentős)
iPhone 16 Pro Max
iPhone 14 Pro Max
Minimális – AI funkciók, akkumulátor finomítás
Galaxy S24 Ultra
Galaxy S21 Ultra
Közepes – jobb kamera, gyorsabb chip, de hasonló élmény
Nem futnak már rajta a kritikus appok (pl. banki, egészségügyi, munkahelyi alkalmazások);
A hardver fizikailag hibás, törött, akkuja már 1-2 órát bír;
Az új készülék valóban új funkciót ad, amit eddig nem tudtál használni (pl. AR, hajlítható kijelző, kiemelkedő kamera új munkához);
Munka vagy vállalkozás igényli a gyorsabb, jobb kamerás vagy biztonságosabb eszközt;
Környezeti szempontból is indokolt lehet (pl. fenntarthatóbb, energiatakarékosabb modellek).
Ezeken kívül minden más inkább vágy, mint szükséglet.
A tudatos technológiahasználat üzenete
Az okostelefon mára státuszszimbólum. A gyártók is tudják ezt, és a frissítések kommunikációja sokszor nem a valódi fejlesztésekről, hanem az érzelmi triggerelésről szól. Ennek egyik nagymestere Steve Jobs, az Apple egyik alapítója volt. Ő azt mondta, hogy nem Gigabyte-okat és Megapixeleket kell eladni, hanem érzelmeket. A leendő vásárlókban, felhasználókban azt az érzést kell erősíteni, hogy ha Apple terméket vesznek, attól többnek érezhetik magukat. Sokan azért váltanak, mert „ciki a régi telefonjuk”, nem pedig azért, mert bármi valóban hiányozna.
De az igazi fejlődés nem az, ha mindig a legújabbat hajszoljuk, hanem ha felismerjük: a kontroll a mi kezünkben van. Ha egy készülék még kiszolgál, megbízható, nem lassú, akkor a csere nem fejlődés, hanem felesleges költés.
Digitális önrendelkezés: egy új fogyasztói attitűd hajnalán?
A tudatos döntéshozatal nem azt jelenti, hogy örökre megtagadjuk a technológiai újításokat. Inkább azt, hogy nem hagyjuk, hogy helyettünk döntsenek. Ha egy új funkció valóban hozzáad valamit az életminőségünkhöz – legyen az egészségügyi nyomon követés, környezeti hatékonyság vagy munkahelyi hatékonyság –, akkor az egy megfontolt befektetés lehet. De ha a váltás mögött csak vágy, külső elvárás vagy divat áll, akkor érdemes megkérdezni: Kit is akarunk meggyőzni vele, és miért?
Egyre többen ismerik fel, hogy a hosszabb távon használt, karbantartott és tudatosan kiválasztott eszközök nemcsak pénzügyileg előnyösek, hanem környezeti és mentális szempontból is fenntarthatóbbak. A „vásárolj ritkábban, de jobbat” filozófia kezd teret nyerni – nem csak a telefonoknál, hanem az élet számos más területén is.
Végső soron ez nemcsak technológiai, hanem filozófiai kérdés is: kényszeresen követjük a haladást, vagy mi magunk határozzuk meg, hogy számunkra mit jelent az előrelépés?
Felesleges foglalkozni vele, mert nincs jelentősége. Csak te gondolod túl az egészet.
Egy hétköznapinak induló bevásárlás során volt részem egy olyan jelenet tanúja lenni, ami elsőre talán apróságnak tűnik, de ahogy mélyebbre ás az ember, kiderül: itt bizony egy egészen komoly probléma húzódik a háttérben.
A Corvin CBA-ban jártam, mikor tojást akartam venni. Szokásos rutinnal ellenőriztem, hogy a dobozban lévő tojások nem töröttek-e, tényleg L-es méretűek-e, ha már az van ráírva. Mellém ért egy idős hölgy, gondoltam, ugyanazt csinálja: nézelődik, válogat. Aztán leesett: nem csak nézeget. Cserél. Méghozzá módszeresen.
Az L-es tojásokat áttette egy M-es dobozba, az M-eseket pedig az L-esbe. Először nem hittem a szememnek, de aztán világossá vált, hogy ez nem véletlen. A hölgy „okosba” intézte: L-es tojást visz el M-es áron. A logikája egyszerű lehetett: „a CBA úgyis túláraz, most én húzom le őket egy kicsit”. Csakhogy ez a logika – bármilyen önigazoló – súlyosan téves.
Aki igazán megkárosodik
Nem a bolt bukja ezt a játékot. Ő majd eladja az M-es tojást L-es dobozban egy másik gyanútlan vásárlónak – magasabb áron, kisebb áruval. A „kár” tehát nem a multié, hanem egy teljesen ártatlan vásárlóé, aki azt hiszi, hogy minőségi, nagy tojást vesz, közben pedig méreten aluli, silányabb minőséget kap.
Itt nem csak anyagi kárról beszélünk. Ez bizalomvesztés. És ez nem áll meg a pénztárnál.
A márkák hírneve is sérül
Tegyük fel, hogy az átcserélt tojás épp egy neves, jól ismert termelő farm terméke. A dobozban viszont nem az ő tojása van, hanem egy olcsóbb, gyengébb minőségű CBA-s sajátmárkás termék – vagy akár egy törött darab is. A vevő mit fog gondolni? Nem azt, hogy „valaki kicserélte”, hanem azt:
„Ez a híres márka sem ér már semmit, még egyforma méretű tojást se tudnak adni, ráadásul törötten.”
Ez hírnévrombolás, amit nem a termelő okozott, hanem egy kis „tojáscsere a gazdaság jegyében”.
És persze a CBA sem jön ki jól a történetből. Mert a fogyasztó nem a nénit hibáztatja, hanem a boltot, ami „megint átvert engem”.
A járulékos veszteségek – amikről soha senki nem beszél
Ez az a pont, ahol a dolog igazán szintet lép. Mert ha valaki panaszt tesz, vagy jön egy hatósági ellenőrzés, akkor ez már nem csak erkölcsi, hanem pénzügyi és működésbeli kockázat is:
A bolt belső vizsgálatot indít: kamera visszanéz, műszaknapló, készletellenőrzés.
A NÉBIH vagy más hatóság kiszáll → jegyzőkönyv, mintavétel, lehetséges bírság.
Az alkalmazottakat számonkérik, stressz, bizalmatlanság jelenik meg.
A vásárlókban meginog a márkák és az áruház iránti bizalom.
És hosszú távon mindez beárazódik a termékekbe – vagyis mi magunk fizetjük meg, amit más „kicsiben elcsalt”.
„Csak egy tojás…” – vagy mégsem?
Ez a sztori nem a tojáson múlik. Hanem azon a hozzáálláson, ami lassan beleivódik a hétköznapjainkba. A kis csalás, amit senki sem vesz észre. A kis előny, amit más fizet meg. Ez az, ami alattomosan, csendben szétzilálja a társadalmi bizalmat. Ami miatt egyre inkább azt érezzük: „itt mindenki csak magának húz, és én vagyok a balek”.
🗳️ Politikai színezete a hétköznapi csalásnak
Megdöbbentő belegondolni, hogy egy egyszerű tojáscsere a CBA-ban milyen szintű következményeket tud maga után vonni. A néni, aki ezt a trükköt alkalmazza, valószínűleg nem rosszindulatból, hanem kényszerből cselekszik – a nyugdíj nem elég, az árak az egekben, a spórolás kreatív formákat ölt. Ő maga lehet, hogy elkötelezett híve a jelenlegi kormánypártnak, akár őszinte, akár nosztalgikus indíttatásból.
Ám ha ez az eset baloldali médiumban kerül bemutatásra, az narratíva egy csapásra megváltozik: 👉 A néni nem egy bajba jutott idős vásárló lesz, hanem egy megélhetési bűnözésbe sodródott nyugdíjas, 👉 A CBA nem egy bolt, hanem a „tönkretett magyar gazdaság” szimbóluma lesz, 👉 És a történet egésze a jelenlegi kormányzati rendszer kritikájaként szolgál majd.
Miközben a valóságban a néni tette egyéni, nem koordinált, nem politikai szándékú – a politikai térfél rögtön saját céljaira hasznosítja, függetlenül attól, hogy maga az elkövető kinek a híve. Ezzel pedig – paradox módon – épp azok politikai törekvéseit gyengíti, akiket támogatni akar.
🔚 Zárszó – mert nem hallgatni kell róla
Nem a néni a főbűnös ebben a történetben. Hanem az a mentalitás, ami lehetővé teszi, hogy ilyen történetek „beleférjenek”. Mert ha elnézzük, megszokjuk – és ha megszokjuk, részévé válunk.
Egy apró csalás nemcsak pénzt vesz el, hanem emberek idejét, biztonságát és hitét is.
Szóval legközelebb, amikor a boltban valaki „kreatív tojáslogisztikába” kezd, gondoljunk bele: lehet, hogy épp valaki másnak a reggelijét, napját vagy bizalmát törjük ketté. Még ha nem is halljuk meg a roppanást.
Az iOS/iPadOS 18.4 frissítés valóban jelentős újdonságokat hozott, különösen az Apple Intelligence bevezetésével. Nézzük meg részletesen, mit is jelent ez, hogyan befolyásolja az eszközeid működését, milyen előnyökkel és esetleges hátrányokkal jár, valamint hogyan használhatod ki legjobban a képességeit.
Mi is pontosan az Apple Intelligence?
Az Apple Intelligence egy személyes intelligenciarendszer, amelyet az Apple fejlesztett ki annak érdekében, hogy segítsen a felhasználóknak hatékonyabban kommunikálni, írni és kifejezni magukat. Ez a rendszer mély nyelvi megértéssel rendelkezik, és képes összefoglalni, fordítani, valamint felolvasni a szövegeket. Emellett képes azonosítani a szövegben található elérhetőségi információkat, például telefonszámokat és e-mail címeket, és megfelelő műveleteket végezni velük.
Hogyan befolyásolja a rendszer, telefon/tablet működését?
Az Apple Intelligence integrálásával az eszközeid számos új funkcióval bővülnek:
Prioritásos Értesítések: Az AI képes az értesítéseket fontosság szerint rangsorolni, így a leglényegesebb információk kerülnek előtérbe. Ez a funkció alapértelmezés szerint ki van kapcsolva, de a Beállítások > Értesítések > Prioritásos Értesítések menüpontban engedélyezheted.
Vizuális Intelligencia: Az iPhone kameráján keresztül nézett tárgyakról az AI információkat szolgáltat, például képes azonosítani növényeket, állatokat vagy műalkotásokat. Ez a funkció az Akciógombbal érhető el.
App Store Véleményösszegzések: Az Apple Intelligence képes összefoglalni az alkalmazásokhoz és játékokhoz írt felhasználói véleményeket az App Store-ban, így gyors áttekintést nyújtva mások tapasztalatairól.
Milyen előnyökkel, vagy hátrányokkal jár ez a felhasználók számára?
Előnyök:
Hatékonyabb kommunikáció: Az AI által nyújtott szövegösszefoglalás és fordítás révén könnyebben érthetővé válnak az információk.
Időmegtakarítás: A prioritásos értesítések és a véleményösszegzések révén gyorsabban juthatsz releváns információkhoz.
Kiterjesztett funkcionalitás: Az új AI-alapú funkciók, mint a vizuális intelligencia, új lehetőségeket nyitnak meg az eszközhasználatban.
Hátrányok:
Kompatibilitási korlátok: Az Apple Intelligence bizonyos funkciói csak az újabb eszközökön érhetők el. Például az iPhone 15 Pro és újabb modellek támogatják teljes mértékben ezeket a funkciókat.
Adatvédelmi aggályok: Bár az Apple hangsúlyozza az AI adatvédelmi szempontjait, egyes felhasználók aggódhatnak az eszközön belüli adatfeldolgozás miatt.
Hiányzó érzelmi intelligencia: Az Apple TTS (Text-to-Speech) hangjai továbbra is túl sterilnek és monotonak hatnak. Bár az Apple Intelligence rengeteget fejlődött, az intonáció, a hangsúlyozás és a beszéd természetessége még mindig gyerekcipőben jár.
Van hova fejlődni – az Apple lemaradása a TTS technológiában
A legnagyobb probléma az, hogy az Apple jelenlegi szövegfelolvasási megoldása hiába pontos, még mindig nélkülözi az érzelmi töltetet. A beszédhangok steril, robotszerű hatást keltenek, és hiányzik belőlük a megfelelő hangsúlyozás. Az Apple-nek lenne mit tanulnia a versenytársaitól, ugyanis más fejlesztők már sokkal természetesebb TTS-rendszereket kínálnak.
A TTS egyik legnagyobb gyengesége éppen a hangsúlyozás és az intonáció hiánya. Az emberi beszédben rengeteg érzelem, tempóváltás és ritmus van, míg a gépi hangok még mindig „lineárisan” olvasnak fel. Hiába állítgatod a hangszínt vagy a tempót, ha maga a rendszer nem érti a mondatok kontextusát, és ezért nem tud megfelelően dramatizálni vagy érzelmet vinni a beszédbe.
Ellenpéldák – akik már előrébb járnak
Google WaveNet: A Google DeepMind technológiája élethűbb beszédhangokat generál, amelyek szinte megkülönböztethetetlenek az emberi beszédtől.
Amazon Polly: Képes érzelmeket is kifejezni a beszédben, és már egy ideje természetesebb hangszínnel rendelkezik.
ElevenLabs: Az egyik legfejlettebb AI-alapú TTS rendszer, amely képes valós érzelmeket is közvetíteni a beszédben.
GPT-4o (OpenAI): A legújabb generációs AI-modellek, mint a GPT-4o, már képesek természetes emberi intonációra, érzelmek közvetítésére, és egy adott szöveg kontextusának megfelelően változtatják a hanglejtést.
Az Apple-nek itt az ideje, hogy felismerje: a gépi beszéd nem csupán egy funkció, hanem egy olyan élmény, amelynek természetesnek és érzelmekkel telinek kell lennie. Ha valóban versenyben akar maradni, akkor ideje lenne egy olyan fejlett AI-rendszert beépíteni, amely méltó ellenfele lehet a Google és az OpenAI megoldásainak.
A finomhangolás lehetőségei
A természetesebb TTS érdekében az Apple-nek érdemes lenne beépíteni olyan fejlesztéseket, mint:
Dinamikus intonációs minták, amelyek alkalmazkodnak a szöveg érzelmi töltetéhez.
Szemantikai elemzés, amely felismeri a mondat érzelmi árnyalatait és ennek megfelelően állítja be a hangsúlyt.
Többféle beszédstílus, amelyek között a felhasználó választhat a formális, barátságos vagy akár drámai hangnemek között.
A többnyelvűség kihívásai
Bár az Apple Intelligence jelentős lépést tett előre, a többnyelvű szövegek kezelése még mindig problémát jelent a legtöbb TTS-rendszer számára. Az automatikus nyelvváltás gyakran nem megfelelő, és az idegen nyelvű szavak kiejtése sem mindig természetes. Az Apple-nél ezen a téren is sokat kellene fejleszteni ahhoz, hogy a TTS igazán univerzális és használható legyen.
Az Apple Intelligence sok szempontból hatalmas előrelépés, de bizonyos területeken – például a beszédszintézisben – még bőven van hova fejlődnie. Ha az Apple valóban szeretné kiaknázni az AI erejét, akkor el kell mozdulnia az érzelemmentes, monoton beszédtől a valós intonáció és érzelmi kifejezés irányába. Egy integrált, GPT-4o szintű AI-hang generálás lehetne az igazi áttörés, amivel az Apple tényleg forradalmat hozhatna ezen a téren.
A kérdés csak az: megteszik-e ezt a lépést, vagy továbbra is a „bugyborékoló” hangokkal kell beérnünk?
A CIKKBEN NÉHOL ERŐSZAKOSAN, KICSIT AGRESSZÍVEN FOGALMAZTAM. CUKORBETEGKÉNT FELHÁBORÍT AZ EMBERI FELELŐTLENSÉGNEK EZ A MÉRTÉKE!
Vannak dolgok, amik mellett nem lehet elmenni szó nélkül. Vannak határok, amiket nem lehet átlépni. És vannak olyan aljas, veszélyes hazugságok, amelyeket nemcsak el kell utasítani, hanem egyenesen büntetni kellene. A Diaform nevű, kétes hátterű „termék” legújabb kampánya tökéletes példája annak, hogy a kapzsiságnak nincs határa.
Szerintük a Coca Cola és a szénsav „keveréke” meggyógyítja a cukorbetegséget. Igen, jól olvastad. Egy rakás marketinges idóta, akik valószínűleg az életben nem beszéltek diabetológussal, most azt próbálják megetetni az emberekkel, hogy egy cukorral telepumpált szénsavas lé gyógymód lehet. Ez nem csak nevetséges, hanem egyenesen életveszélyes!
A tudatlanság és felelőtlenség tökéletes példája
Aki valaha is hallott már a cukorbetegségről, az pontosan tudja, hogy az egyik legfontosabb dolog a gyorsan felszívódó cukrok kerülése. És mit tartalmaz a Coca Cola? Többek között egy rakás cukrot. Egy doboz Cola három perc alatt az egekbe dobhatja egy cukorbeteg vércukorszintjét, közvetlen életveszélyt jelentve.
Erre jön egy dilettáns vadbarom, egy szellemi absnicli, aki azt találja mondani, hogy ez „meggyógyítja” a beteg ség et?
Ez nemcsak ostobaság, hanem közvetlen veszélyt jelent a cukorbetegekre nézve. Egy ilyen állítás nem csupán szégyenletes, hanem az emberi élet teljes semmibevételét is mutatja.
A marketingesek, akiknek fogalmuk sincs a valóságról és akiknek az emberi élet nem számít
Elképesztő, hogy olyan emberek írnak „gyógyhatású” reklámszövegeket, akik az alapvető biológiai ismeretekkel sincsenek tisztában. Vajon az iskolában hány órát töltöttek el? Tudják egyáltalán, hogy a Coca Cola már eleve szénsavas? Minek „hozzáadni” valamit, ami már benne van? Az egész egy abszurd hazugság, amit csak a legsúlyosabb hiszékenységgel lehet elhinni.
A felelőtlenség ára: emberi életek
Ez az egész nem csak egy sima átverés. Nem csupán arról van szó, hogy pénzt csalnak ki a kétségbeesett emberektől. Hanem arról is, hogy ez az állítás veszélyes! Ha egy cukorbeteg komolyan veszi ezt a baromságot, és valóban „kipróbálja” a Coca Cola + szénsav „keveréket”, annak súlyos következményei lehetnek:
Az egekbe szökő vércukorszint
Diabéteszes kóma
Maradandó szervi károsodás
Halál
Ne hagyd magad átverni!
Ha cukorbeteg vagy, hallgass a kezelőorvosodra, ne egy reklámkampányra! Egy cukorbetegnek a legfontosabb, hogy rendszeresen konzultáljon diabetológusával. Minden egyes kezelési módszer, minden gyógyszer, de még egy egyszerű táplálékkiegészítő is csak az orvossal egyeztetve vezethető be az étrendbe!
Nem kockáztathatod az egészségedet valami bütykösagyú szélhámos érdekében, aki semmit nem tud a betegségedről, de jól keres rajta.
Valódi információk a cukorbetegség kezeléséről
Ha tényleg érdekel a cukorbetegség kezelése és a legújabb orvosi kutatások, akkor az alábbi forrásokat érdemes elolvasnod:
TPM 2.0: Biztonsági ugrás vagy szabadságkorlátozás?
A Windows 11 megjelenésével a Microsoft kötelezővé tette a Trusted Platform Module (TPM) 2.0 chip meglétét a rendszer telepítéséhez. Ez a döntés heves vitákat váltott ki, hiszen sok felhasználó úgy érzi, hogy szabadságát korlátozzák, miközben újabb költségekre kényszerítik.
De vajon jogosak ezek a félelmek?
Miért ellenzik sokan a TPM 2.0 chipet?
A felhasználók főbb aggályai:
Régebbi számítógépek kizárása A TPM 2.0 viszonylag új technológia, ezért sok régebbi gép nem támogatja. Ez azt jelenti, hogy még ha hardveresen elegendő is lenne a teljesítmény, a Windows 11 telepítése blokkolva van.
Adatvédelmi aggályok A TPM chip bizalmas adatokat is tárolhat, például titkosítási kulcsokat. Sokan tartanak attól, hogy ezekhez külső szervezetek hozzáférhetnek.
Felhasználói szabadság korlátozása A TPM megnehezítheti a rendszer testreszabását, egyes alternatív szoftverek telepítését vagy akár az operációs rendszer cseréjét.
Kényszerített hardvercsere A Microsoft és a hardvergyártók közös stratégiájának részeként sokan úgy látják, hogy a TPM 2.0 követelmény célja az új gépek vásárlásának ösztönzése. Ez felveti a kérdést: vajon valóban a biztonság a fő szempont, vagy a profit növelése?
Miért keresnek kerülő megoldásokat a felhasználók?
Akik nem rendelkeznek TPM 2.0 chippel, vagy adatvédelmi megfontolásokból nem szeretnék használni, alternatív megoldásokat keresnek, például:
TPM ellenőrzés kikapcsolása
Telepítőfájlok módosítása
Registry hackek alkalmazása
Az interneten több útmutató is található, például a HowToGeek részletes cikke.
Fontos megjegyezni, hogy ezek a módszerek bizonyos kockázatokkal is járhatnak: jövőbeli frissítések problémásak lehetnek, illetve a rendszer stabilitása is csökkenhet.
Milyen előnyei vannak a TPM 2.0 chipnek?
Bár sok a kritika, a TPM 2.0 nem véletlenül került középpontba. Komoly előnyökkel járhat:
Biztonságosabb rendszerindítás A TPM ellenőrzi, hogy a rendszerfájlok nem módosultak-e illetéktelenül.
Erősebb adatvédelem Segítségével például a BitLocker meghajtótitkosítás még biztonságosabban működik.
Szerintem ez a biztonsági lépés logikus, de az alkalmazásának módja (pl. kötelező jelleg, kommunikáció hiánya) finoman szólva sem felhasználóbarát.
Környezeti és fenntarthatósági problémák
Az új követelmények miatt sok régi, egyébként tökéletesen működő számítógép válik használhatatlanná a Windows 11 számára. Ez pedig:
Tömeges elektronikai hulladékhoz vezet
Környezeti terhelést növel
Fenntarthatósági törekvéseket veszélyeztet
Az Earth911 is kiemeli, hogy az elektronikai hulladék az egyik leggyorsabban növekvő hulladéktípus világszerte.
Ahelyett, hogy a meglévő eszközök élettartamát növelnénk, inkább a fogyasztást erősítjük — ami ellentmond a „zöld technológia” céljainak.
Összegzés: Biztonság mindenek felett?
A TPM 2.0 kétségtelenül fontos szerepet játszik a modern számítógépes biztonságban. De a bevezetésének módja komoly társadalmi, gazdasági és környezeti dilemmákat vet fel. A kérdés nem az, hogy a technológia jó-e, hanem hogy hogyan kellene bevezetni, figyelembe véve a felhasználók szabadságát, pénztárcáját és a bolygónk jövőjét.
🤔 Véleményem
Szerintem a TPM 2.0 önmagában egy logikus fejlesztés, de nagyon rosszul kommunikálták a bevezetését. A felhasználók érthetően háborodtak fel, főleg a régi gépekkel kapcsolatos kizárás és az elektronikai hulladék kérdése miatt. Ez egy klasszikus példája annak, amikor a technológiai újítás mögött nincs megfelelő társadalmi és környezeti felelősségvállalás.
Egy jobb megközelítés lehetett volna, ha pl. nem kötelező, csak ajánlott a TPM 2.0, vagy támogatják hosszabb ideig a régi gépeket is fokozatos átállással.
Egy újabb agresszív lépés az offline telepítés megakadályozására
A Microsoft újabb akadályt gördített a Windows offline telepítése elé. Az utóbbi években fokozatosan nehezítették, hogy a felhasználók internetkapcsolat nélkül telepíthessék és használhassák a rendszert. A legújabb verziókban már kötelező a Microsoft-fiók létrehozása és az online telepítés, ami sokaknál nemcsak kényelmetlenséget, de biztonsági aggályokat is felvet.
A Microsoft narratívája szerint ez a lépés:
a biztonságot szolgálja,
a felhasználói élményt emeli.
A gyakorlatban viszont inkább:
adatvédelmi aggályokat ébreszt,
sebezhetőséget eredményezhet,
és kontrollvesztést eredményez.
Támadási felületek a telepítés során
A telepítés fázisában a rendszer sebezhető, mert:
Nyílt hálózati kapcsolatok: A rendszer adatokat küld és fogad, amit támadók kihasználhatnak.
Előtelepített bloatware: Első indításkor adatokat gyűjthetnek, biztonsági rést okozva.
Távvezérlés lehetősége: Az automatikus frissítések vagy a Távoli asztal már az első percekben kommunikálnak külső szerverekkel.
A Microsoft célja – Valóban a biztonság?
Valós célok a háttérben:
Felhasználói adatok begyűjtése és profilalkotás.
Licenckezelés és szigorúbb aktivációs ellenőrzés.
Cloud-integráció erőltetése (pl. OneDrive automatikus bekapcsolása).
Saját véleményem, Papi: Szerintem ez inkább egy klasszikus „lock-in” stratégia. A Microsoft úgy alakítja a rendszert, hogy a felhasználó minél inkább tőlük függjön – ehhez pedig az adataink és a szokásaink is kellenek.
A biztonsági ellentmondás – Nyitott kapuk a rosszindulatú programoknak
A telepítés közbeni online jelenlét konkrét veszélyforrás lehet:
DNS-hamisítás: Kártékony szerverre irányíthatja a frissítéseket.
Kártékony hálózati forgalom: Védtelen rendszer könnyen megfertőzhető.
Különösen veszélyes helyek:
Nyilvános Wi-Fi hálózatok,
hotelhálózatok,
korlátozott munkahelyi hálózatok.
Szemfüles felhasználók megoldása – BypassNRO használata
BypassNRO lépései:
A telepítőben, internet kéréskor nyomd meg: SHIFT+F10.
A parancssorba írd be: OOBE\BYPASSNRO.
A rendszer újraindul, és már választhatsz offline fiókot is.
Miért jó ez?
Gyors,
nem igényel extra szoftvert,
nem bonyolult.
Alternatívák a Microsoft helyett
Ha valaki úgy érzi, ideje váltani:
Linux rendszerek
Ubuntu, Linux Mint, Fedora, Manjaro, Arch Linux
Előnyök: Nyílt forráskód, ingyenes, biztonságos.
Hátrányok: Egyes programok, játékok problémásak (bár a Wine/Proton sokat segít).
Specifikumok:
Arch Linux: Maximális kontroll, haladó szint.
Manjaro: Felhasználóbarát, Arch alapú.
Fedora: Cutting-edge technológiákhoz ideális.
macOS
Előnyök: Stabil, kreatív munkára kiváló.
Hátrányok: Drága vagy Hackintosh mókolás kell.
BSD rendszerek
Előnyök: Hihetetlenül stabil, fejlett hálózati védelem.
Hátrányok: Kevesebb szoftver, nehezebb tanulási görbe.
Mi a helyzet a Linux/Unix online telepítésekkel?
Ha lehúzod a hálózati kábelt, gond nélkül telepíthetők.
Nincs kényszerített online fiók vagy adatgyűjtés.
Kevésbé célpontjai a támadásoknak.
Saját meglátásom: Az alternatív OS-ek talán most vannak a legjobb helyzetben a történelem során. A Microsoft „erőltetős” taktikái lassan egy újabb Linux-hullámot indíthatnak be, pont mint anno a Windows Vista idején.
Külső SSD/HDD-ről futtatható Windows – Áthidaló megoldás
Előnyei:
Csak akkor van a gépen, amikor tényleg szükség van rá.
Elszeparált, izolált környezet.
Egyszerű klónozás backup szoftverrel (pl. Ashampoo Backup PRO).
Véleményem a Microsoft szorosodó pórázáról
Számomra egyre inkább úgy tűnik, hogy a Microsoft minden újabb lépésével valójában leértékeli a megvásárolt Windows-okat. Minden egyes kötelező adatszolgáltatással, kényszerített online jelenléttel, és fiókhasználattal gyakorlatilag az ingyenes Insider verziók szintjére degradálja azt a rendszert, amit a felhasználók jó pénzért megvásároltak.
Az Insider programokban érthető a teljeskörű adatgyűjtés – hiszen ott az „ingyen ebéd” ára épp az, hogy a fejlesztők valós használati adatokat kapjanak hibák felderítéséhez, optimalizáláshoz. Ez egy tudatos kompromisszum: tesztelő vagyok, cserébe ingyen kapok hozzáférést az újításokhoz. Ez teljesen korrekt.
De amikor valaki pénzt ad egy termékért, az már más helyzet. Itt a döntési szabadságot kellene tiszteletben tartani. Aki megvásárolta a Windowst, annak jogában kellene állnia eldönteni, hogy akar-e telemetriai adatokat küldeni a Microsoftnak, vagy sem. Különösen igaz ez a profi felhasználókra és rendszergazdákra, akik jól tudják, milyen adatok kerülhetnek ilyenkor ki.
Ezért én úgy látom, hogy aki nem akar teljesen elszakadni a Windowstól, annak ott van a BypassNRO trükk, vagy akár egy külső meghajtóra telepített, izolált Windows-rendszer, amivel meg lehet őrizni némi autonómiát. Viszont hosszabb távon azok járnak jobban, akik szabadságra vágynak, és váltanak: Linux, BSD vagy akár macOS – ezek adják meg azt az érzést, hogy a saját gépünk még valóban a miénk.
Ki kell alakítani a fejlesztői szoftver környezetet. E-hez ismerni kell az óra típusát és az operációs rendszert ami fut az órán. Az OS az minden esetben Android. Ezért szinte bármely Android fejlesztői szoftver alkalmas a számlapok elkészítésére.
Itt van egy nagy DE!
Ugyanis az Android egy Garmin órán nem ugyan az mint egy Xiaomin. Ez alól pedig a Huawei órái messze kilógnak a megszorítások óta. Emiatt a Huawei óráira nem egészen úgy kell számlapot készíteni, mint bármely más Android OS alapú órára
Fejlesztői Szoftverkörnyezet:
Huawei Theme Studio Ez a Huawei saját alkalmazása, amelyel Huawei telefonokra, tabletekre és órákra tudunk saját témákat készíteni. Rövid barátkozás után a kezelő felülete kézre áll, nagyon felhasználóbarát.
Wathface Studio Ez a Samsung által készített alkalmazás a gyártó saját viselhető eszközeihez lett tervezve. Ezzel kizárólag csak ezekre az eszközökre készíthető téma.
Watch Faces – Pujie Ez az alkalmazás egy harmadik fél alkalmazása. Elérhető a Play áruházban. Van szerkesztő funkciója és saját számlap készítésére is alkalmas.
Facemaker Ez is egy harmadikfeles alkalmazás. Ez alapvetően Huawei és Xiaomi óraszámlapok készítésére használható. Ez egy fizetős alkalmazás, melyet PayPal donációval tudsz megvásárolni. Képes a számlap konverzióra, pl. egy Huawei órához készített számlapot tudsz vele konvertálni Xiaomi számlappá.
Facer Creator Ez egy webes felületen használható számlap készítő app. Elérhető ingyenes verziója korlátozott funkciókkal. De a teljes funkcionalitásért fizetni kell. Telefonon futó verziója elérhető a Play áruházban és az App Store-ban. Ezzel készíthetsz Apple órákhoz számlapot.
Android Stúdió Ha járatos vagy a programozásban, vagy csak ezen a téren is ki akarod magad próbálni, akkor ez egy jó választás a számodra.
Hogyan fogjunk bele az elkészítésbe és a tervezésbe?
Már ismerjük, hogy milyen grafikai szoftverek és fejlesztői eszközök állnak a rendelkezésünkre. Most már elkezdhetjük a tényleges munkát.
Már említettem, hogy a folyamatot én a Huawei órákon ismertem meg és gyakoroltam be, így ezekre fogok koncentrálni. Ami fontos, hogy elkerüljem a hosszú körmondatokat, vagy óraként, vagy viselhető eszközként fogok hivatkozni minden eszközre, legyen az okosóra, vagy okoskarkötő.
Szoftverből a legtöbb tervező az Adobe Photoshopot használja. Én egy kényelmes ember vagyok és az én eszközöm az Inkscape. A Photoshoppal pixelgrafikus képeket tudunk készíteni, míg az Inkscape-el vektoros képek készíthetők.
Számomra a vektoros megoldás a közelibb.
Inksscape megközelítés:
Első lépés, hogy létrehozunk néhány réteget:
Segédvonalak – opcionális, használhatod a program saját segédvonalait is, ezt csak a szemléltetés miatt készítettem el
Háttér – ide kerül a számlap háttérképe
Analóg – erre a rétegre kerülnek az analóg óra elemei
Digitális – ide a digitális idő és dátum kijelzés elemei kerülnek
Widgets – ide kerülnek a kijelezendő adattípusok elemei
Export – ez egy segédréteg, amikor egy-egy adatcsoporttal elkészültél, azt áthelyezheted erre a rétegre az exportáláshoz. Az Inkscape-ben tudod exportálni a csak kijelölt részeket.
Második lépés elkészíteni a számlap adatcsoportjainak a megjelenését
Harmadik lépés, hogy a szükség szerinti elemeket .PNG formátumban exportálod.
Az exportálást csoportonkénti mappa struktúrába végzem, beszédes neveket adva az egyes elemeknek +Saját számlap -Háttér -Analóg -Digitális -…
Android okosóra számlap készítés – Grafikai megvalósítás és a Téma elkészítésének az alapjai
Számlap összeállítása az alkalmazásban
Nyissuk meg a Huawei Theme Studio Watch Face lapját. Itt létre kell hozni az óránk specifikációjának megfelelő számlapot. A Plusz ikonra kattintva kiválaszthatjuk, hogy óraszámlapot, okos karkötő számlapot, vagy gyermekóra számlapját készítjük el.
Ezután megadjuk a számlap méretét, amit az óránk specifikációjából megtudunk.
A számlapot a szerkesztő, designer által biztosított erőforrásokkal építhetjük fel.
Erőforrások
Single Resource (Egyedi erőforrás)
Mit jelent? Egyetlen képfájlt adsz hozzá egy adott elemként, például egy ikon, háttér vagy egy fix kijelzőelem.
Mikor használd?
Ha statikus elemet szeretnél hozzáadni (pl. logó, díszítő grafika).
Ha egy előre elkészített képet használsz és nincs szükség rétegek kombinálására.
Selected Resource (Választható erőforrás)
Mit jelent? Ezzel lehetőséget adsz a felhasználónak, hogy különböző képek közül válasszon (pl. több háttér vagy ikon).
Mikor használd?
Ha a számlap testreszabható lesz a végfelhasználó számára.
Ha több design opciót kínálsz egy adott elemhez (pl. világos és sötét háttér).
Combined Resource (Kombinált erőforrás)
Mit jelent?
Több réteget (képeket vagy egyéb erőforrásokat) kombinálsz egyetlen elemmé.
Mikor használd?
Ha több rétegű elemet hozol létre, például egy óraszámot, amely mögött árnyék vagy fényhatás van.
Ha az óra egyes részei (pl. percszámok és ikonok) egyetlen egységként mozognak.
Text (Szöveg)
Mit jelent?
Egyedi szöveget adhatsz hozzá, amely lehet statikus vagy dinamikus.
Mikor használd?
Ha fix szöveget szeretnél, pl. „HUAWEI” márkajelzést.
Ha egy időjárási vagy dátum információt kell megjeleníteni (dinamikus szövegként).
TextTwowild (Kétsoros szöveg)
Mit jelent?
Ez egy speciális szövegtípus, amely két különböző adatforrásból származó szöveget jelenít meg két sorban.
Mikor használd?
Ha például egy sorban az aktuális hőmérsékletet, a másikban a maximális/minimális hőmérsékletet mutatnád.
Ha dátumformátumokat osztanál két sorra (pl. „2025-03-22” fent, „Szombat” lent).
Line Resource (Vonal erőforrás)
Mit jelent?
Egy vonalat jeleníthetsz meg, amely lehet statikus vagy dinamikusan változó.
Mikor használd?
Ha egy vizuális szeparátort szeretnél a kijelzőn.
Ha például egy akkumulátor töltöttségi szintet ábrázolnál egy változó hosszúságú vonallal.
Arc Resource (Íves erőforrás)
Mit jelent?
Egy körívet jelenít meg, amely dinamikusan változhat.
Mikor használd?
Ha progresszív adatokat szeretnél vizuálisan ábrázolni (pl. lépésszámláló vagy pulzusszám mérés).
Ha egy köríves akkumulátor vagy aktivitásindikátort szeretnél.
Hand Resource (Mutató erőforrás)
Mit jelent?
Ezzel adhatod meg az analóg mutatókat (óra, perc, másodperc).
Mikor használd?
Ha analóg számlapot készítesz.
Ha mozgó elemet szeretnél, például egy iránytű mutatót.
Custome Options (Egyéni beállítások)
Mit jelent?
Ez egy testreszabható beállítás, amely lehetővé teszi, hogy speciális funkciókat hozz létre.
Mikor használd?
Ha egyedi interakciókat vagy beállításokat akarsz hozzáadni (pl. háttérváltás egy érintéssel).
Ha a felhasználó módosíthatja az óra elemeit (pl. színek, betűtípusok, elrendezés).
Mikor melyiket használd?
Statikus dizájnelemekhez:
Single Resource (egyszerű képek, ikonok, logók)
Text (állandó szövegek)
Testreszabható elemekhez:
Selected Resource (változtatható háttér)
Custome Options (interaktív beállítások)
Dinamikus információkhoz:
TextTwowild (kétsoros infók, pl. dátum és időjárás)
Line Resource (akkumulátor vagy lépésszámláló vonalak)
Arc Resource (kör alakú indikátorok)
Analóg órához:
Hand Resource (óra-, perc-, másodpercmutatók)
Összetett grafikákhoz:
Combined Resource (több réteg egyesítése)
Hamarosan folytatjuk.
Te belevágnál egy saját számlap elkészítésébe?
Érzel magadban annyi kreativitást, vagy kíváncsiságot, hogy elkezd akár a grafikai design tervezést, vagy akár a funkcionális megvalósítást?
Írd le egy hozzászólásban, hogy te mit gondolsz erről a témáról. Mutasd meg nekünk akár egy félkész számlapod design tervét.
Az egyedi okosóra számlapok készítése egy igazán kreatív és izgalmas folyamat, amely ötvözi a dizájnt, a funkcionalitást és a technológiai tudást. Ebben a cikksorozatban lépésről lépésre végigvesszük az alapoktól a profi megoldásokig, kezdve az óra képességeinek megismerésével és a tervezéssel.
A számlap készítés nagyon sok összetevőből áll. Most kezdjük az alapokkal és majd a folytatásokban kifejtek mindent részletesen is. Az első okosórám egy Huawei Watch volt. Amikor megkaptam, rögtön felmerült bennem az igény egy saját, egyedi számlapra.
A store-ban rengeteg szebbnél-szebb számlapot találtam. Ingyeneseket és megvásárolhatókat is. Ezekkel csak annyi problémám volt, hogy nem én voltam egyik sem. Bármennyire igényesek voltak a számlapok, nem tükrözték az egyéniségemet.
Miért érdemes saját számlapot készíteni?
Sok okosóra számos előre telepített számlappal érkezik, de ezek gyakran nem elégítik ki minden felhasználó egyedi igényeit. Az egyedi számlapok lehetőséget adnak arra, hogy:
Saját stílusodhoz igazítsd az órád megjelenését
Csak a számodra fontos információkat jelenítsd meg
Különleges animációkat, interaktív elemeket adj hozzá
Saját logóval vagy személyes dizájnnal láss el egy számlapot
Hogyan fogjunk bele az okosóra számlap elkészítésébe?
A legfontosabb dolog, az óra típusa és képességei. A képességek alatt a megjeleníthető adattípusokat értjük. A terminológia szerint minden ami mérhető, megjeleníthető, az egy-egy adattípushoz van hozzárendelve.
Mivel az első okosórám egy Huawei Watch volt, így az egész folyamatot erre építve fogom bemutatni. Az Apple óráira nem térnék ki, mert a zárt rendszer miatt, azokra a számlap készítés nem olyan egyszerű, mint az Android bázisú órákra.
Ebből következik az első és legfontosabb kérdés:
Milyen információkat szeretnénk látni a számlapon?
Ne akarjunk túl sok mindent kiíratni, mert a számlap zsúfolt és átláthatatlan lesz. A káosz elkerülhetetlen ha sok információt szeretnél megjeleníteni. Illetve minél több a megjelenített adat, annál kisebbeknek kell lenni a számoknak, feliratoknak és a felületi elemeknek. Ez pedig könnyen azt eredményezi, hogy nagyító kell ahhoz, hogy el tudd olvasni, mi is lett éppen kiírva.
Milyen elengedhetetlen adattípusok vannak, amiknek feltétlenül meg kell jelenni?
Idő és dátum. Óráról van szó, így egy kötelező elem. Ha nem jelenítesz meg idő adattípust, akkor a szoftver nem engedi elmenteni az elkészült számlapot.
Lépésszám. Mivel az óra velünk mozog, így ez egy logikus választás.
Szívritmus. A szívünk a legfontosabb! Mindig figyelni kell rá. A szívritmust én 3 részre szoktam bontani. Pillanatnyi, napi legalacsonyabb és napi legmagasabb érték.
Időjárás. Ez két elemből épül fel. Szöveges vagy ikon formában megjelenített időjárási viszony. Szöveges formában megjelenített hőmérséklet. A hőmérséklet kijelzést, a szívritmus mintájára, 3 részre lehet bontani. Pillanatnyi, napi legalacsonyabb és napi legmagasabb hőmérséklet.
Töltöttség.
Opcionális elemek:
Tengerszint feletti magasság.
Légnyomás.
Páratartalom.
Véroxigén szint.
…
Ezeken kívül még rengeteg megjeleníthető adattípus van. Ezeket az óra, vagy a tervező szoftver dokumentációja tartalmazza és részletesen tárgyalja a működésüket.
Ingyenes alternatívák: GIMP, Krita (pixelgrafika), Inkscape (vektorgrafika), Figma
Speciális számlapkészítő programok:
Watch Face Studio (Samsung órákhoz)
WatchMaker (Android és iOS támogatás)
Facer (cross-platform megoldás)
Számítógép vagy okostelefon, ahol a szerkesztést végzed
Az adott okosóra gyártójának fejlesztői eszközei (ha szükséges)
A legfontosabb a képzelőerő és a kreativitás. Enélkül nem fog menni.
Vegyél elő papírt és ceruzát, ha analóg vagy, a digitálisak pedig a tabletjük rajzprogramját és digitális ceruzáját. Képzeljük el a számlapot, azt, hogy mit és hol szeretnénk látni. Ezt rajzoljuk le nagy vonalakban. Még nem kell a design elemekkel foglalkozni! Egyelőre csak egy vázlatot rajzoljunk a számlapról.
Ezt a vázlatot finomítsuk, javítsuk, hogy a számunkra legmegfelelőbb legyen. Figyeljük meg a felületi elemek elhelyezkedését és azokat priorizáljuk. A legfontosabb elemek kapjanak egy központi, erőteljesebb megjelenést.
Képzeljük el a számlapot az órán és vizualizáljuk, hogy minden ott van-e, ahol lennie kell. Ha ránézünk az órára, egyből azt lássuk, amire éppen kíváncsiak vagyunk és ne kelljen keresgélni, hogy „Ezt most hova is raktam?”.
Második lépés a dizájn kialakítása
Ha jól rajzolsz, akkor ezt is kezdheted a számodra kezelhetőbb analóg, vagy digitális környezetben.
Itt az elsődleges és kulcsfontosságú momentum a képzelőerő. Látnod kell, hogy mit szeretnél, hogy hogyan nézzen ki a számlap. Milyen grafikai elemeket szeretnél a különféle adattípusok elkülönítéséhez, vagy kiemeléséhez. Milyen megjelenést szeretnél? Egy egyszerű és letisztult felületet, vagy valamilyen robusztus, sportos megjelenést, esetleg valamilyen futurisztikus dizájnt.
Vagy esetleg a kedvenc filmed, vagy sorozatod motívumaira épülő kialakítást szeretnél látni. Egy ilyen esetben fontos a legalitás és az esetleges jogdíj fizetési kötelezettség. Tiszteld meg a kedvenc filmedet, sorozatodat azzal, hogy nem lépsz át egy határt! Ne a már mások, a filmkészítők által elkészített grafikai elemeket használd, hanem azokat rajzold meg magadnak.
Elkészült a dizájn, mi jön most?
Most elő kell vennünk egy grafikai programot és belefogni a megvalósításba.
Az ilyen szoftverekkel Dunát lehet rekeszteni. A legismertebbek az Adobe termékei. Ezeknek az ára igen magas, de cserébe professzionális eszközöket kapunk.
– Adobe Photoshop, ha pixelgrafikus megvalósításban gondolkozol.
– Corel PAINTER a pixeles képekhez. De ha megelégszel egy korlátozott képességű szoftverrel, akkor használhatod a CorelDRAW csomag részét képező Corel PHOTO-PAINT-et is.
De nem kell rögtön a pénztárcánkba nyúlni. A barátkozás, a próbák idejére kezdhetjük valamilyen ingyenes szoftverrel is. Ha pedig beválik az ingyenes megoldás, akkor akár maradhatsz is ennél.
Ingyenes szoftverek:
– GIMP. Eze pixelgrafikus képek készítésére alkalmas. Nagyon felhasználóbarát és a GIMPShop változattal, leutánozható a Photoshop felülete és működési mechanizmusa.
– Inkscape. Ez egy nagyon impresszív és professzionális vektorgrafikus program az ingyenessége ellenére. Az elkészült műveket mentheted vektoros SVG formátumba, vagy exportálhatod a népszerű pixeles formátumok valamelyikébe.
Ha nem akarsz szoftvert telepíteni, akkor a Canva a barátod. Ez egy böngészőben futó AI támogatású rajzprogram. Elérhető ingyenes változatban is. De havi $15 áron már meg kapsz minden eszközt, minden tudását kihasználhatod a szoftvernek.
Meg történtek az előkészületek és a folytatásban már a konkrét lépéseket fogom majd tárgyalni. Köszönöm az eddigi figyelmedet és kövesd az oldalam, hogy ne maradj le a számlaptervezés folytatásáról.
Te próbáltad már a számlapkészítést?
Neked milyen ötleteid vannak egyedi számlapok készítéséhez? Milyen információkat tartasz elengedhetetlennek? Oszd meg tapasztalataidat kommentben vagy írj nekünk!
Az Apple 2025-ben is izgalmas újításokkal készül. Az év során több jelentős termékbejelentés várható, beleértve az új iPhone SE 4-et, az iPhone 17-et, valamint frissítéseket az Apple TV és HomePod mini termékcsaládokban. Nézzük, mire számíthatunk!
Apple 2025: Várható termékek és fejlesztések
iPhone SE 4 – A megfizethető iPhone új generációja
A pletykák szerint 2025 első felében az Apple bemutatja az iPhone SE 4-et. A készülék az iPhone 14 dizájnjára épül, eltávolítja a Home gombot, és modern OLED kijelzőt kaphat. Az A16 Bionic chip teljesítményével és fejlett kameratechnológiával érkezhet, így az egyik legjobb ár-érték arányú iPhone lehet idén.
iPhone 17 – AI-alapú fejlesztések és új dizájn
A szokásos szeptemberi eseményen az Apple bemutatja az iPhone 17-et. A készülékben az új A19 chip dolgozik, amely mesterséges intelligencia funkciókkal bővül. A jobb akkumulátor-élettartam, a 120 Hz-es ProMotion kijelző és a továbbfejlesztett kamera technológia várhatóan nagy sikert arat.
Apple Command Center – Az okosotthonok jövője
Az Apple egy teljesen új terméket mutathat be 2025-ben, a Command Center névre keresztelt otthoni központot. Ez egy 6 hüvelykes kijelzővel és FaceTime-képes kamerával rendelkező eszköz, amely segít az okosotthonok kezelésében. Az Apple HomeKit platformmal integrálva érkezik, így az Apple ökoszisztémába tökéletesen illeszkedik.
HomePod mini és Apple TV – Megújult verziók
A HomePod mini és az Apple TV is frissítést kaphat 2025-ben. Az Apple új „Proxima” chipje csökkentheti a külső beszállítóktól való függőséget, miközben gyorsabb kapcsolatot és jobb energiahatékonyságot biztosít ezeknek az eszközöknek.
Apple események 2025-ben – Mikor és mire számíthatunk?
Tavaszi esemény (Március – Április)
Ezen a rendezvényen az Apple bemutathatja az új iPhone SE 4-et, az Apple Command Centert és kisebb termékfrissítéseket.
WWDC 2025 (Június)
A fejlesztők számára kulcsfontosságú esemény, ahol az Apple bemutatja az új iOS, macOS, watchOS és tvOS verziókat. Az AI-fejlesztések itt is nagy szerepet kaphatnak.
Őszi esemény (Szeptember)
Az iPhone 17 és az új Apple Watch modellek bemutatója várható. Ez az Apple egyik legfontosabb éves eseménye.
Összegzés
2025-ben az Apple tovább építi az ökoszisztémáját az új iPhone modellekkel, AI-alapú fejlesztésekkel és okosotthon-megoldásokkal. Az év folyamán több eseményre is számíthatunk, ahol az Apple új termékeit és szoftvereit mutatja be. Az innováció és a technológiai fejlődés idén is garantált!
Az akkumulátortechnológia rengeteget fejlődött a NiCd és NiMH idők óta, de sok félreértés és ellentmondásos tanács kering a mai Li-ion és LiPo akkumulátorok helyes töltéséről. Nézzük végig lépésről lépésre, hogy mit takar a modern akkumulátortechnológia!
Memóriaeffektus és tanulási mechanizmusok
A régi NiCd és NiMH akkumulátorok valóban „megtanulták” a töltési szokásokat, amit memóriaeffektusnak hívtak. A modern Li-ion és LiPo akkumulátorok nem szenvednek ettől, tehát a teljes lemerítés és újratöltési ciklusok (azaz a formázás) már nem szükségesek, sőt, káros is lehet.
A Li-ion cellák elektrokémiai viselkedése miatt az élettartam nem a ciklusszámtól, hanem a töltési feszültségtől és a hőmérséklettől függ leginkább.
A legjobb stratégia: Az akkumulátort 20–80% között tartani a legtöbb időben, mert a szélsőséges töltöttségi szintek gyorsítják az öregedést.
Ha muszáj 100%-ra tölteni, akkor ne hagyjuk sokáig teljesen feltöltve.
A legtöbb modern telefon és laptop már használ optimalizált töltést, ami figyeli a szokásainkat, és például csak akkor tölti fel teljesen az eszközt, amikor valószínűleg használni fogjuk.
Csepptöltés és túltöltés
Csepptöltés
Ez a régi technológiákra volt jellemző, amikor a töltő folyamatosan kis árammal töltötte az akkut, hogy a feszültség stabil maradjon.
A Li-ion akkumulátoroknál nincs szükség csepptöltésre.
Ha egy modern telefon/laptop eléri a 100%-ot, a töltésvezérlő leállítja az aktív töltést.
Ettől függetlenül, hosszú ideig 100%-on hagyni az eszközt káros lehet, mert megnöveli a feszültséget a cellákban, ami hosszú távon gyorsítja az elhasználódást.
Túltöltés
Szerencsére a modern eszközökben lévő töltésvezérlő áramkörök megakadályozzák a túltöltést.
Amint az akku eléri a névleges maximális töltöttséget (~4,2V cellánként), a vezérlő automatikusan megszakítja az áramellátást.
Ha az eszköz jó minőségű és eredeti töltőt használunk, akkor a túltöltés nem jelent problémát.
Kivétel: Ha rossz minőségű vagy nem megfelelő töltőt használunk, az lehet, hogy nem szabályozza megfelelően az áramerősséget és feszültséget, ami károsíthatja az akkumulátort.
Töltési szokások és optimalizált töltés vs. véletlenszerű töltés
A gyártók gyakran mondják, hogy a Li-ion akkumulátorokat nem kell egy meghatározott mintázat szerint tölteni, és ez nagyrészt igaz.
Az Optimalizált töltés (pl. iPhone-oknál, Samsungnál, MacBookoknál) az alábbiakat csinálja:
Megjegyzi a töltési szokásaidat.
Az éjszakai töltésnél lassan tölti fel az akkut 80%-ig.
Csak akkor tölti fel 100%-ra, amikor várhatóan használni fogod az eszközt.
De mi van, ha nem mindig ugyanabban az időpontban töltöd a telefont?
Akkor az optimalizált töltés nem tud hatékonyan működni, és ilyenkor jobb kikapcsolni ezt a funkciót.
Ha véletlenszerű időpontokban töltesz, az nem árt az akkunak, feltéve, hogy nem hagyod rendszeresen 100%-on és nem hagyod teljesen lemerülni.
Az univerzális töltőadapterek kérdése
Régen minden telefonhoz adtak gyári töltőt, amit a gyártó optimalizált az adott eszközhöz. Ma már ezt a legtöbb cég költségcsökkentés és környezetvédelmi okokra hivatkozva elhagyja.
Miért probléma ez?
Nem minden töltő egyforma:
Egy olcsó, nem megfelelő töltő túl alacsony áramerősséget adhat (lassú töltés), vagy túl magasat, ami melegedést és gyorsabb akku-öregedést okozhat.
Az olcsó kínai utánzatok akár veszélyesek is lehetnek (túltöltés, gyenge szigetelés).
Gyors- és normál töltők közötti különbség
A modern telefonok támogatják a gyorstöltést (pl. PD – Power Delivery, QC – Quick Charge).
Ha a telefonod nem kompatibilis a töltővel, akkor vagy lassabban tölt, vagy egyáltalán nem működik megfelelően.
Milyen töltőt érdemes használni?
Ha lehet, a gyártó által ajánlottat.
Ha másik töltőt veszel, győződj meg róla, hogy támogatja az eszközöd specifikációit.
Kerüld az olcsó, márkátlan töltőket – jobb egy neves gyártó (Anker, Baseus, Ugreen, Spigen stb.).
Hogyan töltsd helyesen az akkumulátort?
✅ Ne hagyd teljesen lemerülni! (20% alatt lehetőleg ne menj) ✅ Ne hagyd tartósan 100%-on! ✅ 20–80% között töltögesd a legjobb élettartam érdekében. ✅ Használj megbízható töltőt és kábelt! ✅ Kerüld a túlmelegedést töltés közben! ✅ Ha egész éjjel töltöd, kapcsold be az optimalizált töltést! ✅ Nem gond, ha napközben többször rövid időre töltöd.
🚫 Kerüld a teljes lemerítést (0%)! 🚫 Ne hagyd hosszú időre töltőn 100%-on! 🚫 Ne használj olcsó, ismeretlen töltőket!
Ha így használod az akkut, akkor sokkal hosszabb élettartamot érhetsz el anélkül, hogy az eszköz idő előtt elveszítené a kapacitását.
Az utóbbi időben egyre többször találkozhatunk a Facebookon egy agresszív marketingkampánnyal, amely egy „forradalmi” megoldást ígér a cukorbetegség kezelésére. A Diaform nevű termék reklámjai azt sugallják, hogy a készítmény segítségével bárki megszabadulhat a cukorbetegségétől, csupán néhány hét alatt. De mi az igazság? Nézzük meg közelebbről ezt az ajánlatot.
A nagy ellentmondás: azoknak ellenjavallt, akiknek ajánlják
A Diaform hivatalos weboldalán található ellenjavallatok listája egy komoly problémát vet fel: a készítmény nem ajánlott immunhiányos és autoimmun betegeknek. Ez már önmagában gyanús, hiszen:
Az 1-es típusú cukorbetegség autoimmun betegség, tehát a készítmény pont azok számára nem javasolt, akiknek a legnagyobb szükségük lenne rá.
A 2-es típusú cukorbetegség is gyakran társul immunrendszeri problémákkal, így szintén kérdéses, hogy kik számára lenne egyáltalán biztonságos a termék használata.
Vagyis a termék reklámjai pont azokat célozzák, akiknek az ellenjavallatok alapján nem lenne ajánlott a fogyasztása. Ez már önmagában elég ahhoz, hogy óvatosak legyünk.
„Egyszerű, otthon is elkészíthető módszer” – vagy mégsem?
A reklámkampány egyik fő állítása az, hogy a módszer annyira egyszerű, hogy bárki elkészítheti otthon. Ez elsőre úgy hangzik, mintha egy házi gyógymódról vagy egy természetes étrend-alapú megoldásról lenne szó. A valóság azonban teljesen más:
A „házi módszer” valójában annyiból áll, hogy meg kell vásárolni az általuk forgalmazott terméket.
Ez nem egy otthon előállítható étrend-kiegészítő, hanem egy kereskedelmi termék, amelyről semmilyen részletes összetevőlistát nem közölnek.
Ez a marketingfogás klasszikus manipuláció: olyan érzetet keltenek, mintha valami egyszerű, ingyenesen elérhető módszerről lenne szó, miközben valójában egy drága és kétes eredetű termék megvásárlására próbálnak rávenni.
A tipikus átverési jelek
Ha egy kicsit mélyebbre ásunk, a Diaform összes ismertetőjegye megfelel egy tipikus átverő marketingkampánynak:
Nincs hiteles tudományos háttér – Egy komoly cukorbetegség-kezelő termék esetében elvárható lenne, hogy rendelkezzen független klinikai vizsgálatokkal és orvosi ajánlásokkal. Ezek azonban teljesen hiányoznak.
Nincs megadva a gyártó neve és pontos származása – Egy komoly étrend-kiegészítő esetén elvárható, hogy pontosan feltüntessék, melyik cég áll mögötte, milyen országban gyártják, és milyen hatósági engedélyekkel rendelkezik. A Diaform esetében ezek az információk rejtélyes módon hiányoznak.
Ál-orvosi ajánlások – A reklámokban szereplő „szakértők” valószínűleg nem is léteznek, vagy olyan személyek, akiket színészek játszanak el. Egy valódi, hiteles orvos soha nem állítaná, hogy a hasnyálmirigy glükózt termel, márpedig a reklámokban ilyen biológiai képtelenségek is elhangzanak.
Hamis sürgetés és „utolsó esély” akciók – Az oldalon gyakran szerepelnek olyan szövegek, mint „Csak ma 50% kedvezmény!” vagy „Az ajánlat hamarosan lejár!”. Ezek a trükkök klasszikus manipulációs technikák, amelyek a vásárlót pszichológiai nyomás alá helyezik.
Áranomália és rejtett költségek – A reklámkampányban azt állítják, hogy a termék teljes ára 60 000 Ft, de most „csak” 9 900 Ft-ért kapható. Ezzel szemben a weboldalukon a teljes ár 27 800 Ft. Ez azt mutatja, hogy a kreatív csapat nem egyeztette az árakat, és a kampány csupán manipulációra épül.
Valótlan gyógyulási idő és költségek – A reklám szerint a termék 17 nap alatt kigyógyítja a cukorbetegséget. Egy doboz csak 10 kapszulát tartalmaz, és étkezésenként 1 szemet kell bevenni. Ez azt jelenti, hogy 3 nap alatt elfogy egy doboz, tehát a teljes, ígért „gyógyulási időre” 6 dobozra lesz szükség. Ez pontosan 60 000 Ft-ba kerül – vagyis pont annyiba, mint amennyit a kampányban a „teljes árként” említenek.
Konklúzió: Maradj éber és ne dőlj be az átverésnek!
A Diaform egy tipikus példa arra, hogyan próbálnak kétes termékeket agresszív Facebook-marketinggel rásózni a hiszékeny vásárlókra. Ha valami túl szép, hogy igaz legyen, akkor az általában nem is igaz. Ha valóban hatékony és tudományosan bizonyított megoldás lenne a cukorbetegségre, akkor orvosok és kutatók ajánlanák, nem pedig fizetett Facebook-hirdetések.
Ne hagyd, hogy az ilyen trükkök megvezessenek, és ha kétségeid vannak egy étrend-kiegészítővel kapcsolatban, mindig konzultálj egy valódi szakemberrel, mielőtt bármit megvásárolnál!
Néha elgondolkodom azon, hogy egyáltalán van-e értelme annak a káosznak, ami mostanra a PC-komponensek piacán kialakult. Ott van a processzor, a VGA, a RAM, az alaplap, a tápegység – mindegyik külön él a saját szabványai között, közben meg a felhasználó a sötétben tapogatózik, amikor kompatibilitási kérdésekről van szó. Míg a laptopokban és a konzolokban az egész rendszer egyetlen zökkenőmentesen működő egység, addig az asztali PC-k egy középkori gépösszerakó műhelyre emlékeztetnek, ahol minden illesztési pontnál esély van a meghibásodásra.
Felvetődik a kérdés: ha a jelenlegi architektúra ennyire széthúzott és nehezen kezelhető, miért nem tervezzük újra az egészet?
A jövő PC-je: kompakt, csendes, energiatakarékos
Gondolj bele, milyen lehetne egy ésszerűen felépített asztali gép. Nem kellene 8-10 ventilátor, amik egy vadászrepülő hangját produkálják. Nem kellene külső kábelekkel bűvészkedni, hogy a VGA vagy a CPU elég tápot kapjon. Az alaplapba integrált energiaellátás, egyetlen hatékony hűtési rendszer és moduláris komponensek – mindez csökkentené a zajt, a fogyasztást és a helyigényt.
Ha valaki azt gondolja, hogy ez utópia, akkor vessünk egy pillantást a konzolokra és a laptopokra. Az Apple M-szériás chipjei már most is bebizonyították, hogy a CPU, GPU és RAM integrálása nemhogy csökkenti, hanem inkább növeli a teljesítményt. A gaming laptopokban pedig már évek óta megoldott a kompakt, erős hűtés. Akkor miért nem lépünk többet, nagyobbat ebbe az irányba PC-s vonalon is?
Megmaradhat a modularitás?
A hardcore PC-sek biztosan most kezdtek el kapálni a pitchforkjaikkal, hogy „dehát a PC éppen attól PC, hogy minden cserélhető!”. Jogos, de ki mondta, hogy egy új dizájn el kellene, hogy vegye ezt? Egy újratervezett PC lehetne úgy is moduláris, hogy a VGA csak egy csatlakoztatható GPU-modul lenne, hasonlóan a CPU-khoz. A RAM pedig ötvözhetné a DDR és a VRAM előnyeit, amit BIOS/EFI szinten lehetne allokálni a CPU és a GPU között.
Ami visszatartja a fejlődést
Hát igen, a legnagyobb akadály az, hogy a jelenlegi gyártóknak egyszerűen nem éri meg a változás. Az NVIDIA, az AMD és az Intel már bebetonozta magát a piacra a mostani modell szerint. Nekik az a jó, ha külön termékként tudják eladni a CPU-t, GPU-t, RAM-ot, alaplapot. Ha mindezt egyetlen moduláris, egységes rendszerbe olvasztanák, azzal a profitot is egyetlen dobozba zárnák. Hát ki akarja ezt, amikor a régi struktúra is dönti a pénzt?
Meg lehetne kerülni a nagy gyártókat?
A legvalószínűbb válasz: egy tech óriás lép elő, aki kockáztat. Az Apple már megtette ezt a Mac-ekkel, de egy teljesen moduláris, gamer fókuszú PC még várat magára. Egy olyan cég, amelyik egy nyílt szabványra épített, hatékony architektúrát hoz létre, letarolhatná a piacot.
Mi lenne, ha a PC-k és a laptopok között elmosódnának a határok?
Ha az asztali PC felvenné a gaming laptopok optimalizált, csendes, hűtésileg és energiafelhasználás szempontjából is hatékony felépítését, az előbb-utóbb az egész piacot megváltoztatná. Talán nem lesz messze az idő, amikor az újratervezett PC már nem egy tornyokba rétegezett, ventilátorokkal telepakolt doboz lesz, hanem egy logikus, kompakt rendszer, amelyik végre értelmesen kezeli a hardvert. Az egyetlen kérdés: ki meri megtenni az első lépést?
A biztonsági mentés nem luxus, hanem alapvető szükséglet minden digitális eszközt használó számára. Egy váratlan adatvesztés súlyos károkat okozhat. Íme, amikor különösen fontos:
Hardverhiba – A tárolók meghibásodása gyakori jelenség.
Véletlen törlés vagy felülírás – Egy rossz kattintás, és oda a fontos dokumentum.
Zsarolóvírusok és malware-ek – Zsarolóvírus-támadás esetén az adataid elérhetetlenné válhatnak.
Természeti katasztrófák, lopás – Fizikai sérülés vagy eszközvesztés miatt is elveszhetnek adataid.
Biztonsági mentési stratégiák
Egy jó stratégia nem egyetlen mentésre épül. A 3-2-1 szabály segít az adatok biztonságos megőrzésében:
3 példányban tárold az adataidat.
2 különböző eszközön legyenek mentve.
1 példány fizikailag távol legyen az eredeti helytől.
Hogyan valósítsd meg a biztonsági mentést?
Felhőalapú mentés
Ma már olcsón elérhetőek a nagy kapacitású felhőtárhelyek. Néhány példa:
Google Drive: 15 GB ingyenes, 2 TB bővítve kb. 3500 Ft/hó.
OneDrive: 5 GB ingyenes, nagyobb tárhely a Microsoft 365 része.
iCloud: Apple eszközök felhasználóinak ideális megoldás.
MEGA: 50 GB ingyenes tárhely és mobilalkalmazás.
Előnyök:
Fizikai katasztrófa esetén is hozzáférhető.
Automatizált mentések.
Több eszközről is elérhető.
Hátrányok:
Előfizetési díjak.
A szolgáltató biztonságára kell hagyatkoznod.
Nagy adatmennyiségnél lassabb visszaállítás.
Helyi (offline) mentés
Külső merevlemezre vagy NAS-ra készített mentések offline védelmet adnak.
Népszerű szoftverek:
Macrium Reflect – Kiváló mentési funkciók, az ingyenes verzió már nem elérhető.
Ashampoo Backup PRO – Könnyen kezelhető és rugalmas megoldás.
Előnyök:
Gyors visszaállítás.
Nem kell internet.
Egyszeri költség, nincs havi díj.
Hátrányok:
Sérülés vagy lopás esetén elveszhetnek az adatok.
Folyamatos csatlakozás esetén sebezhető a ransomware támadásokkal szemben.
Hibrid megoldás
A hibrid stratégia egyesíti a felhő és helyi mentés előnyeit: egy példány helyi adathordozón, egy másik a felhőben.
Mire figyelj a biztonsági mentéseknél?
Titkosítás: Védd az érzékeny adatokat.
Automatizálás: Állítsd be az automatikus mentéseket.
Offline példány: Legalább egy mentés legyen fizikailag leválasztva.
Visszaállítási teszt: Ellenőrizd rendszeresen, hogy működik-e a visszaállítás.
Alternatív megoldás: Lemezkép készítése Linux alatt
A felhőalapú számítástechnika rohamos fejlődése alapjaiban változtatja meg a vállalati IT-infrastruktúrát. Lehetővé teszi a:
skálázhatóságot,
költséghatékonyságot,
nagyobb rugalmasságot.
Az olyan megoldások, mint az Amazon Web Services (AWS), Microsoft Azure és Google Cloud egyre nagyobb teret nyernek a piacon. (Forrás: Gartner)
Hogyan alakítja át a felhő a vállalatok IT-infrastruktúráját?
Skálázhatóság és rugalmasság
A felhőalapú rendszerek lehetővé teszik, hogy a vállalatok:
igény szerint növeljék vagy csökkentsék erőforrásaikat,
gyorsan alkalmazkodjanak az üzleti igényekhez.
„A felhőalapú számítástechnika egyik legnagyobb előnye, hogy dinamikusan alkalmazkodik az üzleti igényekhez.”
Költségcsökkentés és hatékonyság
A hagyományos szerverek fenntartása:
drága,
időigényes.
A felhőszolgáltatások esetén a vállalatok csak az általuk ténylegesen használt erőforrásokért fizetnek. (Forrás: AWS)
„A felhőalapú szolgáltatások csökkentik a fizikai infrastruktúra fenntartásának költségeit és az üzemeltetési kiadásokat.”
Kiberbiztonság és adatvédelem
A vezető felhőszolgáltatók:
fejlett biztonsági megoldásokat kínálnak (titkosítás, hozzáférés-kezelés),
ugyanakkor a felhasználóknak saját biztonsági stratégiákat is ki kell alakítaniuk. (Forrás: Microsoft Security)
„A felhő biztonsága nemcsak a szolgáltató felelőssége, hanem a felhasználók által alkalmazott védelmi intézkedések is kulcsfontosságúak.”
A felhőalapú számítástechnika kihívásai
Adatkezelés és megfelelőség
A vállalatoknak:
meg kell felelniük a GDPR, ISO 27001 és más adatvédelmi szabályozásoknak,
folyamatosan figyelniük kell a jogszabályi változásokat.
Függőség a szolgáltatóktól
Kockázatot jelent a vendor lock-in (szolgáltatófüggőség).
Fontos a több szolgáltatóval való kompatibilitás kialakítása.
Hálózati késleltetés
Egyes üzleti alkalmazások érzékenyek a késleltetésre.
A megfelelő, gyors hálózati infrastruktúra létfontosságú a hatékony működéshez.
Konklúzió
A felhőalapú számítástechnika alapvetően alakítja át a vállalati működést:
jelentős előnyöket kínál,
ugyanakkor új kihívásokat is hoz.
A siker kulcsa: tudatos stratégiai tervezés és fejlett biztonsági megoldások alkalmazása.
Saját véleményem
Szerintem a felhőalapú számítástechnika az egyik legnagyobb katalizátora az utóbbi 10-15 év üzleti forradalmának. Viszont sok cég túlságosan könnyelműen ugrik bele a felhőhasználatba, nem megfelelő biztonsági és megfelelőségi stratégiával. Ez hosszú távon több kárt okozhat, mint hasznot. A vendor lock-in probléma is alulértékelt téma: sok vállalat csak akkor döbben rá a függőségre, amikor már nagyon nehéz váltani.
Ha szívesen olvasnál még erről mélyebb összefüggésekkel, ajánlom például ezeket:
A gyenge minőségű tápegységek és más hardverkomponensek esetleges hibái komoly problémákat okozhatnak, különösen akkor, ha a csúcskategóriás RTX 5090 és 5080 videokártyákról van szó. Az első mondatból azonnal világossá válik, hogy a problémák nem csupán a kártya működését, hanem az egész rendszer stabilitását veszélyeztetik. Az eset hátterében egy állítólagos „teszt labor” szerepel, amely mindössze egyetlen fotó és két rövid megjegyzés alapján prezentálja az adatokat – ez arra enged következtetni, hogy a bemutatott információk hiányosak, és ha valóban egy profi szervezetről lenne szó, részletes, mérési eredményeket és pontos hardver konfigurációkat is közölniük kellene. Továbbá feltételezhető, hogy ez akár egy szándékos lejáratási kísérlet is lehet az Nvidiával szemben, hogy árnyékban tartsák az új, csúcskategóriás videokártya piacra dobását. Ebben a bejegyzésben tehát nem csak a 5090-es típusválasztékot és a tápellátási követelményeket vesszük górcső alá, hanem azt is elemezzük, hogy a gyenge minőségű tápegység hogyan vezethet komoly rendszerhibákhoz – és miért kell a vásárlóknak felelősségteljesen dönteniük, különösen egy ilyen drága komponens beszerzése esetén.
A Nvidia 5090-es Kártyák Típusválasztéka
A Nvidia 5090-es szériája több konfigurációban érhető el, így kielégítve a legkülönbözőbb felhasználói igényeket – legyen szó extrém játékokról, professzionális grafikai feladatokról vagy mesterséges intelligencia számításokról. A portfólióban megtalálhatóak a belépő szintű, a középkategóriás, valamint a csúcskategóriás modellek is, melyek mindegyike kimagasló teljesítményt és innovatív hűtési megoldásokat ígér. Azonban a legújabb hír egy olyan problémára hívja fel a figyelmet, amely rávilágít: a rendszer megbízhatóságához nem csupán a processzor és a memória számít, hanem az egész rendszer alapját képező, minőségi tápegység is.
RTX 50 Series Specs
RTX 5090
RTX 5080
RTX 5070 Ti
RTX 5070
CUDA Cores
21760
10752
8960
6144
Shader Cores
Blackwell
Blackwell
Blackwell
Blackwell
AI Tensor Cores
3352 AI TOPS
1801 AI TOPS
1406 AI TOPS
988 AI TOPS
Ray Tracing Cores
318 TFLOPS
171 TFLOPS
133 TFLOPS
94 TFLOPS
Base Clock (GHz)
2.01
2.30
2.30
2.16
Boost Clock (GHz)
2.41
2.62
2.45
2.51
Memory
32 GB GDDR7
16 GB GDDR7
16 GB GDDR7
12 GB GDDR7
Memory Interface
512-bit
256-bit
256-bit
192-bit
Display outputs
3x DisplayPort, 1x HDMI
3x DisplayPort, 1x HDMI
3x DisplayPort, 1x HDMI
3x DisplayPort, 1x HDMI
PCIe Gen
5.0
5.0
5.0
5.0
Max temp (°C)
90
88
88
85
TGP/TDP
575W
360W
300W
250W
Required System Power
1000W
850W
750W
650W
Minimális és Ajánlott Tápigény
Az RTX 5090-es kártyák működéséhez meghatározott tápellátási követelmények vannak érvényben: a minimális érték általában 750 watt körül mozog, míg az ajánlott tápegység teljesítmény 850 watt vagy több, különösen ha más erősen fogyasztó komponensek is jelen vannak a rendszerben. Ebben az esetben a rendelkezésre álló kép alapján feltételezhető, hogy a használt tápegység nem felelt meg a csúcskategóriás komponensek elvárásainak, ami miatt az intenzív áramfelvétel miatt a kábel túlmelegedett és a szigetelés megolvadt.
Nvidia Nyilatkozata: Miért Nem Kellene Ilyen Problémának Előfordulnia?
A Nvidia hivatalos kommunikációja szerint az RTX 5090-es kártyák tervezésekor kiemelt figyelmet fordítottak arra, hogy a tápcsatlakozók és a kábelek a legmagasabb biztonsági előírásoknak megfelelően készüljenek el. Az anyagok kiválasztása, a hőeloszlás optimalizálása és az elektromos terhelések pontos kalkulációja révén az ilyen hibák – például a kábel szigetelésének megolvadása – gyakorlatilag kizártak. Azonban, ha a csatlakozó és a kábel már az elejétől nem megfelelő minőségű, a csúcsteljesítmény mellett a tápegység sem tudja biztosítani a stabil és hűtött áramellátást, ami végső soron komoly rendszerhibákhoz vezethet.
A Baleset Körülményei: Mit Tudunk?
A rendelkezésre álló fotó alapján egyértelmű, hogy nem a videokártya, hanem a tápegység csatlakozójához tartozó kábel szenvedett kárt. Ez arra utal, hogy a probléma az áramellátás oldalán gyökerezik, és valószínűsíthető, hogy a használt tápegység nem felelt meg a csúcskategóriás komponensek igényeinek. Egy olyan minimális szintű, nem a prémium minőséget képviselő PSU beépítése esetén a nagy teljesítményű RTX 5090-es kártya terhelése miatt a kábelek túlmelegednek, ami végül a szigetelés megolvadásához vezet.
Konfiguráció és Tápegység Részletei
Jelenleg nagyon kevés adat áll rendelkezésre arról, hogy pontosan milyen konfigurációban üzemelték azt az RTX 5090-es kártyát, amelynek tápegység csatlakozójához tartozó kábele meghibásodott. Különösen fontos lenne tudni, hogy milyen minőségű és teljesítményű PSU került alkalmazásra. Egy olyan rendszer esetében, ahol csúcskategóriás videokártya van jelen, a kiváló minőségű tápegység beszerzése elengedhetetlen – ugyanis az egész rendszer megbízhatósága ezen múlik.
Felhasználói Reakciók a Hírre
A közösségi médiában és a hardver fórumokon gyorsan terjedtek a spekulációk és aggodalmak. Sokan azt állítják, hogy a problémák már a 40-es széria esetében is megjelentek, ezért különösen óvatosak az új RTX 5090-es modellek megvásárlásával kapcsolatban. Mások úgy vélik, hogy a hiba egy izolált eset, melyet a nem megfelelő tápegység használata eredményezett. Az üzenet egyértelmű: egy drága, csúcskategóriás videokártya megvásárlása előtt elengedhetetlen a minőségi PSU kiválasztása – ne spóroljunk az alapkomponenseken!
Tápegység: Az Igazi PC Alapköve
Sokan hajlamosak a processzorra és a memóriára koncentrálni, ám a tápegység – amelyből az összes hardverkomponens működéséhez energia érkezik – az igazi alapkövet jelenti egy stabil PC esetében. Egy olyan drága csúcs videokártya, mint az RTX 5090, csak egy megbízható, minőségi tápegységgel működhet biztonságosan és hatékonyan. Ha a költségvetés nem teszi lehetővé a megfelelő PSU beszerzését, akkor érdemes átgondolni a vásárlási döntést – vagy esetleg olcsóbb videokártya mellett dönteni, amelyhez könnyebben beszerezhető egy megfelelő minőségű tápegység.
Valós Teszteredmény Vagy Lejáratási Kísérlet?
Az eset hátterében állítólag egy teszt labor bejegyzése áll, amely mindössze egy fotóra és két rövid kommentárra épül. Egy professzionális, szakmailag elismert teszt labor soha nem intézné le egy ilyen komoly hardverhibát csupán két mondattal, részletes teszt eredmények és pontos hardver konfigurációk nélkül. Ez a minimális adatcsomag arra enged következtetni, hogy ez az eset akár egy szándékos lejáratási kísérlet része is lehet az Nvidiával szemben – így a hír nem megalapozott, és nem ad elég információt ahhoz, hogy végleges véleményt alkossunk a csúcskategóriás videokártya hibáiról és a használt tápegység minőségéről.
Nvidia Reakciója az Esetre
Eddig a Nvidia részéről hivatalos nyilatkozat nem érkezett a képen látható probléma kapcsán. A gyártó a korábbi, általános minőségbiztosítási eljárásaira hivatkozik, és azt állítja, hogy az ilyen hibák nem várhatók el a tervezési előírásoknak megfelelően. Az iparági szakértők azonban figyelmeztetnek arra, hogy egy ilyen incidens akár a további vizsgálatok és egy esetleges termékrevízió előjele is lehet.
Vásárlási Döntés: Beruházni vagy Várni?
Az aktuális hír és a felhasználói visszajelzések alapján sokakban felmerül a kérdés, hogy érdemes-e az RTX 5090-es kártyát azonnal megvásárolni. Az eset jól mutatja, hogy a csúcskategóriás komponensek esetében nem csupán a kártya teljesítménye, hanem az azt ellátó tápegység minősége is döntő fontosságú. Ha nem rendelkezel egy megfelelő, magas minőségű tápegységgel, akkor a drága videokártya használata kockázatos lehet. Az optimális megoldás lehet, hogy várunk a piacon, amíg több tapasztalat és hivatalos nyilatkozat érkezik, vagy akár egy új, javított revízió jelenik meg. Mindenkinek azt javasoljuk, hogy felelősségteljesen döntse el, mikor és milyen konfigurációban vásárol hardvert – ne spórolj a PSU-n, mert a rendszered stabilitása ennek függvénye.
Az RTX 5090-es videokártya körüli hír egyszerre ijesztő és figyelmeztető üzenet a csúcstechnológiai hardverek piacán. Bár a Nvidia hivatalos álláspontja szerint az ilyen hibák nem fordulhatnak elő, az eset rávilágít arra, hogy a rendszer megbízhatóságához elengedhetetlen a megfelelő minőségű tápegység. Emellett a hír hátterében álló, minimális adatokkal rendelkező „teszt labor” bejegyzés arra is felhívja a figyelmet, hogy a források hiányosak, és akár egy szándékos lejáratási kísérlet része is lehet – így még nem szabad megalapozott véleményt alkotni. Vásárlás előtt minden csúcskategóriás komponens esetében a minőségi PSU kiválasztása az elsődleges feladat, hiszen a stabil működés alapja éppen ez.
A mesterséges intelligencia (AI) fejlődése 2025-ben továbbra is meghatározó tényező lesz az ipar, az üzleti élet és a mindennapok területén. Miközben az AI egyre fejlettebbé válik, új kihívásokkal is szembesülünk, különösen a kiberbiztonság, az automatizáció és a kreatív iparágak terén. Nézzük meg, milyen trendek alakítják az AI jövőjét!
Az AI nemcsak a védelmi rendszereket erősíti, hanem a támadások is egyre kifinomultabbá válnak általa.
Deepfake: Olyan mesterséges intelligencia által generált videó vagy hangfelvétel, amely valósághűen utánozza egy személy viselkedését vagy beszédét.
Az AI segítségével automatikusan generált adathalász e-mailek és deepfake tartalmak már most is jelentős problémát jelentenek. 2025-ben a vállalatok és állami szervezetek egyre kifinomultabb AI-alapú védelmi mechanizmusokat fognak alkalmazni a támadások kiszűrésére. Egyes biztonsági rendszerek például az önfejlesztő algoritmusokat alkalmazzák majd, amelyek folyamatosan tanulnak az új fenyegetésekről.
Az AI által vezérelt automatizáció forradalmasítja a logisztikát és az ipari termelést. Az ellátási láncok optimalizálása és az intelligens raktárkezelő rendszerek egyre nagyobb teret nyernek.
IoT (Internet of Things): Az eszközök és szenzorok hálózata, amely adatokat gyűjt és kommunikál egymással.
A drónokkal és autonóm járművekkel támogatott szállítási rendszerek hatékonyabbá és fenntarthatóbbá tehetik a logisztikai folyamatokat. A prediktív elemzések segítségével a vállalatok előre láthatják az ellátási problémákat, és gyorsabban reagálhatnak a piaci változásokra.
Az AI szerepe az egészségügyben
Az egészségügyben az AI már most is forradalmi változásokat hozott, és 2025-ben ez még tovább gyorsulhat.
AI-alapú diagnosztika: Olyan algoritmusok, amelyek orvosi képalkotások vagy adatok alapján segítik a betegségek azonosítását.
A mesterséges intelligencia egyre pontosabb diagnózisokat állít fel, segít a betegfelügyeletben és a gyógyszerkutatásban. Az AI-alapú rendszerek akár egy szívroham vagy rákos elváltozás jeleit is felismerhetik az orvosok számára nehezen észlelhető korai stádiumban.
A pénzügyi szektorban az AI szerepe egyre növekszik. Az intelligens chatbotok és algoritmusok nemcsak ügyfélszolgálati feladatokat látnak el, hanem a csalások és gyanús tranzakciók felismerésében is kulcsszerepet játszanak.
Fintech: A pénzügyi szolgáltatások és technológia összeolvadása, amely innovatív megoldásokat hoz létre a pénzügyi piacon.
A bankok egyre inkább támaszkodnak az AI-ra, hogy személyre szabott pénzügyi tanácsokat nyújtsanak ügyfeleiknek. A prediktív analitika lehetővé teszi a hitelképesség pontosabb meghatározását és a pénzügyi kockázatok minimalizálását.
A mesterséges intelligencia az okostelefonok és más mobil eszközök nélkülözhetetlen részévé vált. Az AI-alapú asszisztensek, mint például Siri, Google Assistant vagy Alexa, egyre kifinomultabbak, és már nemcsak egyszerű parancsokat teljesítenek, hanem komplex feladatokat is képesek kezelni.
NLP (Natural Language Processing): Az AI azon képessége, hogy megértse és feldolgozza az emberi nyelvet.
A felhasználók személyre szabottabb és intelligensebb interakciókat várhatnak el az AI-alapú rendszerektől, akár időmenedzsment, akár tartalomajánlások terén.
AI és a filmipar: Tényleg elveszi az írók munkáját?
A filmkészítők attól tartanak, hogy az AI teljesen átveszi a forgatókönyvírás szerepét. De vajon valóban képes-e egy algoritmus érzelmeket és kreativitást helyettesíteni?
Generatív AI: Olyan mesterséges intelligencia, amely új tartalmakat hoz létre, például szöveget, képeket vagy zenét.
Bár az AI képes vázlatokat és alapötleteket generálni, az emberi kreativitás és a mély érzelmi történetmesélés továbbra is nélkülözhetetlen. Egy film nem csupán adathalmazokból áll, hanem művészi és emberi döntések sorozatából. Az AI egy hasznos eszköz lehet, de a valódi alkotói munka továbbra is az emberek kezében marad.
2025-ben az AI minden eddiginél nagyobb hatással lesz az életünkre. Miközben az automatizáció és a mesterséges intelligencia segíti az ipart, a pénzügyi szektort és az egészségügyet, egyre több etikai és biztonsági kérdés is felmerül. Az AI nem csupán egy technológiai újítás, hanem egy társadalmi változás is, amelyre tudatosan kell reagálnunk.
Milyen AI-fejlesztéseket vársz a legjobban 2025-ben? Írd meg kommentben!
Elon Musk – tech guru, megmondóember, a nagyotmondások és féligazságok lovagja. Sokféle jelzővel illették az idők folyamán, és most felvehetjük a listára az AI, azaz a mesterséges intelligencia megszállottja titulust is. Bár ez nem új keletű dolog. Korábban már kísérletet tett egy olyan neurális chip kifejlesztésére, amelyet az emberi agyba lehet ültetni, és közvetlenül kapcsolódhat az idegrendszerhez. Célja az volt, hogy az emberek pusztán gondolataikkal irányíthassák a különféle kompatibilis eszközöket, és a válaszokat közvetlenül az agyukba kapják vissza.
Most azonban egy másik óriási lépésre szánta el magát: 97,4 milliárd dollárt ajánlott az OpenAI felvásárlására. Az OpenAI a világ egyik vezető mesterséges intelligencia fejlesztője, legismertebb termékei közé tartozik a GPT modellcsalád, amelynek legújabb változatai már emberi szintű szöveggenerálásra is képesek.
Mi lehet Musk valódi célja?
A lehetőségek sora széles, és az eddigi pályafutását nézve egyértelmű, hogy Musk nem a véletlen műveként hozta meg ezt a döntést. Az alábbi lehetőségek merülhetnek fel:
Stratégiai befektetés: Az OpenAI felvásárlásával Musk hosszú távon biztosíthatja befolyását az AI iparágban, amely az elkövetkező évtizedekben kulcsfontosságú lesz.
Tesla és AI integráció: Az önvezető járművek fejlesztése során a GPT modellek mélyebb integrálása új szintre emelhetné az önálló döntéshozatalt és prediktív analízist.
Neuralink és GPT: Musk Neuralink projektje már korábban is azt célozta, hogy az emberi agyat közvetlenül összekapcsolja a digitális világgal. Egy fejlett nyelvi AI modell alkalmazásával az interfész működése még hatékonyabbá válhat, gyorsítva a döntéshozatalt, elemzőkészséget, vagy akár segítve azokat, akik valamilyen kognitív zavarral küzdenek.
Miért lehet ez veszélyes lépés?
Bár Musk víziói sokszor forradalmiak, az OpenAI felvásárlása komoly aggályokat is felvet. Egyetlen ember kezében ekkora befolyás az AI felett rengeteg kérdést vet fel:
Monopolhelyzet veszélye: Ha Musk teljes kontrollt szerez az OpenAI felett, az AI fejlesztésének jövője egyetlen üzletember elképzeléseihez igazodhat.
Etikai kérdések: Az AI és a neurális interfészek kombinációja olyan etikai dilemmákat vet fel, amelyeket még a tudományos közösség is csak most kezd feltérképezni.
Nyílt kutatás kontra üzleti érdekek: Az OpenAI eredeti célja a nyílt és hozzáférhető AI fejlesztés volt. Egy felvásárlás után ez könnyen megváltozhat, és az új technológiák kizárólag Musk vállalatainak profitját szolgálhatják.
Mi következik most?
Jelenleg még kérdéses, hogy Musk ajánlatát elfogadják-e, de a mesterséges intelligencia jövője szempontjából ez egy kritikus pillanat. Az AI fejlődése már most is hatalmas sebességgel zajlik, és ha Musk kezébe kerül az egyik legfejlettebb AI fejlesztő cég, az iparág jövője egy teljesen új irányt vehet.
További információk az OpenAI és Musk kapcsolódó projektjeiről:
Mikor érkezik a GeForce RTX 5070 Ti? Friss információk és várható specifikációk
A GeForce RTX 5070 Ti egy izgalmas új belépő az NVIDIA következő generációs grafikus kártyái közé, amely a gamerek és tartalomgyártók számára egyaránt jelentős fejlesztéseket hozhat. De mit tudunk eddig erről a kártyáról, és milyen teljesítményre számíthatunk?
Várható specifikációk és fejlesztések
A jelenlegi iparági pletykák és szivárgások alapján az RTX 5070 Ti az alábbi technológiai újításokat hozhatja:
GPU architektúra: Az új Blackwell architektúrát vagy egy továbbfejlesztett TSMC 3nm-es gyártástechnológiát alkalmazhat.
Memória (VRAM):16GB GDDR7, ami jelentős ugrást jelent az előző generációhoz képest.
Teljesítmény: Az RTX 4070 Ti-hez képest 20-30%-kal nagyobb teljesítményt nyújthat.
TDP (energiafogyasztás):275-300W között, ami optimalizáltabb energiafelhasználást és hatékonyabb működést sejtet.
A várható bejelentés időpontja 2025 első félévére tehető, de az NVIDIA hivatalosan még nem erősítette meg ezt az információt.
Mi a helyzet az RTX 5090 és 5080 tápcsatlakozó-problémáival?
Az elmúlt hetekben újabb hírek kaptak szárnyra az RTX 5090 és RTX 5080 tápcsatlakozó-problémáiról, miután egy közösségi médiában megjelent kép egy megolvadt tápkábelt mutatott be. Az eset hasonlóságot mutat a korábbi RTX 4090 tápcsatlakozós incidensekkel, de fontos néhány dolgot tisztázni:
Nem egyértelmű, hogy milyen áramforrást és kábelt használtak a teszt során.
A „megolvadt tápkábel” és a „kiégett tápcsatlakozó” nem ugyanaz.
Nincs bizonyíték arra, hogy a probléma maga az NVIDIA kártyáival lenne összefüggésben.
Korábbi hasonló eseteknél a problémát gyakran a rosszul csatlakoztatott tápkábelek vagy nem megfelelő minőségű adapterek okozták. (Forrás: IgorsLab)
Behatás az RTX 5070 Ti piacára
A nagyobb modellek körüli botrányok és hírek hatással lehetnek az RTX 5070 Ti fogadtatására is. A pletykák és előzetes információk egyelőre nem utalnak arra, hogy az új modellnél hasonló gondok merülnének fel, de érdemes fenntartásokkal kezelni a közösségi médiában terjedő híreket.
Mennyire lesz forradalmi az RTX 5070 Ti?
Az RTX 5070 Ti várhatóan a középkategóriás gamer kártyák egyik legerősebb képviselője lesz, amely ár-érték arányban ideális választás lehet a következő években. Az új generációs DLSS technológiák és fejlettebb ray tracing képességek még jobb vizuális élményt nyújthatnak a játékosok számára.
Bár a GeForce RTX 5070 Ti hivatalos bejelentésére még várnunk kell, az eddigi információk alapján egy kiemelkedő teljesítményű, jól optimalizált kártyát kapunk majd. A teljes körű specifikációk és a hivatalos ár megismeréséhez azonban érdemes figyelni az NVIDIA bejelentéseit és az első független teszteket.
